Stresszes a nagytakarítás a magyaroknak

Publikálás dátuma
2019.04.15 15:15
Illusztráció
Fotó: Rendi.hu
Bár a legtöbben sok energiát fektetnek otthonuk tisztán tartásába, a tavaszi nagytakarítás tízből hat embernél kimondottan megterhelő és stresszes – derült ki egy kutatásból.
A magyarok 33 milliárd forintot költenek tisztító- és takarítószerekre egy évben, szezonális szinten azonban a költésben nincs jelentős különbség – derült ki egy tavalyi kutatásból. Ennek az lehet az oka, hogy a takarítás a mindennapi rutin része, és nagytakarításra sem csak egyszer egy évben kerül sor a legtöbb magyar háztartásban. A Rendi.hu kutatása alapján a magyarok 40 százaléka hetente takarít, a válaszadók több mint fele viszont úgy nyilatkozott, hogy ennél sokkal gyakrabban, két-három naponta is sort kerít otthona tisztítására. 
A tavaszi nagytakarítással kapcsolatban a kutatásból az derült ki, hogy tíz megkérdezettből alig kettő az, aki csak évente egyszer foglalkozik a kérdéssel, mindenki más sokkal nagyobb hangsúlyt fektet otthona tisztán tartására: csaknem 20 százalékuk minden hónapban végez nagytakarítást, harmaduk minden negyedévben alaposabban takarít, 30 százalékuk pedig félévente teszi ezt.

Stresszelünk

Persze a takarítás általában sem kellemes tevékenység, sőt akár kimondottan stresszes is tud lenni, legalább is a megkérdezettek több mint kétharmada szerint. A folyamat akár napokig is elhúzódhat, válaszadók több mint harmada két napig takarít, de ugyanennyien akár három vagy több napig is tisztítják otthonukat. A háziasszonyok legnagyobb része maga végzi a feladatot, csak alig 8 százalékuk vesz igénybe külső segítséget, és csak tízből négyen fogják be a családot - derült ki a takarítócég felmérését ismertető közleményből.
Tavaszi nagytakarítás alatt elsősorban a redőnyök és az ablakok megtisztítását, a függönymosást és az ajtók letakarítását értették az április elején készült online kutatásban ötszáz résztvevő, de van, akiknél a konyhai kisgépek kipucolása és a hűtő takarítás is csak ilyenkor, tavasszal esedékes.
Frissítve: 2019.04.15 15:18

Hasznos a méz, de nem mindenkinek

Publikálás dátuma
2019.04.23 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A méz számos jótékony hatással rendelkezik, ám nem árt tudni, hogy egyrészt cukorbomba, másrészt nem fogyaszthatja mindenki, kisgyerekeknek pedig csak egyéves koruktól lehet adni.
Úgy tartják, a méz kiváló baktériumölő, jót tesz az emésztésnek, nyugtat, fertőtlenít, és a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatása sem elhanyagolható. Ám a fogyasztása – különösen mértéktelenül – mégsem ajánlott mindenkinek. A virágporra, vagy valamely összetevőjére allergiásoknak például kifejezetten tilos, de a kisgyermekek is csak bizonyos kor után fogyaszthatják.

Mikor jó a méz?

Ahogy minden élelmiszer, a méz is akkor jó hatású, ha nagyon jó minőségű. Minél sötétebb egy méz, annál jobb, gazdagabb értékes flavonoidokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. Több fajtája is létezik, Magyarországon leggyakoribb az akácméz, de többek között van virág-, repce-, napraforgó-, hárs-, szelídgesztenye-, levendula-, eukaliptusz-, kakukkfű-, fenyő- és lépesméz is.

Csak egyéves kor után

A méz használható édesítőként, teába, kávéba, süteményekbe, de ne feledkezzünk meg energiatartalmáról, amely nagyjából annyi, mint a kristálycukornak, ráadásul viszonylag gyorsan megemeli a vércukorszintet is. A népi gyógyászatban előszeretettel használják a meghűléses betegségek tüneteinek enyhítésére, ezért sokan azonnal adnák náthás, köhögő gyermeküknek, de tudni kell, hogy egyéves kor alatt ez nem ajánlott, ugyanis úgynevezett csecsemőkori botulizmust okozhat. Az immunrendszer ekkor még fejletlen, és a gyomor pH-ja sem elég savas, így a mézben található spórákból kifejlődő, toxint termelő baktériumok veszélyesek lehetnek a babák idegrendszerére – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. A betegség kialakulásának rizikóját csökkenthetjük, ha ellenőrzött forrásból vásárolunk mézet, illetve betartjuk a gyermekek táplálására vonatkozó javaslatokat. Ha a botulizmus tüneteit – gyengült szopási reflex, izomgörcs, -gyengeség vagy akár -bénulás is, légzési nehézség – tapasztaljuk, forduljunk azonnal orvoshoz, a betegség a megfelelő ellátás mellett nagy eséllyel gyógyítható. A túl korán adott méz emésztési problémákhoz, étvágytalansághoz, székrekedés és egyéb allergiás reakciókhoz is vezethet.
„Ha bármilyen szokatlan változást tapasztalunk, hagyjuk abba a fogyasztását, a panaszok valószínűleg maguktól el fognak múlni. Ha esetleg súlyosbodnak is, forduljunk orvoshoz”
– tette hozzá a dietetikus.
Ha gyermekünk betöltötte az egy éves kort, és nem allergiás a méz egyik összetevőjére, akkor alkalmanként, mértékletesen fogyaszthatja. Készíthetünk müzliszeletet, színes zöldségturmixot, amelyeket ízesíthetünk kevés mézzel. Nasi helyett adhatunk natúr zsírszegény joghurtba aprított gyümölcsöket, amelybe kis mézet is keverhetünk. Cukros üdítő helyett készíthetünk a gyerekeknek limonádét vagy jeges teát, amelyekbe cukor helyett egy kis mézet csorgathatunk.
Frissítve: 2019.04.23 16:16

Így csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintjét

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:14

Fotó: AFP/BSIP/ SGO / VOGIN
A megfelelő koleszterinszintet a vérben lévő „rossz” és „jó” koleszterinek arányának "beállításával" tudjuk elérni.
A koleszterin nem egy eleve üldözendő anyag, bizonyos mennyiségben kifejezetten szükséges is. A sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek azonban különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok halmozódik fel, amelyet a szervezet nem képes lebontani, a felesleg az artériák falában lerakódik. Ezek a plakkok csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, így az erek nem tudják a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. 

Így csökkenthetjük a „rossz” szintjét

A máj elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja csökkentheti a magas koleszterinszintet. A dietetikusok szerint az elsődleges szabály, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ezért érdemes kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket fogyasztani. A baromfihúsról távolítsuk el a bőrt, csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását. A trópusi zsiradékokból – pálma- és kókuszolaj - csak keveset fogyasszunk, amennyire lehet, kerüljük a cukor fogyasztását; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt. Mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is. Limitáljuk az alkohol mennyiségét, ha iszunk, napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk. Célszerű dietetikus segítségét kérni, mert az optimális, egyénre szabott étrend a „kilengések” esélyét is csökkenti.  
A koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is társulnak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükség van orvosi kezelésre is - mondta Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont szakorvosa.  
„A koleszterinszint csökkentéséért sokat tehetünk az életmód megváltoztatásával. A rendszeres testmozgás például erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Már három kilogramm súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár.”
Vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszerre is szükség van a normál értékek beállításához. Ilyen például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-érrendszer betegségek rizikóját. 

Így növelhetjük a „jó”szintjét

Fogyasszunk kevesebb transzzsírt tartalmazó margarint és a sok hidrogénezett növényi olajokat tartalmazó, bolti édességeket. Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D-, A-vitamin) dúsított, többféle zsiradékot (pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) is tartalmazó olajat. Legyen több nyers zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona az étrendünkben. Ismerkedjünk meg az avokádóval; használjuk krémekhez, salátákhoz. Nem kell minden nap húst hússal enni, feltétként fogyasszunk olajos magvakból, gabonákból vagy babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut. A rizs- és burgonyaköret helyett színesítsük a menüt kölessel, hajdinával, quinoával. Mindig válasszuk az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket. A fizikai aktivitás, a sport legyen része mindennapjainknak.
Frissítve: 2019.04.22 14:14