Halőri feladatok miatt oktatták jachtvezetésre a helyettes államtitkárokat?

Publikálás dátuma
2019.04.15 19:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Összesen 13 minisztériumi alkalmazott, illetve vezető ismerhette meg közpénzből a kishajó-vezetés szépségeit. A magyarázat parádés.
Elképesztő magyarázatot adott Nagy István agrárminiszter arra a kérdésre, hogy miért kellett közpénzből kishajó-vezetésre tanítani az agrártárcához tartozó helyettes államtitkárokat, egykori vezetőket és minisztériumi dolgozókat. 
Vadai Ágnes, DK-s képviselő cikkünk nyomán érdeklődött a miniszternél: korábban megírtuk, hogy agrárminisztériumi vezetők - köztük jelenlegi és volt államtitkár-helyettesek – állami forrásból végezhettek el kishajó-vezetői tanfolyamot, amivel egyébként egy kisebb luxusjachtot is elkormányhozhatnak. Állami támogatással tanult meg kishajózni például Szinay Attila jogi- és igazgatási helyettes-államtitkár, Ugron Ákos Gábor volt helyettes-államtitkár (jelenleg a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója), de a tárca környezetvédelmi referense is. Vadai arra volt kíváncsi, hogy 
  • pontosan mennyibe került az oktatás, és milyen keretből fizették?
  • Milyen munkavégzéshez volt szükség erre a kiképzésre?
  • Szinay-n és Ugronon kívül hány embert fizettek be a tanfolyamra?
  • az említett volt és jelenlegi helyettes államtitkárokon kívül túl hányan kaptak még felkészítést
Nagy szerint az oktatásra a halgazdálkodási forrásokból biztosítottak pénzt, a képzésre pedig az „állami halászati őri, rendészeti és élelmiszerlánc-ellenőrzési feladatok ellátása kapcsán volt szükség”. Képzeljük el mindezt éles helyzetben:
Szinay Attila jogi- és igazgatási helyettes-államtitkár szolgálati autójával a Tisza mellett jár, mikor a part mellett váratlanul halorzókat vesz észre. Ekkor lakkcipőjét levetve, selyem nyakkendőjét hátra dobva gumicsizmába ugrik, és – addig a part mentén várakozó – szolgálati kisgéphajójával a rabsicok nyomába ered.
A miniszteri indoklást minimum furcsának tartja Vadai Ágnes is. - Voltam a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, de ettől még nem tanítottak meg Gripent vezetni. Gyanús, hogy olyanok kapnak szolgálati kiképzést, akik a Kossuth téri irodáikban ülnek; akik tényleges halőri, rendészeti feladatokat látnak el, azok általában valamilyen szakhatóság és nem egy minisztérium közvetlen munkatársai - mondta a politikus.
Nagy válasza alapján ráadásul a program gyanúsan túlárazottnak tűnik: 13 alkalmazott kapott oktatást, bruttó 5,53 millió forintért – írta a miniszter. Ez azt jelenti, hogy egy embert nettó 335 ezer forintért tanítottak. A korábban a Népszava birtokába kerülő szerződések alapján a képzéseket vállaló társaság, az Agilis-Pákász Bt. fejenként nettó 280 ezer forintért vállalta a munkát, a minisztérium által közölt ár azonban ennél 55 ezer forinttal magasabb.
Nagy István ráadásul csak 13 alkalmazott képzési költségeit említi, miközben hozzáteszi, hogy állami vezetőket is tanítottak hajót vezetni. Ha a vezetőnek számító helyettes államtitkárok költségeit nem számolták bele az összegbe, a tanfolyam ennél is többe kerülhetett.

Berreg a kampánymotor: 100 milliárdot ígérnek a falusi csok-ra

Publikálás dátuma
2019.04.20 13:04
A vidéki szavazók bázisát célozza csok kiterjesztése
A megsegített településeken tíz százalékkal is nőhet a Fidesz támogatása az őszi önkormányzati választásokon: potenciális szavazók százezreit próbálja elérni és döntésre bírni a kormánypárt.
A  falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés – nyilatkozta a kormánypárti Origónak Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa. Az MTI által is szemlézett interjúban Gyopáros arról beszélt, hogy a falusi családi otthonteremtési programmal akár 100 milliárd forint is kerülhet a kedvezményezett családokhoz.
A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, ezért a felső határ 5000 lakos. A települések 90 százaléka része a Magyar Falu programnak is – az érintett falvak listáját múlt héten hozták nyilvánosságra. A falusi csokot emellett kiegészíti a vidéki úthálózat javításának terve és egy, a „helyi életminőséget javító” támogatási csomag, amire együtt még 125 milliárd forintot szánna a kormány.

Célzott támogatás, biztos szavazóknak

A nagy összegű csok-os támogatást célzottan az önkormányzati választások előtt jelentette be a kormány, feladata pedig egyértelműen a Fidesz vidéki támogatásának megerősítése lesz.
A Policy Agenda (PA) témával foglalkozó tanulmányából kiderül,: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. 
A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott.
Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. 

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Frissítve: 2019.04.20 11:13