EP-választás: a Závecz szerint a Momentum megelőzte az LMP-t

Publikálás dátuma
2019.05.02. 07:34

Fotó: Draskovics Ádám
A felmérés szerint a Fidesz 57, az MSZP 12, a DK pedig 11 százalékon áll a biztos szavazó pártválasztók körében.
Közvélemény-kutatást végzett a ZRI Závecz Research: az 1000 fő telefonos megkérdezésével, április 15-e és 25-e között végzett reprezentatív felmérésben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy május 26-án, az EP-választáson kire szavaznának. A hvg.hu összefoglalója szerint a felmérés alapján az EP-választáson biztos szavazó pártválasztók körében
  • a Fidesz 57 százalékon,
  • az MSZP 12 százalékon,
  • a DK 11 százalékon,
  • a Jobbik 6 százalékon,
  • a Momentum 5 százalékon,
  • az LMP 4 százalékon,
  • a Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékon,
  • a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Liberálisok 1-1 százalékon áll.
A Párbeszéd az MSZP-vel együtt indul, a Liberálisok pedig nem mérettetik meg magukat az EP-választáson.  Egy korábbi Závecz-felmérés szerint a Fidesznek 12, az ellenzéknek 9 mandátuma lenne az EP-választáson.
Szerző

Orbán ezt a csatát elveszíti, kisebbségbe szorulnak a hozzá hasonlók

Publikálás dátuma
2019.05.02. 06:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Az Európai Unió önmegsemmisítésének receptjét kínálja a magyar kormányfő – jelentette ki Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.
Nem győzte dicsérni az olasz populista Matteo Salvinit a La Stampa című lapnak adott interjújában Orbán Viktor. Úgy vélte, hogy Salvini „ma Európa legfontosabb embere”, hisz „ő az a hős, aki elsőként állította meg a tengeren keresztüli migrációt, mi a szárazföldön tettük ezt”. Salvini mai, csütörtöki budapesti látogatása előtt a magát patriótának nevező Orbán arról is beszélt, hogy az Európai Néppárt szerinte „öngyilkosságra készül”, mivel „össze akarja kötni magát a baloldallal, hogy aztán így, együtt süllyedjünk el”. A magyar kormányfő úgy látja, hogy a néppártnak azzal a szövetséggel kell együttműködnie, amit Salvini próbál létrehozni. Erről még nem tudni, milyen lesz, de – idézzük Orbánt – „reméljük, hogy egy erőset sikerül”.
Az Európai Néppártban valóban vita van arról, hogy a baloldallal működjenek-e együtt, vagy inkább nyissanak a radikális jobboldal felé. Semmi rendkívüli nincs abban, hogy a vitába Orbán Viktor is szeretne beleszólni – mondta lapunknak Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Orbán álláspontja régóta közismert: nem kilépni szeretne az Európai Néppártból, hanem a saját képére formálni a pártszövetséget – folytatta a politológus. A maga szempontjából logikusan cselekszik.
A baloldallal kötött szövetség esetén Orbán a néppárt jobboldali szélén találná magát, ha viszont a Salvini-féle formációval jönne létre együttműködés, akkor a centrumban.

Más kérdés, hogy Orbán Viktor ezt a csatát nagy valószínűséggel el fogja veszíteni – állította Tóth Csaba. A belső viták ellenére ugyanis egyre inkább kisebbségbe szorulnak a néppártban azok, akik Orbánhoz hasonlóan gondolkodnak. Ráadásul az EP összetétele sem feltétlenül ad majd lehetőséget az Orbán által képviseltek megjelenítésére. Fontos tanulságokkal szolgált a spanyol választás, ahol a radikálisok felé nyitó jobboldal csúnyán megbukott. Tóth Csaba szerint
a néppártban a spanyol eredmény is azt a meggyőződést erősíti, hogy nem érdemes a radikális jobboldal politikájával közösködni.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a politikai realitások felől közelítve a kérdést megállapította: nincs olyan előrejelzés, ami azt mutatná, hogy az Európai Néppártnak és az euroszkeptikusoknak együtt többsége lesz majd az Európai Parlamentben. Most meg kell védeni Európát! – ezt már Orbán Viktor közölte a Facebook-oldalára szerdán kitett videójában. A Varsóban tartózkodó kormányfő azoknak az országoknak a találkozóján vesz részt, amelyek 15 éve csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Az EU-csatlakozás és a Juncker-terv eredményei

Történelmi fontosságú pillanat volt az Európai Unió 15 évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz, jórészt volt szocialista ország csatlakozott a közösséghez – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Juncker máig lelkes támogatója a 2004-es bővítésnek, amely lehetővé tette a „kontinens földrajzának és történelmének kibékítését”. Magyarországon 2004-2020 között 55,2 milliárd euró (nagyjából 18 ezer milliárd forint) értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró (810 milliárd forint) értékben pedig az úgynevezett Juncker-terv mozgósított további befektetéseket. Az országban az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, a GDP az uniós átlaghoz képest 7 százalékponttal emelkedett 2003 óta. A strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek. Ezeknek köszönhetően 115 ezer új munkahely jött létre, 3724 kilométernyi útszakaszt és 415 kilométernyi vasúti pályát építettek vagy korszerűsítettek, valamint mintegy 3,5 millió ember számára javult a hozzáférés a víz- és szennyvízhálózathoz – közölte az Európai Bizottság. 

Szerző
Témák
Orbán
Frissítve: 2019.05.02. 09:34

Tízezret kapnak a nyugdíjasok és a gyerekek Szegeden

Publikálás dátuma
2019.05.01. 19:05
Botka László nyáron a Népszava szerkesztőségében - Fotó: Tóth Gergő
Május 1-je alkalmából kompenzálják az elmaradt nyugdíjemelést.
Szeged a szolidaritás városa, mi minden egyes szegedi polgárért kiállunk és felelősséget vállalunk – mondta Botka László május 1-i beszédében. Majd hozzátette, hogy 
a kormány lemondott a rászorulókról és szinte teljesen kivonult a szociális ellátásból,

egyik napról a másikra elvágta a Szegednek juttatott szociális célú támogatásokat, így az elmúlt években a semmiből kellett az ellátást újjáépíteni a városban – írja a HVG.  A város polgármestere bejelentette, hogy:
  • minden szegedi nyugdíjas alanyi jogon 10 ezer forintot kap a várostól, kompenzálva az elmaradt nyugdíjemelést,
  • minden szegedi általános iskolás gyerek iskolakezdését 10 ezer forinttal segíti majd az önkormányzat.
Az intézkedés összesen 45 ezer családot érint.

Botka azt is kiemelte, hogy a tavalyi évben 12 százalékkal nőtt Szeged gazdasági teljesítménye, valamint, hogy míg a helyi adókból 15 milliárd forint éves bevételük van, a kormánytól csupán 5 milliárd forintot kap a város.
Szerző
Témák
Botka