Greenpeace: különösen rossz a levegő az iskolák közelében

Publikálás dátuma
2019.05.07. 12:50

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
Naponta 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte. A Greenpeace Magyarország az asztma világnapján mutatta be az iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.
Naponta tizenegyezer, évente négymillió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte - derül ki a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseiből, amelyet az asztma világnapján mutatott be. A fővárosi iskolák környékén leginkább nitrogén-dioxidot mértek. Az eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. Nyolc iskola esetében jelentősebb, az éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények. 
A Greenpeace azonnali cselekvést vár a főpolgármestertől és a városvezetéstől: mielőbb tiltsák ki a régi, szennyező dízel járműveket Budapestről és gondoskodjanak a forgalom korlátozásáról az iskolák környékén, mert mint írják, ezzel lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban tenni a tiszta levegőért, gyermekeink egészségéért.
A nitrogéndioxid-szennyezettséget a Greenpeace Magyarország diffúziós csövekkel mérte a 24 budapesti és főváros környéki iskolánál. A március végén, két héten át tartó méréseket követően 17 esetében születtek értékelhető eredmények – a többi cső eltűnt, vagy megrongálódott. Simon Gergely,  a Greenpeace légszennyezési szakértője szerint az eredmények aggodalomra adnak okot: 
„A kéthetes mérés során az iskoláknál többnyire magasabb légszennyezettségi értékeket mértünk, mint a környékbeli mérőállomások ugyanazon időszakban mért értékei. Ezt az jelenti, hogy pont ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak.”

A 17 helyszínből 8 esetében a mért eredmények ráadásul meghaladták az NO2-re megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket is. A mérési eredmények sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak. Feltételezhető, hogy nemcsak ebben a két hétben, de éves szinten is problémás lehet a levegő minősége ezeken a helyszíneken, az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy több budapesti mérőállomáson rendszeresen túlléptük az éves légszennyezettségi határértéket. 
A helyzet már idén is tragikus a hivatalos mérőállomások adatai alapján. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, május 7-ig a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.

Komoly egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség

Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta tizenegyezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. A nitrogén-oxidok csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet.

Hivatalosan is a légszennyezés áldozatának nyilváníthatnak egy 9 éves kislányt

Mint megírtuk, a súlyos asztmás Ella Kissi-Debrah 2013-ban azért halt meg, mert összeomlott a légzőrendszere, ügyvédei és hamarosan a bíróság szerint is a törvénytelen mértékű légszennyezés nélkül a kilencéves brit kislány nem vesztette volna az életét. Az ítélettel ő lesz az első olyan brit ember, akinek halál okaként a légszennyezettséget nevezik meg.

Mi a légszennyezettség legfőbb oka?

A fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben és nőtt az autók átlagéletkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, amelyek jelentős része Nyugat Európából kitiltott szennyező dízel. A magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd forint a kárköltsége, amelynek kétharmada a dízelektől ered. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. 

Mi a megoldás?

A Greenpeace Magyarország szerint ahogy több nyugat-európai városban, a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, a személyautók, de a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében is. Ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében.
„Közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést"

– hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Szerző

Ritka ragadozómadarakat mentettek meg romániai állatvédők

Publikálás dátuma
2019.05.07. 11:01
Illusztráció
Fotó: Philippe Clément / AFP
Juan és Kutelka a többhetes gyógykezelés után már jól van, és visszatért Bulgáriába, ahol nemsokára szabadon is engedik őket.
Romániai állatvédők két, jeladóval ellátott, legyengült barátkeselyűt mentettek meg a pusztulástól és juttattak vissza Bulgáriába. Mint a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közleményében írta, a kiéhezett, legyengült állatoknak aligha lett volna esélyük a túlélésre.
A Juan névre keresztelt nagyméretű hím ragadozómadarat a jeladója segítségével Nagyszeben közelében találták meg, és a jeladóját felszerelő bulgáriai egyesülettel egyeztetve befogták, majd a marosvásárhelyi madárrehabilitációs központba szállították, ahol majdnem egy hónapig gyógyult. A szintén bulgáriai jeladóval ellátott, Kutelka névre keresztelt tojó, hasonló módon a Kárpátokon túli Focsani közelében levő vadállat-rehabilitációs központba került.
A több mint háromhetes gondozás és bőséges táplálás után a Marosvásárhelyen és Focsaniban tágas röptetőkben pihenő madarakat visszaszállították Bulgáriába, ahol rövid megfigyelés után szabadon engedik őket.
A két keselyű egy átfogó balkáni visszatelepítési program résztvevője, amelyet jelentős nemzetközi összefogással Bulgáriából irányít a Green Balkans egyesület. 
Az Európából csaknem teljesen kipusztult nagyméretű dögevő madár testhossza 100-110 centiméter, szárnyának fesztávolsága a három métert is eléri, testtömege pedig akár 7-12 kilogramm is lehet. A barátkeselyű-állományt Európában Spanyolországban sikerült stabilizálni. Innen származik a Nagyszeben közelében befogott példány is, amelyik nevét arról a kutatóról kapta, aki Mallorca szigetén dolgozott a keselyűk visszatelepítésén.
Szerző

"A szokásos üzletmenetnek véget kell vetni" - Egymillió faj pusztulhat ki az ember miatt

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:09
A Kékúszójú tonhalat au ipari halászat miatt kihalás fenyegeti
Fotó: Jeffrey Rotman / AFP/Biosphoto
Példátlanul sok fajt veszélyeztet kihalás - figyelmeztetett egy hétfőn közzétett átfogó jelentés, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze. A kutatók szerint azonnal lépni kell.
Az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széleskörű megváltoztatása óvhatja meg - erre a következtetésre jutott a jelentés, amelyet 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is támogatott.
"Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában"

- hangsúlyozta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője hétfőn Párizsban, a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

 Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmány sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy posztnövekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhely-pusztulás és a széndioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait.
A Globális értékelés (Global Assessment) címet viselő jelentés szerint a Föld becsült 
nyolcmillió növény-, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül.

A méhpusztulásról már mindenki hallott
Fotó: Wassilios Aswestopoulos / AFP/NurPhoto
A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának. A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz.
Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természet megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandóak szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel. Hozzátette: a jelentés szerint 
még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol.

Ezen "alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk" - hangsúlyozta.
Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől. A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.
"Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy 
a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni"

- figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Kínai halászhajó flotta
Fotó: AFP/Imaginechina
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére hétfőn több száz tekintélyes személyiség szólította fel a kormányokat, hogy adjanak hathatós választ "a riasztó ENSZ-jelentésre". Az iCall4nature című nyílt levél követeli a világ vezetőitől, hogy vessenek véget az erdőirtásnak, a talajpusztításnak, védjék meg az édesvizeket, az óceánokat és a tengeri élővilágot, főképpen a műanyagoktól, és ösztönözzék az áttérést a fenntartható mezőgazdaságra. Az aláírók között szerepel Jean Jouzel klimatológus, Jane Goodall primatológus, Nicolas Hulot volt francia környezetvédelmi miniszter és három francia színésznő, Marion Cotillard, Juliette Binoche, Isabelle Adjani is. 
Az IPBES az ENSZ keretein belül 2012 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében. A bonni székhelyű tanácsadó testület legfontosabb tevékenységi köre, hogy feltárja azokat az alapvető tényeket és tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája uniós és világszinten is meghatároz. Fő feladata, hogy független grémiumként mérje fel a világ biológiai sokféleségét, a rá leselkedő veszélyeket, pusztulásának mértékét. Jelenleg 132 ország a tagja. A tagországok és a tagszervezetek korlátozott időre neveznek ki szakértőket a jelentések összeállítására.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 10:17