Bekérették Svédország budapesti nagykövetét, mert félti az EU-t Orbántól a svéd miniszterelnök

Publikálás dátuma
2019.05.10. 18:31
Stefan Lövfen svéd miniszterelnök
Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik
Löfven szerint most egy szélsőjobboldali hullám van Európában, és a radikális szélsőjobbos pártokat Lengyelország, Románia, valamint Magyarország inspirálja.
Bekérette Svédország budapesti nagykövetét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken. Az államtitkár hangsúlyozta: hazugnak tartják a svéd miniszterelnök szerdai Magyarországot bíráló kijelentéseit. A minisztérium a svéd részről érkező folyamatos bírálat mögé "bevándorláspárti" motivációt vetít közleményében.
A svéd szociális miniszter februárban azt írta közösségi oldalán: a magyar politika bűzlik a '30-as évektől. A Minisztérium elértette a célzást, pénteki közleményében ezt a sérelmet úgy hánytorgatja fel: nácizmussal vádolták a magyar kormányt. A KKM szerint ebbe a sorba illik a svéd miniszterelnök szerdai bírálata.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerdán a parlamentben azt mondta: "az unió valójában demokratikus államok közössége is. Ezek olyan országok, amelyek tisztelik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, a jogállamisági elveket, a szabad médiát, a szabad kutatást, és ezek az értékek most néhány tagállamban veszélyben vannak - Lengyelországban, Romániában, Magyarországon. A politika megzabolázza a médiát és egyetem(ek)et kényszerít bezárásra. Most egy szélsőjobboldali hullám van, és a jobboldali szélsőséges pártok a saját céljaikra kívánják használni az EU-t, ezektől az államoktól inspirálva".
Az utóbbi hónapokban több pofon is elcsattant a svéd-magyar diplomáciában. Augusztusban a Matteo Salvini szélsőjobboldali-populista olasz politikussal való barátkozása miatt bírálta Orbán Viktort Margot Wallström svéd külügyminiszter. Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter pedig 1956-ra emlékeztette Szijjártó Péter külügyminisztert, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. Szijjártó válaszként bekérette a svéd nagykövetet. Erre - egy decemberi összeszólalkozás után - ismét sor került idén februárban, miután az "»igazi« magyar gyermek születését" megcélzó családtámogatási rendszeren megérezte a "'30-as évek bűzét" Annika Strandhäll szociális miniszter. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - akinek még mindig nyomoznak svédországi vadászkalandja miatt - sem maradt ki a birkózásból: kijelentette, amit Stranhäll, "az a szegény teremtés mondott, az maga az aberráció". Erre már a svédek is bekérették a magyar nagykövetet.

MTA-kutatóhálózat: a kormány oldalán pattog a labda

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:01

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Meglepte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetőségét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) péntek délutáni közleménye, amelyben leszögezték: a kormány álláspontja változatlan, az akadémiai kutatóintézetek további működését az MTA-n kívül képzelik el. Palkovics László innovációs miniszter szerdán találkozott Lovász László MTA-elnökkel, aki a Válasz Online-nak úgy nyilatkozott: Palkovics elfogadta az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés hétfői döntését arról, hogy a kutatóhálózat továbbra is az MTA-nál maradjon. – Úgy éreztük, a miniszter úr nyitottnak mutatkozott arra, hogy a mi álláspontunkat is beterjessze a kormány elé. Mi kitartunk amellett, hogy a kutatóhálózatnak, még ha az irányítási struktúra változik is, az MTA-n belül kell maradnia. Most a kormány oldalán pattog a labda, bízunk benne, hogy bölcs döntést hoznak majd – nyilatkozta a tárgyalásokra rálátó forrásunk. Az Index úgy tudja, Palkovics már a jövő héten a kormány elé viheti az MTA ügyét. Az ITM több hónapja harcol azért, hogy a kormánynak nagyobb szerepe legyen a tudományos kutatások irányításában, az azokra szánt pénzek felhasználásában – ezért is akarják kiszervezni a kutatóintézeteket az MTA közvetlen irányítása alól. Az Akadémia közgyűlése hétfőn nagy többséggel döntött a kutatóhálózat megtartása mellett, ugyanakkor elfogadták azt is, hogy a kutatóintézeteket egy új testület irányítsa, amiben a kormány képviselői is nagyobb teret kaphatnak – szerintük ezzel a kabinet igényei is kielégíthetők. Palkovics viszont már akkor jelezte: ez a kormány számára nem elég. – Abszurd elképzelés, hogy önként mondjunk le a kutatóintézetekről – mondta lapunknak az Akadémia egyik kutatója. Szerinte sem az MTA, sem pedig az ITM álláspontjában nem várható már érdemi változás, a végső szó pedig a kormányé lesz. Várakozásai szerint a kutatóintézeteket – ahogy arra korábban már Palkovics miniszter is utalt – egyszerű törvénymódosítással fogják elvenni az MTA-tól.
Szerző
Témák
MTA

Záporokkal és széllel indul a hétvége, de hideg legalább nem lesz

Publikálás dátuma
2019.05.10. 16:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szombat estig a Kárpát-medence fölé enyhébb légtömegek érkeznek, az ország nagy részén 20 fok felett alakul a maximum-hőmérséklet.
A gomolyfelhők mellett sok napsütésre számíthatunk, szombat délután azonban fátyolfelhők sodródnak be nyugatról, majd kora estétől már érzékelhető felhőzetnövekedés kezdődik. Péntek éjjel kevés felhő lesz az égen, helyenként pára-, illetve ködfoltok is képződhetnek. Pénteken délután szórványosan alakulhatnak ki záporok, helyenként zivatarok is. Csapadékra legnagyobb esély a Dunántúlon, a Tisza vonala mentén, valamint az Északi-középhegységben van.
Szombaton késő délutántól északnyugat, nyugat felől egyre többfelé várható zápor, zivatar, és a csapadéksáv estig hozzávetőleg a Duna vonaláig jut. Míg pénteken északnyugati, nyugati szelek fújnak majd, helyenként erős lökésekkel kísérve, az éjszakai mérséklődést követően szombaton már időnként felélénkülő délnyugati, nyugati légáramlás lesz a jellemző. Szélerősödés zivatar környezetében is előfordulhat.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 19 és 24 fok közt várható, a déli vidékeken lesz a melegebb.

Időjárási helyzet Európában

A Skandináv-félszigettől egészen Görögországig nagy kiterjedésű okklúziós front húzódik. Összefüggő felhőrendszere mentén erősen felhős vagy borult az ég, és többfelé fordul elő eső, zápor. Ettől kissé keletebbre is frontrendszer húzódik hasonló időjárási eseményekkel. Szárazföldünk középső részein markáns front jelenleg nincs. Reggelente helyenként párássá, ködössé válik a levegő, ezt követően gomolyfelhős, napos az idő, szórványosan azonban záporeső is kialakul. Hűvös légtömeg található kontinensünk nagy része felett, így a maximumok kissé elmaradnak az ilyenkor megszokottól.
A középső részeken általában 12 és 19 fok közé melegszik fel a levegő, az Ibériai-félszigeten van ettől kissé melegebb, a déli csücskén 25 és 28 fok közötti értékeket is mérnek. Szokatlanul meleg van Oroszországban, illetve a Kelet-európai-síkság térségében, itt 30 fok feletti csúcshőmérsékletekkel is találkozhatunk. Szombat estig a Kárpát-medence fölé kissé enyhébb légtömegek érkeznek dél, délnyugat felől, így az ország nagy részén 20 fok felett alakul a maximum-hőmérséklet.
Témák
időjárás