Renoir múzsája a Szépművészetiben

A francia impresszionista mester 3,5 milliárd forintért megvásárolt művével a középpontban nyílt kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

„Az utóbbi száz év legdrágább műtárgy vásárlásának örülhet a Szépművészeti” – írtuk február második felében, és most megismételhetjük a mondatot. Akkor a flamand barokk mester, Anthonis Van Dyck képével, Stuart Mária Henrietta portréjával bővült a múzeum gyűjteménye, amelyet a kormány 2,1 milliárd forintért vett meg, most utóbb pedig a francia impresszionista Pierre-August Renoir (1841–1919) Fekvő női aktjával, amelyért 12,3 millió dollárt (mintegy 3,5 milliárd forintot) fizetett a Miniszterelnökség. A vétel a világ legnagyobb képzőművészeti vásárán, a maastrichti TEFAF-on történt még március közepén. (Korábban a Magyar Nemzeti Bank vásárolt több festményt a TEFAF-on a Szépművészetinek.) Az ArtNews művészeti portál vezető hírként közölte, hogy már a vásár első napján megvált a festménytől a londoni Dickinson galéria. (Korábban a Galerie Durand-Ruel birtokában volt, amely 10,2 millió dollárért jutott hozzá a Christie’s New-York-i árverésén.)

Renoir festményét mintegy tíz nappal korábban Orbán Viktor már bemutatta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ avatóján. Most a múzeum főigazgatója, Baán László nyitotta meg azt a kiállítást, amelynek középpontjába helyezték Renoir 1903-ban készült festményét. Baán László a vernisszázson újra tett utalást arra, amit korábban a Klubrádiónak adott interjújában elmondott: nem Renoir festménye volt az utolsó nagy értékű festményvásárlása a magyar államnak a Szépművészeti Múzeum részére.

A fekvő női akt Renoir kései korszakának egyik remeke, Van Dyck festményéhez hasonlóan főműként tartják számon. Modellje Gabrielle Renard, aki a festő fia – a későbbi filmrendező –, Jean Renoir nevelőnője volt, továbbá unokanővére. Pierre-August Renoir több mint kétszáz festményének volt a modellje, és mint az Jean Renoir feljegyzéseiből is tudható: múzsaként új erőt adott az akkor már súlyos ízületi problémákkal küszködő festőnek.

A Fekvő női akt (Gabrielle) nem először jár Budapesten: 1907 decemberében tizenegy Renoir-festmény között szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatának fénypontjaként. A Szépművészeti Múzeum kamarakiállítása részben ezt a 102 évvel zelőtti kiállítást idézi meg. Gabrielle aktja mellett látható többek között Paul Cézanne nevezetes Tálalója, Renoir 1895-ös festménye, a Fiatal nő mellképe, Maurice Denis 1895-ben született műve, az Anyai boldogság, Pierre Puvis De Chavannes 1897-es Magdolnája, továbbá Paul Gauguin, Camille Pissarro, Eugene Boudin és Charles-Francois Daubigny egy-egy remeke.