Szlovákiában országszerte mintegy hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombat reggel hét órakor, és ezzel kezdetét vette az ország történetének negyedik európai parlamenti (EP-) választása, amelyen este tíz óráig voksolhat a csaknem 4,45 millió szavazásra jogosult szlovák állampolgár és a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok.
Szlovákiának jelenleg 13 EP képviselője van, ők 2014-ben 8 szlovákiai párt színeiben jutottak be a brüsszeli testületbe. Két magyar van közöttük; a tisztán magyar pártként induló Magyar Közösség Pártja (MKP) listájáról Csáky Pál, a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd listájáról pedig Nagy József jutott be, mindkettőjüket indítja pártjuk most is.
A 2019-es EP választás megszerezhető 13 képviselői helyért rekordszámú, 31 politikai párt és mozgalom küzd. Közülük 21-en állítottak teljes listát, vagyis olyat, amelyen 14 jelölt neve szerepel. A legutolsó felmérés és elemzői becslések szerint akár nyolc-tíz pártnak is sikerülhet átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, négy közülük pedig több mint tíz százalékra számíthat.
A mandátumszerzésre becsült pártok száma azért ilyen magas, mert az EP választás – az eddigi rekord alacsony részvételi arányok miatt – a legkevésbé előre jelezhető voksolásnak számít Szlovákiában. Ezt jól érzékelteti, hogy a 2014-es EP-választáson az uniós tagországok közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvételi arány, 13 százalékos, vagyis már 30 ezer szavazat elég volt egy képviselői hely megszerzéséhez.
Bár az EP választásokon való részvételi arány Szlovákiában eddig még soha nem érte el a húsz százalékot, és csökkenő tendenciát mutatott, egyes elemzők szerint most vélhetően többen szavaznak majd, mint legutóbb.
Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg – az unióban utolsóként – be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.
Szombaton Lettországban és Máltán is megnyíltak a szavazóhelyiségek, míg Csehországban lezárult az előző nap megkezdett, kétnapos szavazás.
Lettországból nyolc, Máltáról hat képviselő jut majd be az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 tagú testületbe. Lettországban a bekerüléshez 5 százalékos küszöböt kell átlépni, Máltán ezzel szemben nincs bejutási küszöb. A szavazóhelyiségek mindkét országban még szombaton bezárnak.
2014-ben Lettországban a választásra jogosultak 30,2 százaléka szavazott, Máltán ez az arány 74,8 százalék volt.
Csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken pedig Írországban már lebonyolították az EP-választást.
