Még sajátjai szerint is javításra szorulnak a kormány klímacéljai

Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:30

Fotó: TEA MAEKLONG
Az illetékes államtitkár szerint is javíthatók a kabinet - sokak szerint egyenesen siralmas - 2030-as uniós környezetvédelmi céljai: a közlekedésben például ötven százalékos szennyezésnövekedést "vállalnánk".
Javíthatónak nevezte az ország 2030-as klímavállalásait kérdésünkre Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a vízi biomasszaszállítás lehetőségeit boncolgató Energie Barge elnevezésű nemzetközi konferencia tájékoztatóján. Felhívta a figyelmet, hogy az Unió számára megküldött Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) még csak terv, amiről tárgyalnak úgy a bizottsággal, mint társadalmi szervezetekkel. „Akárki akármit mond, Magyarország klímateljesítménye nagyon jó, meghaladja az európai átlagot” - fogalmazott. Példaként felhozta, hogy 1990-hez képest 36 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami egy főre vetítve az uniós átlag háromnegyede. Az egységnyi GDP előállításához felhasznált szén-dioxid az elmúlt tíz év során negyedével csökkent. A hazai gazdaságfejlesztés klímabarát, nem áll ellentétben a környezetvédelmi célokkal – hangoztatta -: míg tavaly közel öt százalékkal nőtt a GDP, az ország szén-dioxid-kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent - érvelt. Míg a klímapolitikában a napelem, a közlekedésben pedig az elektromos autók állnak a figyelem középpontjában, a konferencia témájához igazodóan legalább ilyen fontos lehetőségeknek nevezte a biomasszát, illetve a szennyező közlekedés kiváltását, például a több száz kamiont helyettesítő uszályokkal. Az üvegházgáz-kibocsátás visszaszorítása szempontjából az energiafelhasználás mellett a közlekedést nevezte a legfontosabbnak. Más szakértők ennek kapcsán a magyar kormány kijózanító, az uniós államok között sereghajtó 2030-as klímavállalásaira hívják fel a figyelmet. Eszerint erre az időpontra a közös, 32,5 százalékos energiamegtakarítási célhoz képest Magyarország egyelőre 8-10 százalékot vállal. (A bonyolult számítási mód miatt ez emelkedő fogyasztást jelent.) A 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátási cél ugyan egybeesik az EU-átlaggal, ám az döntő többségben az ipar rendszerváltás utáni összeomlásának tudható be: azóta inkább nő a kibocsátás, így a 2030-as cél teljesíthetőségét környezetvédők kétlik. Annál is inkább, mert az Orbán-kormány 2030-ra a közlekedés terén 50 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-emelkedést „vállal”. Ráadásul, míg az unió 2050-re már nettó 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-mentességet írna elő, addig Magyarország ugyanekkorra csak 52-85 százalékot teljesítene. A magyar kabinet tervei szakmai szervezetek éles tiltakozását váltotta ki bel- és külföldön egyaránt, amelyek az érdemi kormányzati egyeztetési lehetőségek hiányára is panaszkodnak. Kaderják Péter felvetésünkre elismerte, hogy a gazdaság fejlődése miatt a közlekedésben a kibocsátás emelkedésével számolnak. De ennek mérséklésén is törik a fejüket. A 2050-es célokról még zajlanak a tárgyalások: az nem része a konkrét, 2030–as értékeket tartalmazó NEKT-nek – figyelmeztetett. Előbbi egy sokkal hosszabb időtáv, ami egész más lehetőségekkel kecsegtet úgy a közlekedés zöldítésében, mint az elektromobilitásban vagy a technológiaváltás terén – hangoztatta. 

A hozzánk hasonlóktól is lemaradunk

Míg Magyarország egy helyben toporog, sőt, bizonyos tekintetben visszafelé halad a légszennyezés-csökkentésben, addig a velünk politikai-gazdasági szempontból egy lapon említett államok érdemi és fajsúlyos intézkedéseket hoznak a jelenleg legjelentősebb környezet-egészségügyi problémák megoldásáért – állapítja meg blogján a Levegő Munkacsoport a ClientEarth nevű nemzetközi környezetjogi szervezet lengyel irodája által szervezett varsói kerekasztal-beszélgetés kapcsán. Ennek példájaként felhozzák, hogy Krakkóban teljesen betiltották a szilárd tüzelést. A fűtési rendszerek cseréjére 300 milliárd forintnak megfelelő összeget biztosítanak. A kezdeményezéshez több más lengyel város is csatlakozna, miközben az ország az egyik legnagyobb szénkitermelő. Csehországban szabályozták a háztartásokban elégethető szilárd tüzelőanyagok minőségét és Bulgária is hasonló lépéseket fontolgat. Szlovákiában, a legrosszabb helyzetű pozsonyi térségbe hamarosan csak a legkevésbé szennyező járművek hajthatnak be. A szervezet mindezt a lakossági nyomásnak és az azzal egybeeső politikai akaratnak tudja be. Ehhez képest a magyarországi helyzet leginkább csak kínos feszengésre ad okot. Ránk a Levegő Munkacsoport szerint leginkább a vélt politikai következmények miatti aggodalom, a gazdasági érdekek téves értékelése és az erőteljes lakossági nyomás hiánya jellemző. Az évi mintegy 12 ezer 800 magyar korai haláláért felelős részecskeszennyezettség nálunk európai összehasonlításban is kimagasló: ehhez csak Bulgária, Észak-Olaszország, a csehek, illetve egyes lengyel térségek szintje mérhető. Nálunk nem hogy a lignit betiltása nincs napirenden, de az állam szociális alapon még osztogatja is, tűzközeli vállalkozók pedig bányákat nyithatnak. Más, hozzánk hasonló fejlettségű államokban már rájöttek, hogy az ebből származó "haszon" eltörpül az általa okozott környezetvédelmi, egészségügyi és más károkhoz képest - fogalmaznak. 

Szerző

Kisebb termés, drágább gyümölcs - ezt hozta a korábbi aszály és az elmúlt napok csapadéka

Publikálás dátuma
2019.05.27. 08:15

Fotó: DARRYL BROOKS / Shutterstock
A piacokon az eper ára fajtától, mérettől függően kilónként 900-1300 forint között kapható. A cseresznye kilóját viszont általában 1000 forintért, vagy még drágábban mérik.
A hazai gyümölcsösöket megviselte a tavaly késő ősztől május elejéig tartó aszály, egyes ültetvények pedig az utóbbi napok esőzései miatt károsodnak. Főként az epertermesztők panaszkodtak, mert a gyümölcs a sáros talajon könnyen rothadásnak indul. A korai cseresznye pedig túl sok nedvességet szív magába, kireped, étkezésre alkalmatlanná válik. A piacokon az eper ára mégis a primőr időszakhoz képest csökkent, és fajtától, mérettől függően kilónként 900-1300 forint között kapható. A cseresznye kilóját viszont általában 1000 forintért, vagy még drágábban mérik, és úgy látszik, később sem lesz sokkal olcsóbb. Ugyanis a  cseresznye a meggyhez hasonlóan közepes-jó virágzással indult, de végül a közepesnél is valamivel gyengébb termés várható – tájékoztatta a Népszavát Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A korai fajták virágait károsították a tavaszi fagyok, majd a részben virágzás alatti, részben virágzás utáni szeles, csapadékos, hűvös időjárás miatt rossz volt a terméskötődés. A gyümölcsültetvények adott évi termését a biológiai-élettani sajátosságai miatt erősen meghatározza az előző év termése és időjárása. Tekintettel arra, hogy 2018-ban a kajszibarack és az őszibarack esetében – a tavaszi fagyok miatt – gyenge volt a termés, minden más kultúránál pedig nagy vagy egyenesen rekordot értek el a termésátlagok, 2019-re eleve ezzel valamelyest ellentétes helyzetre számítottak a kertészek. Ennek megfelelő kép rajzolódott ki a márciusban és áprilisban zajló virágzás folyamán is, ami a kajszinál és az őszibaracknál jó vagy kifejezetten jó volt, míg a többi gyümölcsfaj esetében közepes, esetleg jó, de egyes fajoknál és alacsonyabb színvonalon művelt ültetvényekben nagyon gyenge. A pontos termésbecslésre június elejéig várni kell, annyit azonban már most is látható, hogy a kajszibarackban jó termést várható. Az őszibarack a kajszihoz hasonlóan indult, de itt egyes térségekben, mint például a kedvelt gyümölcs termőterületének harmadát adó szatymazi termőtájon a virágzás időszakában jelentős tavaszi fagykárokat szenvedtek az ültetvények. Ezért országosan a jó kezdeti kilátások ellenére közepes terméssel számol a FruitVeb. A szilva esetében a virágzás szintén közepes-jó volt, a terméskötődés jelenleg a meggynél jobbnak tűnik, de még sok a bizonytalansági tényező, illetve régiónként is nagyok az eltérések. Az alma a tavalyi bő termés és a féléves aszály után eleve közepes, sőt egyes fajtáknál gyenge virágzást mutatott, emellett – főleg az észak-keleti régió egyes termesztőkörzeteiben – jelentős virágkárokat okoztak az április fagyok. Országos átlagban közepes vagy valamivel az alatti 500-600 ezer tonna körüli almatermés várható. Valószínűleg körtéből sem lesz túlkínálat idén.  
Szerző

Huawei vezető: a kínai technológia már lehagyta az amerikait

Publikálás dátuma
2019.05.27. 07:37
Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A szankciók miatti hátrányt saját fejlesztésekkel dolgoznák le Zsen Cseng-fej szerint. Állította azt is, Kína nem korlátozná bosszúból az Apple-t, holott erre decemberben volt már példa.
A saját fejlesztések felgyorsításán, illetve más beszállítókkal való együttműködéseken keresztül igyekszik fenntartani helyzetét a piaci versenyben az amerikai szankciók után a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat - nyilatkozta Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, egy hétfőn közzétett interjúban. A cégvezér elismerte, hogy
az amerikai megszorító intézkedések lefaragnak a Huawei két éve fenntartott versenyelőnyéből, amelyet komoly erőfeszítések árán szerzett meg olyan versenytársakkal szemben, mint az Ericsson AB vagy a Nokia Oyj távközlési vállalatok, míg 2018-ban már az Apple-t is maga mögött hagyta az okostelefonok eladása terén.

Zsen ugyanakkor úgy vélte: csupán idő kérdése, hogy a Huawei saját megoldásokkal álljon elő, hiszen már évek óta gyárt mikrochipeket, amelyeket ma már a saját gyártású okostelefonjaiban is használ. Emellett pedig telefonok és szerverek számára is fejlesztenek operációs szoftvereket - tette hozzá, miközben azonban
hárította az azzal kapcsolatos kérdéseket, hogy mégis mennyi időre van szüksége a vállalatnak a saját megoldásokra való átállásra.

A kínai cég már számos áramkört és alkatrészt fejlesztett ki saját okostelefonjai számára, de a legfejlettebb technológiát képviselő alkatrészek terén amerikai beszállítóktól függ.
A korábban a nyilvánosságtól elzárkózó vezérigazgató - aki idén január előtt legutoljára 2015-ben nyilatkozott a külföldi sajtónak - az elmúlt hónapok során egyre inkább a rivaldafénybe kényszerült annak érdekében, hogy minél inkább enyhítse az amerikai-kínai kereskedelmi háború kereszttüzébe került vállalatot érő károkat. A kínai Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezésgyártója volt. Évente mintegy 70 milliárd dollárt fordít alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárol amerikai cégektől alkatrészeket. Az amerikai kereskedelmi minisztérium azonban május közepén feltette a Huaweit és hetven leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Ezek a vállalatok az amerikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhatnak alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégektől. Néhány nappal később pedig az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek eladását a kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. Ennek eredményeként a Google május 19-én bejelentette, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium rendeletének értelmében felfüggeszti több együttműködését a Huawei-jel, a leállítandó szolgáltatásokat azonban még nem részletezte.
Amerikai tisztségviselők korábban "veszélynek" nevezték a kínai óriásvállalatot, és azért lobbiztak a szövetséges országoknál, hogy ne használjanak a Huawei által gyártott eszközöket az 5G mobil hálózati fejlesztési projektekben.

 Rámutattak például: a vállalat a kínai hadseregtől, Kína Nemzeti Biztonsági Bizottságától és egy állami védelmi szervezettől szerzett pénzt. Az Egyesült Államok állítása szerint a Huawei távközlési berendezései kémkedésre adnak lehetőséget a kínai hatóságoknak. A Huawei és a kínai kormány több alkalommal is visszautasította az Egyesült Államok állításait és bizonyítékok bemutatására szólította fel.
A Huawei-jel szemben felmerülő másik vád, hogy a cég az ipari kémkedés és a nagyrészt amerikai csúcstechnológiás megoldások ellopásának eszközeivel tört fel ilyen gyors ütemben. Zsen ezzel kapcsolatban azt jelentette ki: olyan technológiával bírnak, ami az Egyesült Államokban még nem is áll rendelkezésre. Azokkal a találgatásokkal kapcsolatban, hogy Peking esetleg az amerikai szankciókra válaszul megtorló intézkedéseket vezetne be az Apple amerikai technológiai óriásvállalattal szemben - mint hogy decemberben például már több iPhone modell tiltását is elrendelte egy kínai bíróság -, Zsen a Bloombergnek elmondta: "ez egyrészt nem fog megtörténni. Másrészt, ha mégis megtörténne, én fogok ellene elsőként tiltakozni".