Még sajátjai szerint is javításra szorulnak a kormány klímacéljai

Az illetékes államtitkár szerint is javíthatók a kabinet - sokak szerint egyenesen siralmas - 2030-as uniós környezetvédelmi céljai: a közlekedésben például ötven százalékos szennyezésnövekedést "vállalnánk".

Javíthatónak nevezte az ország 2030-as klímavállalásait kérdésünkre Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a vízi biomasszaszállítás lehetőségeit boncolgató Energie Barge elnevezésű nemzetközi konferencia tájékoztatóján. Felhívta a figyelmet, hogy az Unió számára megküldött Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) még csak terv, amiről tárgyalnak úgy a bizottsággal, mint társadalmi szervezetekkel. „Akárki akármit mond, Magyarország klímateljesítménye nagyon jó, meghaladja az európai átlagot” - fogalmazott.

Példaként felhozta, hogy 1990-hez képest 36 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami egy főre vetítve az uniós átlag háromnegyede. Az egységnyi GDP előállításához felhasznált szén-dioxid az elmúlt tíz év során negyedével csökkent. A hazai gazdaságfejlesztés klímabarát, nem áll ellentétben a környezetvédelmi célokkal – hangoztatta -: míg tavaly közel öt százalékkal nőtt a GDP, az ország szén-dioxid-kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent - érvelt. Míg a klímapolitikában a napelem, a közlekedésben pedig az elektromos autók állnak a figyelem középpontjában, a konferencia témájához igazodóan legalább ilyen fontos lehetőségeknek nevezte a biomasszát, illetve a szennyező közlekedés kiváltását, például a több száz kamiont helyettesítő uszályokkal. Az üvegházgáz-kibocsátás visszaszorítása szempontjából az energiafelhasználás mellett a közlekedést nevezte a legfontosabbnak. Más szakértők ennek kapcsán a magyar kormány kijózanító, az uniós államok között sereghajtó 2030-as klímavállalásaira hívják fel a figyelmet.

Eszerint erre az időpontra a közös, 32,5 százalékos energiamegtakarítási célhoz képest Magyarország egyelőre 8-10 százalékot vállal. (A bonyolult számítási mód miatt ez emelkedő fogyasztást jelent.) A 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátási cél ugyan egybeesik az EU-átlaggal, ám az döntő többségben az ipar rendszerváltás utáni összeomlásának tudható be: azóta inkább nő a kibocsátás, így a 2030-as cél teljesíthetőségét környezetvédők kétlik. Annál is inkább, mert az Orbán-kormány 2030-ra a közlekedés terén 50 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-emelkedést „vállal”. Ráadásul, míg az unió 2050-re már nettó 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-mentességet írna elő, addig Magyarország ugyanekkorra csak 52-85 százalékot teljesítene. A magyar kabinet tervei szakmai szervezetek éles tiltakozását váltotta ki bel- és külföldön egyaránt, amelyek az érdemi kormányzati egyeztetési lehetőségek hiányára is panaszkodnak.

Kaderják Péter felvetésünkre elismerte, hogy a gazdaság fejlődése miatt a közlekedésben a kibocsátás emelkedésével számolnak. De ennek mérséklésén is törik a fejüket. A 2050-es célokról még zajlanak a tárgyalások: az nem része a konkrét, 2030–as értékeket tartalmazó NEKT-nek – figyelmeztetett. Előbbi egy sokkal hosszabb időtáv, ami egész más lehetőségekkel kecsegtet úgy a közlekedés zöldítésében, mint az elektromobilitásban vagy a technológiaváltás terén – hangoztatta.