A túlsúly is gyorsíthatja a porc kopását

Publikálás dátuma
2019.05.28. 15:15

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Az idő múlásával természetes az ízületek kopása, de túlterhelés, egyoldalú mozgás vagy túlsúly miatt akár már huszonéves korban is fájhat, és akadályozhatja a megelőzését is szolgáló mozgást a főleg térdben és csípőben jelentkező artrózis.
A porckopás, azaz artrózis gyakori, a lakosság negyedét érintő betegség. Leginkább nőknél, általában 50 éves kor fölött jelentkezik, de már elkezdődhet 20-30 évesen is. Az európai népesség körében a térd és a csípő ízületi kopása a leggyakoribb, de a kéz, a láb és a váll és a gerinc kisízületeiben is kialakulhatnak artrózisok – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász.
Ilyenkor az ízületi felszíneket borító porcok elvékonyodnak, töredezetté válnak, végül felszívódnak. A fájdalmas folyamatnak a természetes elhasználódáson kívül több oka is lehet, például túlterhelés, gyakori térdelés, nehéz súlyok cipelése, fizikai munka vagy akár egyoldalú mozgás és a túlsúly is. A különböző testtartási hiba miatt kialakuló rossz terhelés is állhat a hátterében, például x- vagy o-láb esetén nem megfelelően terhelődnek a porcok a térdízületben. Gerincferdülés, de akár erőteljes lúdtalp, sőt a nem megfelelő lábbeli viselése is kiválthatja: a túl magas, de a kétcentisnél alacsonyabb sarok és a túl merev cipőtalp is lehet hibás.

Nehéz indulás

Tüneteket leginkább a nagyobb kopás okoz. Fokozatosan rosszabbodó duzzadás és merevségérzés jelentkezik. Jellemző, hogy a fájdalom terheléskor fokozódik, pihenéskor enyhül, bár gyakori, hogy az éjszakai alvást is lehetetlenné teszi. Tipikus tünet az úgynevezett indítási fájdalom, amikor ülés után az első pár métert nagyon nehéz megtenni, aztán amikor az ízületi folyadék bekeni a csípő- vagy térdízületi felszíneket, „bejáratódik”, könnyebb lesz a járás. Nagyobb terhelés után gyulladások is kialakulhatnak, illetve fokozatosan elkezd beszűkülni az ízületek mozgástartománya: kevésbé tudjuk használni a kopott testrészt.

Inkább megelőzni

Mint minden szervünk, szövetünk megfelelő működéséhez, a porcoknak is elegendő folyadékra van szüksége,  de fontos, hogy porcképző anyagot is fogyasszunk. Ezt bevihetjük természetes forrásból: például a sok kollagént tartalmazó csont- vagy húslevesből vagy táplálék-kiegészítők szedésével. Ajánlott az ízületek terhelésének csökkentése, a testsúly normalizálása, a rendszeres és minden ízületet egyformán terhelő testmozgás, például az úszás és a kerékpározás, de akár a gyógytorna is.
Az artrózis kezelésére először konzervatív terápiát alkalmaznak, ez általában fizikoterápiát, masszázst, gyógytornát jelent, amelyek célja a kikopott ízületek tehermentesítése és az izmok megerősítése. Egy idő után azonban a műtét, a protézisek beültetése az egyetlen megoldás, amit az elvesztett funkciók helyreállítása, a meggyengült izmok megerősítése és működésbe hozása kell, hogy kövessen – mondta a szakember.
Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 16:18

Léggömböt reptetnek az SM-es betegek

Publikálás dátuma
2019.05.27. 15:15

Fotó: MSMBA
Az ország minden részéből útnak indulnak sclerosis multiplexszel élő betegek a gyulai várhoz, hogy május 30-án, az SM Világnapon közösen engedjék fel a remény léggömbjeit.
A mintegy nyolcezer sclerosis multiplexes betegért és az érintett családokért állnak ki az SM Világnap magyarországi központi rendezvényére Gyulára érkezők. A Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány által szervezett kétnapos civil találkozó keretében a betegeket szakmai előadások, kulturális és közösségi programok várják. A szervezők igyekeznek bevonni a város diákjait és felnőtt lakosságát is, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, mit jelent SM-el élni. A leglátványosabb megmozdulásra május 30-án, csütörtökön 14 óra után lesz a gyulai várnál, ahonnan a reményt jelképező színes léggömböket egyszerre bocsátják a magasba.
sclerosis multiplex ma még gyógyíthatatlan neurológiai betegség. Az agyat és a gerincvelőt szigetelő myelinhüvelyt megtámadó kór akár egyik napról a másikra képes látásromlást, zsibbadást, járásképtelenséget kiváltani. A betegek egy részét gyors leépülés fenyegeti, mások akár évtizedeken át önállóságukat megőrizve együtt élhetnek a betegséggel. A kórt rendszerint fiatalkorban diagnosztizálják, kialakulásának hátterét egyértelműen a mai napig sem sikerült megfejteni.
A szervezők országos fotópályázatot is hirdetnek: július 15-ig várják azokat a fényképeket, amelyek bemutatják miként élnek, mivel küzdenek, mire támaszkodhatnak a mindennapokban a sclerosis multiplex betegséggel élők. A képekből szeptemberben kiállítást, majd vándortárlatot rendeznek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 15:30

Tudják a szülők, hogy a kütyüzés minőségi időt vesz el a gyerekeiktől, mégis sokan csinálják

Publikálás dátuma
2019.05.26. 10:10

Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto / AFP
A szülők szerint árt a gyereknek, ha a telefont nyomkodják a közösen töltött időben, mégis gyakori, hogy a készülékkel foglalkoznak a gyerekük helyett – derült ki egy, a gyermeknap alkalmából készült kutatásból.
Idén május 26-án minden családban a legkisebbeké a főszerep. A felgyorsult világban minden és mindenki a figyelmünkért versenyez, ebben sokszor a gyerekek és a velük töltött minőségi idő szorul az utolsó helyre. A Pölöskei a gyermeknap alkalmából több mint 1500 résztvevővel készített közvélemény-kutatásában a gyereknevelés és az okostelefonok közti összefüggésekre igyekezett rávilágítani. Arra keresték a választ, hogy mennyire tartják fontosnak a felnőttek a gyerekkel töltött minőségi időt. Az eredmény elgondolkoztató. A szülők túlnyomó többsége szerint rossz hatással van a gyerekekre, ha a közösen töltött idő alatt az okostelefonjaikat nyomkodják, mégis rengetegen találkoztak már olyan esettel, hogy az apuka vagy anyuka a készülékével volt elfoglalva ahelyett, hogy a gyermekére figyelt volna.

Gyermeknap

A gyermeknapot, amelyet a világ sok országában, de különösen a volt kommunista országokban ünnepelnek, Törökországból származik, ahol hagyományosan június 1-jén tartják. Magyarországon 1931-ben tartották először, igaz, akkor még gyermekhétnek hívták. 1950 óta már csak egy napon, május utolsó vasárnapján tartják.

Kiderült, hogy a válaszadók 90 százaléka szerint van rossz hatással a gyerekekre, ha a szülők az okostelefonjaikat nyomkodják, amikor együtt vannak, és mindössze 7 százalék állította azt, hogy nincs rájuk különösebb hatással. Ebből logikusan az következne, hogy a legtöbben elő sem veszik az okostelefont, amikor játszótérre mennek, vagy együtt utaznak a gyerekekkel, de a résztvevők kétharmada nagyon gyakran találkozik ilyen esetekkel, és alig három százalék mondta azt, hogy ritkán szemtanúja hasonlónak. Sőt a válaszadók 65 százaléka arról számolt be, hogy náluk is előfordul, hogy az összejöveteleken egy-két családtagot a készüléke köti le.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek, ha egy szülő sokat nyomkodja a telefonját a gyermeke jelenlétében, a legtöbben úgy feleltek, kevesebb minőségi időt töltenek elő a családdal, mint régen, de sokan úgy vélekedtek, hogy a szülők így lemaradnak a maradandó élményekről. A kérdőívet kitöltők kétharmada érezte már úgy, hogy túl sokat használja az okostelefonját, egyharmaduk pedig különösen figyel rá, hogy ne vigye túlzásba a telefonozást.
Szerző
Témák
gyereknap