Tíz percük maradt a túlélésre – szakértő a Hableány katasztrófájáról

Publikálás dátuma
2019.05.30. 10:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Perceken múlhatott a Hableány utasainak élete -mondja a lapunknak nyilatkozó szakértő, aki szerint a hatóságok sem voltak a helyzet magaslatán.
Az események röviden:
  • Szállodahajóval ütközött és elsüllyedt a Hableány nevű városnéző hajó szerda éjjel a Dunán, a Parlamentnél.
  • A hajón 33 dél-koreai turista és két fős magyar személyzet tartózkodott.
  • Hét ember meghalt, heten kórházban vannak, 21 embert még keresnek.
  • A hajóroncsot éjjel megtalálták a Margit-hídnál, de az áldozatok után kutató búvároknak így sincs egyszerű dolga
  • Úgy tudjuk, zökkenővel kezdődött a sérültek elszállítása is, egy mentőautó legalább félóráig várakozott a helyszínen
Csütörtök reggel is nagy erőkkel keresik a rendőrök és honvédek a fővárosi hajókatasztrófa áldozatait, a kutatást már a Budapest alatt a Duna egész magyarországi folyamszakaszára kiterjesztették; a Hableány elsüllyedése után hét holttestet és hét túlélőt találtak, és bár ezt egy hatóság sem mondja ki, a turistahajó fedélzetről eltűnt további 21 ember jó eséllyel már szintén halott lehet.
Maximum tíz percig élhettek a hajó elsüllyedése után – mondta Népszavának egy névtelenséget kérő mentő szakértő – a 10-12 fokos, áradó vízben ennyi idő után még egy sportoló is kihűlne, hipotermiás sokkot kapna, a turistahajón pedig valószínűleg átlagos fizikumú utasok lehetettek.
Duna, hajóbaleset, hajókatasztrófa
Fotó: Besenyei Gergely / AFP
A mentős szerint a túlélés reális esélyét a tragédia után gyors partra úszás jelenthette – a rendőrök, mentőszolgálatos munkatársak szerda éjjel ezért is fésülték át nagyon alaposan a rakpartokat A szakértő szerint megtörténhetett, hogy valakit ájultan, viszonylag sértetlenül sodort partra a víz, de életben maradása akkor is a csodával határos lenne, hiszen éjszaka a levegő sem volt sokkal melegebb a víznél, a kihűlés ott is bekövetkezhetett. Az sem könnyített az áldozatok helyzetén, hogy az AP értesülései szerint egyikük sem kapott mentőmellényt.

Papíron mindenre felkészültek

A nyilatkozó szerint a tragédia rávilágított a hatóságok tehetetlenségére is: „papíron minden helyzetre felkészült a katasztrófavédelem, de ha éles helyzetbe kerülnek, csak a a toporgást látjuk,; ugyanannyira védtelenül és felkészületlenül éri őket egy ilyen tragédia, mint 65 évvel ezelőtt a balatoni Pajtás gőzöshajó elsüllyedése" - mondta megszólaló, hozzátéve, hogy a vízimentők új hajója ugyanakkor bizonyította hasznosságát.  
Ugyanezt vetette fel Facebook-bejegyzésében Túri Péter, a  Magyar Légimentő Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatója is: „sokan, régóta beszélünk arról, hogy operettszervezetek igazi bajban lósz@rt se érnek majd... hát tessék... se egy kutató-mentő, se egy rendőrségi keresőreflektoros, infrás helikopter, se egy katasztrófavédelmis, vagy katonai búvár... A vízimentők új hajója (...)  előbb indult, mint némely állami szervezet reagált” -írta Túri, aki jelenleg egy magánlégi mentővállalatot vezet.

A mentés zökkenőkkel indult

A Népszava más forrásból érkező információi szerint a fejetlenség a sérültek ellátását is jellemezte: lapunk úgy értesült, hogy egy három, könnyű sérültet szállító mentőautó félórán át nem tudott elindulni, mert az értesített kórházakban nem volt kapacitás a sérültek fogadására - ennyit a főváros zökkenőmentes sürgősségi ellátásáról.
A holttestek után kutató búvároknak sincs könnyű dolga: az áradás, a szinte teljes sötétség akadályozza munkájukat, és abban bízhatnak, hogy az áldozatok nagy része a hajóroncsban maradt; a kiszabaduló testek ugyanis több tízkilométert sodródhatnak, és akár hetek múlva is kivetheti őket a víz.
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 14:59

Fél órát várakoztatták a hajóbaleset sérültjeihez riasztott mentőt a kórházak

Publikálás dátuma
2019.05.30. 10:20

Fotó: Besenyei Gergely / AFP
A helyszínre riasztott mentőautó hosszas telefonálgatás után tudott csak elszállítani három túlélőt.
Durva malőrrel indult szerda este a Hableány tragédiája utáni mentőmunka: a Népszava információi szerint a helyszínre érkező mentőautó három könnyű sérültet vett fel, ám
legalább félóráig nem tudtak elindulni, mivel a sérülteket egyik, megkeresett kórház sem tudta pillanatnyilag fogadni.

Úgy tudjuk, hogy a hajókatasztrófa egyik áldozatát a helyszínen laikusok próbálták újraéleszteni; a reanimálást később átvette a helyszínre érkező mentős egység egyik munkatársa, de már ő sem tudott segíteni a szerencsétlenül járt utason.
A kezdeti döccenő után aztán a baleset hét ismert túlélőjét három kórházban látták el, értesüléseink szerint három sérültet az Uzsoki kórházba, további hármat a Honvéd kórházba, egy főt pedig a Szent Imrébe szállítottak. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Országos Mentőszolgálat sajtóosztályát, ha válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük cikkünket. 
A késlekedés jócskán ellentmond a kormány sokat hangoztatott állításának, hogy a fővárosban zökkenőmentesen zajlik a sürgősségi betegellátás. Lapunk számolt be róla először , hogy május 11-én a főváros négy sürgősségi centrumából csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget. Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szerint ugyanakkor minden rendben volt, és - mint a Magyar Hírlap idézi nyilatkozatát – csak ellenzéki álhírgyártás zajlik, hiszen a rendszer tökéletesen működött.  Az ügyben feltettük kérdéseinket a mentőszolgálatnak.

Az OMSZ szerint minden rendben ment

Az OMSZ válaszlevelében azt írják, hogy értesülésünk „minden valóságalapot nélkülöz, hiszen valamennyi kórház azonnal készen állt a sérültek fogadására, sőt, egyes gyógyintézetek proaktívan is jelentkeztek, felajánlva ellátó kapacitásaikat a sérültek érdekében." Hogy mely kórházak jelentkeztek proaktívan, azt  mentőszolgálat nem említette meg - és a félórás várakozásra sem tértek ki konkrétan. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 18:04

A szokásosnál sokkal rosszabb körülmények között történt a katasztrófa

Publikálás dátuma
2019.05.30. 10:19

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A hajóforgalom nagy volt, de nem kiemelkedő szerda éjjel.
A Hableány tragédiája kapcsán Bencsik Attila,  a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének az elnöke lapunknak elmondta: a csütörtök esti hajóforgalom nagysága a szezonnak megfelelő volt, május vége már főszezonnak számít. A hajóforgalom már régóta ilyen mértékű, elsősorban a kabinos személyhajók számának a növekedése miatt, de a nagy szállodahajók is üzemeltetnek személyjáratokat. Az esetükben az a megkötés, hogy az ilyen nagy hajók északon csak az Árpád híd fölött, délen pedig a Rákóczi híd alatt fordulhatnak meg. A hajók számáról szólva Bencsik Attila elmondta: nincs külön korlátozva, hogy egyszerre hány hajó lehet a Dunán egy adott szakaszon. Ha egy hajónak érvényes érvényes okmányai vannak, rendelkezik a jogszabályban előírt személyzettel, illetve műszakilag megfelelő felszereltségű, úgy akkor részt vehet dunai hajósforgalomban. A hajók számára a működési engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki és a magyar szakaszon az Országos Vízirendészeti Főkapitányság ellenőrzi, illetve a nagy, veszélyes rakományt szállító teherhajó esetében a Katasztrófavédelem is ellenőrizheti a hajót. A konkrét balesetről szólva Bencsik Attila elmondta: okozhatta műszaki hiba, illetve emberi mulasztás is. A Dunán csütörtökön a szokványosnál rosszabbak voltak a körülmények, sűrű eső volt, korlátozott látási körülmények, az áradás miatt erős áramlás miatt pedig a völgymenő - sodrással egy irányban - közlekedő hajók a szokásosnál gyorsabban haladtak, amivel csökkent a manőverező képességük és nőtt a tehetetlenségük. Az ilyen körülmények különösen nagy figyelmet követelnek a hajó vezetőjétől. Az eddig közreadott videofelvételből annyi látszik, hogy a szállodahajó hegymenetben - áramlással szemben - a Margit híd alatt tervezett átmenni. Ehhez kell egy irányváltoztatás, a hajó ilyenkor előbb a Margit-sziget csúcsára tart rá, utána fordul rá a két hídpillér közé, így veszi fel a biztonságos áthaladáshoz szükséges helyzetet. Ez a gyorsított felvételen ugyan kacsázásnak tűnik, valójában ez normális manőverezés része. Ugyanakkor minden hajó kötelezően fel van szerelve AIS Transponderrel, ami műholdas helyzetmeghatározó berendezés, ezzel folyamatosan, pontosan látható a hajók egymáshoz viszonyított helye és amit menet közben kötelezően bekapcsolva kell tartani. Amit nem lehet tudni, hogy a hajókon működött-e ez a készülék. A transponder emellett rögzíti folyamatosan a hajó haladását, így most a baleset vizsgálatánál kulcsfontosságú lesz a szakértők számára, hogy visszanézzék az erről szóló felvételeket.