Az események röviden:
Szállodahajóval ütközött és elsüllyedt a Hableány nevű városnéző hajó szerda éjjel a Dunán, a Parlamentnél.
A hajón 33 dél-koreai turista és két fős magyar személyzet tartózkodott.
Hét ember meghalt, heten kórházban vannak, 21 embert még keresnek.
A hajóroncsot éjjel megtalálták a Margit-hídnál, de az áldozatok után kutató búvároknak így sincs egyszerű dolga
Úgy tudjuk, zökkenővel kezdődött a sérültek elszállítása is, egy mentőautó legalább félóráig várakozott a helyszínen
Csütörtök reggel is nagy erőkkel keresik a rendőrök és honvédek a fővárosi hajókatasztrófa áldozatait, a kutatást már a Budapest alatt a Duna egész magyarországi folyamszakaszára kiterjesztették; a Hableány elsüllyedése után hét holttestet és hét túlélőt találtak, és bár ezt egy hatóság sem mondja ki, a turistahajó fedélzetről eltűnt további 21 ember jó eséllyel már szintén halott lehet.
Maximum tíz percig élhettek a hajó elsüllyedése után – mondta Népszavának egy névtelenséget kérő mentő szakértő – a 10-12 fokos, áradó vízben ennyi idő után még egy sportoló is kihűlne, hipotermiás sokkot kapna, a turistahajón pedig valószínűleg átlagos fizikumú utasok lehetettek.
A mentős szerint a túlélés reális esélyét a tragédia után gyors partra úszás jelenthette – a rendőrök, mentőszolgálatos munkatársak szerda éjjel ezért is fésülték át nagyon alaposan a rakpartokat
A szakértő szerint megtörténhetett, hogy valakit ájultan, viszonylag sértetlenül sodort partra a víz, de életben maradása akkor is a csodával határos lenne, hiszen éjszaka a levegő sem volt sokkal melegebb a víznél, a kihűlés ott is bekövetkezhetett. Az sem könnyített az áldozatok helyzetén, hogy az AP értesülései szerint egyikük sem kapott mentőmellényt.
Papíron mindenre felkészültek
A nyilatkozó szerint a tragédia rávilágított a hatóságok tehetetlenségére is: „papíron minden helyzetre felkészült a katasztrófavédelem, de ha éles helyzetbe kerülnek, csak a a toporgást látjuk,; ugyanannyira védtelenül és felkészületlenül éri őket egy ilyen tragédia, mint 65 évvel ezelőtt a balatoni Pajtás gőzöshajó elsüllyedése" - mondta megszólaló, hozzátéve, hogy a vízimentők új hajója ugyanakkor bizonyította hasznosságát.
Ugyanezt vetette fel Facebook-bejegyzésében Túri Péter, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatója is: „sokan, régóta beszélünk arról, hogy operettszervezetek igazi bajban lósz@rt se érnek majd... hát tessék... se egy kutató-mentő, se egy rendőrségi keresőreflektoros, infrás helikopter, se egy katasztrófavédelmis, vagy katonai búvár... A vízimentők új hajója (...) előbb indult, mint némely állami szervezet reagált” -írta Túri, aki jelenleg egy magánlégi mentővállalatot vezet.
A mentés zökkenőkkel indult
A Népszava más forrásból érkező információi szerint a fejetlenség a sérültek ellátását is jellemezte: lapunk úgy értesült, hogy egy három, könnyű sérültet szállító mentőautó félórán át nem tudott elindulni, mert az értesített kórházakban nem volt kapacitás a sérültek fogadására - ennyit a főváros zökkenőmentes sürgősségi ellátásáról.
A holttestek után kutató búvároknak sincs könnyű dolga: az áradás, a szinte teljes sötétség akadályozza munkájukat, és abban bízhatnak, hogy az áldozatok nagy része a hajóroncsban maradt; a kiszabaduló testek ugyanis több tízkilométert sodródhatnak, és akár hetek múlva is kivetheti őket a víz.
