Végzetes lehet a tudományellenesség - interjú Bojár Gáborral

Publikálás dátuma
2019.06.03. 08:15

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Azok az országok a legsikeresebbek a világban, ahol a legtöbb pénzt teszik az oktatásba – állítja Bojár Gábor fizikus, a nemzetközi hírű épülettervező programot kifejlesztő Graphisoft alapítója.
- Mi lehet a bűne a Magyar Tudományos Akadémiának? - A függetlensége. A magyar tudománynak jó híre van a világban, az akadémiai kutatóintézeti hálózat jól működött, még ha ez nem is azt jelenti, hogy ne lehetne a teljesítményt jobban mérni, számon kérni és elismerni. De a tudomány művelésének a tudósok függetlensége, a kutatás szabadsága nagyon fontos része. Einsteinnek senki nem mondta meg, hogy fedezze fel a relativitás elméletét. Azzal sem értek egyet, hogy az államnak főleg az alkalmazott kutatásokra kell költenie az adófizetők pénzét, mert az jó a gazdaságnak. Ez a vállalatok feladata, ők tudják, mire van szükségük. A felfedező alapkutatások eredménye viszont mindannyiunké, azokra csak az állam tud költeni, és ezek nélkül alkalmazott kutatás sem lesz.     - Ennyire szálka Orbán szemében még egy politikával nem foglalkozó intézmény is, ha az független? Nem üthet vissza, ha a kormányzat minden független intézményt felszámol? A hatalomnak nem érdeke valamiféle kontroll? - De igen, az lenne. Ezt gyakorló cégvezetőként is meg tudom erősíteni. Nekem olyan kollégákra volt és van szükségem, akik tudnak és mernek ellentmondani. Olyan független igazgatótanács dolgozott mellettem, amelyik azt is tudta mondani indokolt esetben, hogy „Nem!”. Minden vezető tud hibázni és minél nagyobb egy cég, annál nagyobb lehet a hiba következménye és annál nehezebb azt kijavítani. A hibákat független ellenőrzéssel lehet csökkenteni. Orbán éppen ezt nem szereti. Ezért sokszor könnyebben hoz hibás döntéseket, amiket nagyon nehéz utólag kijavítani.  - Pletykák szerint az Orbán-féle udvari „kutató” intézetekre, a párhuzamosságokra hivatkozva számolnák fel a társadalomtudományi műhelyeket. Elképzelhető ez a motívum is? - Miniszterelnökünk nem tűri a független intézményeket és az MTA az egyik legerősebb ilyen szervezet. Ezen belül a társadalomtudományi műhelyeket ellenzéki fészeknek tekinti, amelyek sok ellenzéki beállítottságú tudósnak ad munkát. Ezt fel kell számolnia, ennek legutóbbi példája az 56-os intézet beolvasztása Schmidt Mária intézetébe. A rezsim az ellenzéket nem erőszakkal hallgattatja el, hanem anyagilag fojtja meg. A következő ciklusban a kutatás-fejlesztésre nagyobb uniós források érkeznek, ez sem lehet független kezekben. Ennek lenyúlását egyébként az unió megakadályozhatná egy olyan szabályozással, hogy ne a kormány ossza el a pénzeket a kutatóintézeteknek, hanem közvetlenül, egy valóban független uniós szervezet juttassa el a forrásokat a pályázat nyerteseinek. A Momentum egyik legfontosabb követelése ez volt. - Milyen következményekkel járhat a tehetséges kutatók kivándorlása? - Tragikus. Meggyengül az ország, elveszíti az elitjének egy jelentős részt. Portugáliából a XIX. században az elit átköltözött Brazíliába a királyt követve. A következmény: az 1970-es évek elején szegényebb ország volt még az akkori Magyarországnál is, pedig hatalmas gyarmatbirodalma volt és megúszta mindkét világháborút. Egy ország elit nélkül elszegényedik. És az a legnagyobb bűn, hogy ez a hatalom szerintem tudatosan szétveri az oktatást, mert úgy véli, hogy a képzetlen, tájékozatlan tömeget könnyebb irányítani. - Mit lehet tenni? - Kicsiben igyekszünk tenni ez ellen. Az Aquincumi Technológiai Intézet, az AIT-Budapest ugyan csepp a tengerben, de megmutathatjuk, hogy a magántőkének is helye van az oktatásban. Tisztán a tandíjakból tartjuk fenn, és olyan egyetemek diákjait hozzuk részképzésre Magyarországra, mint a Yale, a Harvard, a Princeton vagy az MIT. A 100 legjobb amerikai egyetemből 50-küld hozzánk rendszeresen diákokat, kifizetve az amerikai szintű magas tandíjat, míg a magyarokat természetesen ingyen fogadjuk. A neves egyetemek is elismerik, hogy informatikai és matematikai képzésünk felveszi a versenyt a sajátjukkal. Ma még matematikai nagyhatalom vagyunk a világban. Az informatika is erre a tudományra épül ezért ez egy kivételes kincs a világunkat felforgató informatikai forradalomban. Tanáraink szerint ma még a magyar diákok matematikai felkészültsége lényegesen jobb, mint az amerikaiaké. Ez a magasabb szintű magyar középiskolai matek oktatásnak köszönhető, ennek ápolásához igyekszünk hozzájárulni az Ericssonnal és a Richter Gedeonnal közösen alapított Rátz Tanár úr díjjal is. De azt is látnunk kell, hogy az amerikai diákok, főleg az ott tanuló távol-keletiek, motiváltabbak és szorgalmasabbak a magyaroknál. A nemzetközi felsőoktatási rangsorokat azért is a nagy amerikai egyetemek vezetik, mert a diákok a magas tandíjért megkövetelik a magas szintű oktatást. Igényes vevő nélkül nincs minőségi termék. Szerintem hibás az ingyenes felsőoktatás koncepciója. A rászoruló diákoknak alapítványok, vállalatok vagy akár az állam támogatásával kellene ösztöndíjat kapniuk, de az oktatás ára ki kell, hogy fejezze a minőségét. A magyar rendszer a legigazságtalanabb, hiszen itt a legtehetősebbek gyermekei jutnak be a magas pontszámokat megkövetelő ingyenes állami képzésbe, mivel az ő családjuk engedheti meg a drága különórákat, felkészítő tanfolyamokat. - A tudomány, az oktatás versenyképessége nemcsak a hazai, de az európai politikai viszonyoktól is függ, Hozhat valamilyen változást az EP választási eredmény a belpolitikában? - Nem vagyok politikai elemző, de úgy látom, hogy az unióban Orbán számára kedvezőtlen változások történnek. A Néppárt nem gyengült olyan mértékben, hogy szüksége lenne a Fidesz 13 mandátumára, de gyengült annyit, hogy rákényszerüljön az együttműködésre olyan pártokkal, amelyek nem állnak szóba Orbánnal. A zöld és a liberális frakció azt hiszem nem fog támogatni egy olyan néppárti frakciót, amelynek tagja a Fidesz is. Úgy gondolom, Orbánnak és a Fidesznek már nincs helye a Néppártban, holott szeretne maradni, erről szólt a legutóbbi gesztus, a közigazgatási bíróságok felállításának felfüggesztése. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a maradáshoz. A szélsőjobb nem erősödött meg annyira, hogy érdemben befolyásolhassa az uniós döntéseket. Orbán vélhetően arra számított, hogy a Néppárt a megerősödő szélsőjobbal szövetkezve megszerezheti a többséget az EP-ben és ő ennek lehetett volna része. Hát ez nem jött össze. Vélhetően Magyarország hangja a partvonalra kerülő magyar miniszterelnökkel gyengülni fog.    - Lehet, hogy igaza van, de mindennek ellenére változatlanul kiugróan magas a Fidesz támogatottsága, az 52% talán a legmagasabb az unióban. Ez mindenképpen tekintélyt és hitelt kell hogy adjon neki uniós körökben is.  - A hozzáértő politológusok szerint egy választás ma már elsősorban azon múlik, ki tudja jobban mozgósítani saját támogatóit. Minimális az átcsábítással növelhető szavazóbázis lehetősége és nehezen mozgósíthatók a bizonytalanok is. A saját bázis mozgósításában pedig a Fidesznek óriási erőfölénye volt, főleg a kistelepüléseken. Vidéken olyan hatalmas a Fidesz fölénye a sajtóban, hogy sokan nem is hallottak más pártokról. Továbbá a szegény kistelepüléseken az emberek kiszolgáltatottabbak a hatalomnak, hiszen ott kiderül ki kire szavazott. De ezeknél is nagyobb előnyt jelent az ellenzékénél összehasonlíthatatlanul nagyobb és jól fizetett aktivista bázis, akik pontos listák alapján egyenként vihették el az egyébként kevésbé aktív híveket a szavazófülkéig. Egyik barátom találó hasonlata szerint az ellenzék helyzete a második világháborús lengyel lovas-hadosztályokéhoz hasonlítható, akiknek a német tigris tank-hadosztályokkal kellett szembeszállni. Ehhez képest az 52 százalék meglehetősen szerény eredmény a Fidesz részéről. Valójában többet vártak, Orbán Viktor minimális célként jelölte meg a 60%-ot, de hallottam 80%-os becslést is.   - Egyetért azokkal, akik arra számítanak, hogy ha a Fidesz, vagyis Orbán szűrét kiteszik a Néppártból, bedurvul a hazai elnyomás? - Minden előfordulhat, de nem hiszem, hogy újra a nyílt diktatúra, az értünk jövő fekete autók kora jön el. Orbánnak erre nincs szüksége. Neki ez a mostani berendezkedés megfelelő. A szétaprózott ellenzék, a maradék ellenzéki sajtó nem zavarja. Sőt, ezzel a világnak mutatni tudja, hogy itt azért valamiféle demokrácia létezik. Persze ha veszélybe kerül a hatalma, akkor lehet, hogy mégis elindulnak azok a fekete autók.  - Hogyan rajzolhatja át az uniót és Magyarország helyzetét a Brexit? - Szerintem Európának az a jobb, ha Nagy-Britannia kívül van. Meggyőződésem, hogy az angolokkal az igazi európai egység megvalósíthatatlan. Ők soha nem fogadnának el egy Európai Egyesült Államokat, de még egy szorosabb integrációt sem. Számukra az USA közelebb van. Angol barátaimnál is látom, hogy szívükben nem európaiak. Nekik a kontinens az Európa. Pedig nagyon kellene egy egységes európai „birodalom”, hogy Orbán kifejezését használjam, ami ellent tudna állni Putyinnak, Kínának és egyenrangú partnere lehetne az Amerikai Egyesült Államoknak. Erre az önálló európai nemzetek nem képesek. - Mi kellene ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen „európai birodalom”? - Először is egyfajta európai patriotizmus. Ne csak arról szóljon az Unió, hogy honnan érkezik a pénz. Hogy a miniszterelnök számára is érthető legyek, például ha egy foci világbajnokságon a francia, vagy a német csapat kerül szembe Brazíliával, vagy Argentínával, akkor mi európaiak, függetlenül a nemzetiségünktől, az európai tizenegynek szurkoljunk. - Meddig működhet így a NER-oligarcha rendszer? - Nem tudom. Nem gondoltuk 1987-88-ban, hogy a Kádár rendszernek a mi életünkben vége lesz. De tulajdonképpen igazunk is volt, hiszen valójában ma sem ért véget, csak volt benne egy 20 éves szünet. De ha már ezt az analógiát használjuk, az is igaz, hogy az eredeti Kádár-rendszerben becsben tartották a kultúrát és főleg az utolsó harmadában már nem csak a párthűség, de a szakértelem is számított a gazdaságban. Erről most nem beszélhetünk. A maiak a közbeszerzéseken tarolnak, nem látom, hogy exportban is versenyképesek lennének. A legismertebb NER-lovagokról nehezen tudom elképzelni, hogy képesek lennének jól irányítani a hozzájuk vándorolt vállalat-birodalmakat, vagy akár csak profi menedzsereket felvenni erre. Egy jó menedzser is csak akkor tud eredményt produkálni, ha a tulajdonos is ért ahhoz, amit csinál és jól tudja motiválni. Persze azt is el kell ismernem, hogy a kormányzatban, részben láthatatlanul a háttérben, van néhány profi is. Nekik is köszönhető, hogy a gazdaság állapota mindennek ellenére viszonylag jónak mondható. Persze ebben nagy szerepe van az uniós forrásoknak, de az eredmény lehetne jobb is. A régióban egy főre vetítve, ha jól tudom, mi jutottunk a legtöbb uniós forráshoz, és eközben éllovasból az egész régió sereghajtói lettünk, már csak a Bulgária van mögöttünk. De kétségtelen van egy fajta fellendülés.    - Meddig lehet hatásos a „migráncsozás” - Orbán Viktor legnagyobb bűne, hogy a legrosszabb ösztönökre épít. Az idegenek gyűlölete egy ősi ösztön, ami a törzsi társadalmak fejlődésében még pozitív szerepet is betöltött, és még a modern nemzetállamok kialakulásakor is volt pozitív hozadéka a nacionalizmusnak. De ma, amikor a technológia fejlődésével a világ elkerülhetetlenül és véglegesen globalizálódott, ha nem tudunk úrrá lenne ezen az ösztönön, végünk van.   

Bojár Gábor

A 70 éves fizikus végzettségű informatikai vállalkozó 1982-ben alapította a háromdimenziós tervezőszoftverek fejlesztésével foglalkozó Graphisoftot, amely irányítása alatt a világ vezető építészeti tervezőszoftver-fejlesztő cégévé fejlődött. A vállalatot 1998-tól a frankfurti, 2000-től a budapesti értéktőzsdén jegyezték, 2007-ig, amikor is beolvadt a német Nemetschek-csoportba. Ekkor alapította és azóta is vezeti az Aquincumi Technológiai Intézetet, ahol informatikusok a többi között üzleti ismereteket is tanulhatnak.  A Graphisoft SE szoftvervállalkozás és a Graphisoft Park SE ingatlanvállalkozás 2006-os szétválása óta mindkét cég igazgatótanácsának elnöki tisztét betölti. Munkáját többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, az Ernst&Young Enterpreneur of the Year díjával ismerték el.

Szerző

Forrnak az indulatok: szőlő helyett birtokokat vásárol az állam Tokajban

Publikálás dátuma
2019.06.03. 07:30

Fotó: Balázs Attila / MTI
A kistermelők panaszkodnak, hogy az állami Grand Tokaj Zrt. nem veszi át tőlük a termést, és terjeszkednek a NER-lovagok. A kép ennél azért árnyaltabb.
A történelmi borvidéknek hajdan királyok, hercegek és grófok voltak a birtokosai, manapság a helyiek szerint már a NER-királyok, hercegek és grófok osztoznak a területeken. Köteles László a zempléni Komlóska polgármestere évek óta kongatja a vészharangot: véleménye szerint minden, a kistermelőket sanyargató intézkedés – az alacsony felvásárlási árak, a minőségi kifogások, az államnak a világörökségi helyszínekre bejegyzett elővásárlási joga – azt készíti elő, hogy az „új földesurak” kezébe kerüljön az értékes tokaji borvidék nagy része. Már két évvel ezelőtt azt nyilatkozta a Népszavának: azért lehetetlenítik el az alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy emiatt minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől, a tőkeerős kormányközeli oligarchák pedig nyomott áron felvásárolhassák a birtokokat. Az utóbbi időben egyre több kis tulajdonos döntött úgy, hogy a kínlódás helyett inkább eladja a birtokát – erősítette meg lapunknak az egyik itteni hegybíró, az eladói kínálat pedig lejjebb is vitte az árakat: amíg korábban egy átlagos, hatsoros szőlőt – ami nagyjából harmadhektár – egymillió forintért kínáltak errefelé, addigra egy ekkora terület, részben épp az eladási nehézségek miatt már legfeljebb ennek felét éri. Köteles László szerint Mád és Tokaj környékét gyakorlatilag már felvásárolták politikusok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, vezető beosztású állami tisztségviselők, s a holdudvarukba tartozó gazdasági szakemberek, s emiatt kénytelenek most a Sátoraljaújhelyig tartó északi területre összpontosítani, ahol még ma is az az elaprózott birtokrendszer a jellemző. - A termelők ellehetetlenítésével legegyszerűbb felvásárolni a kisbirtokokat – mondta lapunknak két évvel ezelőtt a komlóskai polgármester. Úgy tűnik, sötét jóslata mindinkább valósággá válik.  Azoknak a kistermelők, akik tartósan beszállítanak a nagyobb pincészeteknek, idén sem kell aggódniuk, van kereslet a jó minőségű borszőlőre, aszúszemekre – említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, a 85 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Borászati Zrt. egyik tulajdonosa. A cég az egyik legnagyobb felvásárlója az aszúszemeknek, és főleg kistermelőktől szerzi be a tokaji aszú alapanyagát. Az igaz, hogy az elavult technológiával, elaggott tőkékkel termelő ültetvényekről nem csak az állami Grand Tokaj Zrt., de a többi pincészet sem vásárol. Akik nem tartják be a minőségi borszőlőtermesztéshez szükséges technológiai előírásokat, nem újítják fel az ültetvényeiket, azoknak fel kell készülniük arra, hogy kiszorulnak a piacról - tette hozzá. Nem a Grand Tokaj Zrt. feladata a megoldás, hanem a megfelelő minőségű borszőlő termesztése – hangsúlyozta lapunknak Nagy István agrárminiszter is. Szerinte az egyik járható út lehetne az is, ha a kistermelők kézműves borukat maguk értékesítik a saját pincéjükben. Az agrármérnök szakminiszter hozzátette, a zöldszüret, vagyis az éretlen fürtök leszedése, illetve a kényszerlepárlás szükségmegoldás, amit lehetőleg el kell kerülni. A Tokaji hírnevének és a minőségének megőrzése érdekében az agrárminisztériumban jelenleg egy olyan tervezeten dolgoznak, amely e területen támogatná a fiatal gazdákat. Ennek lényege, hogy az állam felvásárolná azokat a versenyképtelen kis ültetvényeket, amelyeknek a tulajdonosai felhagynak a gazdálkodással,  és méretgazdaságos birtokokat alakítanának ki ezekből. Megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatal gazdák pályázhatnának ezekre a szőlőkre, és állami támogatással kezdhetnének önálló gazdálkodásba. Az állam kizárólag önként fölajánlott ültetvényeket vásárolna meg, kizárt a kisajátítás, vagy bármilyen más eszköz amivel a tulajdonost a birtoka eladására késztetné bárki – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter külön is kiemelte, a program nem birtoknövelést, vagy állami birtokok kialakítását szolgálja. A Népszava kérdésre a tárca vezetője nem zárta ki, hogy ha Tokaj-hegyalján sikeres lesz ez a generációváltást is segítő projekt, akkor az ország más borvidékein is bevezetik. Raskó György szerint a szándék üdvözlendő, de lehetnek buktatói. A Komlóska polgármestere által említett árért jelenleg legföljebb szőlőhegyek szoknyáján lehet ültetvényt vásárolni. De ma már ott sem ritka a 2-3 millió forintos hektáronkénti ár. A jobb dűlőkben, mint a mádi Szent Tamás, a Nyulászó, a Birsalmás, a Becsek, vagy a tarcali Király, illetve a Mézes Mály dűlőben, de Tállyán, Tolcsván vagy az Oremuson hektáronként 20-50 millióért cserélnének gazdát a szőlők, ha lenne eladó. Ha az állam ott találna eladó kis ültetvényt ilyen árakkal kell számolnia.

Az ötlet jó, csak drága

A kormányprogram gyakorlati megvalósítása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a pályakezdő fiatal gazdákat. A birtok megvásárlása támogatással is több milliós önrészt feltételez, ha nem térítésmentesen „ajándékba" kapják az ültetvényt az államtól. Csak a régi tőkék kivágása, a klónok megrendelése, a telepítés, az ültetvény gondozása az első szüretig legalább 5-6 év. Még 3-4 év, amíg kellő minőséggel és mennyiséggel megjelenhetnek a piacon. Addig a birtok, a vételárral együtt, csak viszi a pénzt. Az első bevételekre átlagosan 10 év után számíthatnak, ha piacképes terméket állít elő és jó marketing munkát végeznek. Legalább kereskedelmi mennyiségű, azaz 10-20 ezer palack száraz bor, 3-5 ezer palack 5 puttonyos aszú, szamorodni, illetve kései szüretelésű cuvé készletre van szükség a biztos talpon álláshoz - vélte Raskó György. Tokajhegyalján 5 hektár jó minőségű ültetvényből a szakemberek szerint egy jó borász el tudja tartani a családját. Nagy kérdés, hogy az állami támogatás mekkora lesz, ugyanis egy ekkora méretű új telepítés költsége nagyjából 50 millió forint.  Egyebek mellett ültetvénytelepítésre is igényelhetnének forrásokat. Szik Mátyás somelier, aki az osztrák olajcég, az OMV több mint száz magyarországi kútjánál kapható 106 féle bor kiválasztásában oroszlánrészt vállalt, úgy vélte, a kistermelők számára egérút lehet a szövetkezés. Úgy minőségben és mennyiségben is piacképessé válhatnak. Példaként hozta az OMV kínálatát, amelynek 90 százaléka magyar bor és előszeretettel választanak ma még kevéssé ismert kis pincészeteket. Szerinte a magyar borok  - különösen itthon - túlárazottak és ennek egyik oka a sok közül, hogy az 5-7 hektáros birtokokon nem lehet gazdaságosan termelni. B. T.

A Grand Tokaj Zrt. nyeli az állami pénzt

Tavaly is félmilliárd forintos veszteséget hozott össze az állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt., ugyanakkor a tokaji bort alig lehet Európán kívül értékesíteni. A Napi.hu számolt be arról, hogy a negatív mérleg már évről évről visszatérő jelenség: 2016-ban 3,8 milliárd, 2017-ben pedig 1,2 milliárd forint volt a mínusz. Az állami társaság árbevétele 2,4 milliárd forint körül stagnál, ebből a túlnyomórészt uniós export 1,1 milliárdot tett ki  A Grand Tokaj Zrt. egyidejűleg meglepő nagyvonalúságról is tanúbizonyságot tett: vissza nem térítendő 3 milliárd forintos állami támogatás mellett a Tokaj név használatát kedvező fizetési feltételekkel adta át a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonosnak. A 4 millió forintos díjnak mindössze az 5 százalékos, 200 ezer forintot kitevő előleget kellett megfizetnie Szepesi Richárdnak. A fennmaradó 3,8 millió forint befizetésére pedig 3 év fizetési halasztást kapott cége az ügyről döntő helyi önkormányzattól. (Szepesi Richárd anyósa az a Nagy Róza, aki Matolcsy György Nemzetgazdasági Minisztériumában közigazgatási államtitkár volt, majd követve a minisztert az MNB-be került két évre főigazgatónak.)  B. M.

324,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.03. 06:30
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel negyed hétkor az euró 324,95 forintra erősödött a péntek esti 324,84 forintról. A svájci frank jegyzése 290,55 forintról 291,20 forintra emelkedett, a dolláré viszont 291,09 forintról 290,51 forintra csökkent. Az euró erősödött a dollárral szemben: hétfőn reggel 1,1185 dolláron állt a péntek esti 1,1162 dollár után.
Szerző
Témák
forint euró dollár