Elbontják Európa legnagyobb duzzasztógátját

Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa legnagyobb duzzasztógátjának eltávolítása.

A gát eltávolítása egy hosszú távú projekt első lépése, amelynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és az UNESCO világörökségi listáján szereplő, népszerű turisztikai látványosságba, a Mont-Saint-Michel-öbölbe - derült ki a WWF Magyarország közleményéből.

A Sélune folyó korábban hatalmas lazacállománynak adott otthont, amelyek párzás idején az öbölből felfelé úsztak. A gát azonban megakadályozta a halak vándorlását, így a szaporodásukat is, a halállomány pedig megcsappant. A Vezins-, illetve egy másik, elavult gát, a La Roche Qui Boit elbontása a Sélune folyó 90 kilométeres szakaszán biztosít majd szabad áramlást. Ezáltal javul a vízminőség, ami lehetővé teszi a vándorló lazacok számára, hogy visszatérjenek régi ívási helyükre.

Követendő példa lehetne

Franciaország döntése összhangban van azzal az európai uniós jogszabállyal, amely kötelezi a tagállamokat folyóik helyreállítására, hogy azok legkésőbb 2027-ig jó ökológiai állapotba kerüljenek. A régi vagy elavult gátak eltávolításával az országok fontos lépést tehetnek a Víz Keretirányelvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezáltal ugyanis helyreáll a folyók összeköttetése, nő a biológiai sokféleség és a bővül halállomány.

A duzzasztógátak hatalmas fenyegetést jelentenek a folyók ökoszisztémáira. Feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Emellett akadályozzák a hordalékáramlást és a vándorló halak útját, valamint víztározók sorozatává alakítják a vízfolyásokat. Ennek hatására drasztikus mértékben csökkennek az adott területen honos halfajok populációi, az idegenhonos halak viszont elszaporodhatnak. Egy friss tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmadán nincsenek duzzasztók – több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak vagy vízerőművek akadályozzák.

Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban volt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz.

„Gratulálunk Franciaországnak ehhez a lépéshez. A gátak elbontásával olyan vándorló halak számára nyújtanak reményt, mint a lazac, az angolna vagy a tokhal. Az öröm mellett azonban ne felejtsük el, hogy az Európai Unió számos tagállama továbbra is gyengíteni szeretné a Víz Keretirányelvet a hamarosan esedékes felülvizsgálat során. Ha ez bekövetezik, akkor még nagyobb veszélybe kerülnek folyóink”– mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője.

Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár szavazzon a vizeink állapotának megóvására. Fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze Európában. A jogszabály jövőjéről 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.