Washington: Teherán parancsára támadtak meg hajókat az Ománi-öbölben

Publikálás dátuma
2019.06.13. 21:45
Az Ománi-öbölben megtámadott, könnyűbenzint szállító tanker
Fotó: - / AFP or licensors
Mike Pompeo iráni szabotázsakciót sejt az Ománi-öbölben történt robbanások mögött. Pontosan egy hónappal ezelőtt a Hormuzi-szorosban történt hasonló incidens.
 Az Egyesült Államok Iránt tartja felelősnek az Ománi-öbölben történt incidensért - jelentette ki csütörtöki washingtoni sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.    A rövid sajtótájékoztatón Pompeo azt hangoztatta, az amerikai kormányzat hírszerzési források alapján arra a megállapításra jutott, hogy a tankerhajók elleni támadások hátterében Teherán áll. Az amerikai diplomácia irányíja szerint Irán felelősségét támasztják alá az alkalmazott fegyverek és a támadás kifinomult módszerei is -idézi nyilatkozatát az MTI.
Pompeo szerint Irán azon munkálkodik, hogy megakassza az olajszállítást a Hormuzi-szorosban, és a tartályhajók elleni támadások azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel szélesíteni igyekszik a térségben a feszültséget. Ráadásul nem is ez volt az első eset: mint a Népszava is megírta, május 13-án, pontosan egy hónappal ezelőtt két szaúdi tankert ért támadás az Ománi-öblöt a Perzsa-öböllel összekötő Hormuzi-szorosban, miközben az Egyesült Államok már korábban is lehetséges iráni akciókra figyelmeztetett. Pompeo a történtek az újabb incidens miatt utasította az amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy vesse fel az incidens ügyét a világszervezet Biztonsági Tanácsában. Megjegyezte ugyanakkor: Washington változatlanul arra számít, hogy Teherán visszatér a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszter sajtótájékoztatója előtti nem sokkal azonban Donald Trump amerikai elnök Twitteren azt írta: úgy véli, még nem jött el az ideje a megállapodásnak Teheránnal.  

Japán hajót támadtak meg, a japán miniszterelnök látogatása idején

Az Ománi-öbölben csütörtök reggel - eddig ismeretlen körülmények között - sérült meg két tartályhajó. Az egyik norvég tulajdonú, és kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, majd a hajó lángba borult. A másik tanker japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A japán hajó metilalkoholt szállított,  a Front Altair nevű, norvég tulajdonú tanker viszont könnyűbenzint tárolt; a támadás hírére azonnal 4 százalékot emelkedett az olajár. Az incidenst Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter "gyanúsnak" nevezte, és regionális párbeszédre szólított fel – igaz, nagyjából ugyanígy jártak el a májusi eset után is. Zaríf megjegyezte, hogy a csütötöki robbantások akkor történtek, amikor Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah fogadta Abe Sindzó japán miniszterelnököt. Utóbbi megjegyzésével világosan utalt rá, hogy Iránnak távolról sem lett volna érdeke egy japán hajó elleni szabotázsakció, a rangos vendég fogadása idején. 
Szerző

Hiába húzódott vissza bunkerébe, Boris Johnson már biztos "miniszterelnöki" döntős

Publikálás dátuma
2019.06.13. 21:06
JOHNSON A NAGY ESÉLYES - Nőne a no deal esélye, ha a volt külügyér lenne May utóda
Fotó: IAN KINGTON / AFP
A volt külügyminisztert a 313 képviselő több mint harmada támogatta a választás első fordulójában, hárman máris kiestek a versenyből csütörtök délelőtt, miután tíz tory politikus veselkedett neki a hathetes procedúrának. Ennek végeztével, a július 22-én kezdődő héten új frontembere lesz a Konzervatív Pártnak, egyben új kormányfője a szigetországnak. Mint arról korábban beszámoltunk, a Downing Street 10. lakójának megválasztását levezénylő 1922-es Bizottság új szabályainak megfelelően az első fordulóból azok az aspiránsok juthattak tovább, akik a 313 tagú parlamenti frakció legalább tizenhét tagjának támogatását megszerezték. A vezetőválasztási nyitány előtti belső pártfórumok és a bemutatkozó nyilvános sajtótájékoztatók után politikai megfigyelők Boris Johnson volt londoni főpolgármesternek és ex-külügyminiszternek adták a legtöbb esélyt. Az 55. születésnapját jövő szerdán betöltő karizmatikus egyéniség előretörése különös annak fényében, hogy pályafutását számos hatalmas baki árnyékolja be. A négygyermekes apa magánélete meglehetősen színes, nemrégiben hagyta el második, emberi jogi ügyvéd feleségét és állt össze egy 31 éves tehetséges píár szakemberrel. A nevével összekapcsolt legvégzetesebb hiba, hogy súlyosbította a 2016 óta Teheránban raboskodó újságírónő, Nazanin Zaghari-Ratcliffe brit-iráni állampolgár helyzetét, amikor külügyminiszterként azzal az állítással próbált segíteni, hogy “a legrosszabb, amit elkövethetett, az az volt, hogy irániakat újságírásra oktatott”. A szerencsétlen nő mindaddig váltig hajtogatta, hogy szabadságon tartózkodott szülőhazájában. Személyiségének fogyatékosságai és annak ellenére, hogy kampányolás helyett bunkerébe vonult vissza - sajtótájékoztatóján is mindössze hat újságírói kérdésre válaszolt - Johnson 114 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy ha hívei nem fordulnak el tőle, mindenképpen döntős. A második legtöbb, 43 voks Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter nevére érkezett be, míg a korábban befutónak gondolt Michael Gove környezetvédelmi miniszter, akinek korábbi kokainfogyasztására vonatkozó beismerése országos megrökönyödést keltett, kiábrándító 37 szavazattal követi. Andrea Leadsom, az alsóház volt konzervatív pártigazgatója, Mark Harper és Esther McVey képviselők együttesen 30 támogatóval kiestek a versenyből. A nagy kérdés természetesen az, kihez kerülnek ezek a “hajléktalan” szavazatok? A hivatalosan csak e hét elején elkezdődött kampány első napjait érthetően az Európai Unióból való kilépéssel kapcsolatos vita dominálta. A jelöltek között az jelentett különbséget, vajon csak egy Brüsszellel kötött és a westminsteri parlament által elfogadott megállapodással, vagy rendezés nélkül is hajlandók-e távozni Európából, illetve ragaszkodnak-e a jelenleg érvényes október 31-i határidőhöz. A volt Brexit-ügyi miniszter, Dominic Raab, de feltételezések szerint akár Boris Johnson is kész lenne egy technikai lépéssel, a parlamenti ciklus lezárásával, azaz a demokrácia kijátszásával biztosítani, hogy a képviselők ne tudjanak megakadályozni egy ún. no-deal Brexitet. Az alku nélküli kilépés törvényen kívül helyezésére tett újabb munkáspárti parlamenti kísérletet szerda délután 11 fős többséggel sikerrel blokkolta a kormány. Legközelebb június 18-án, kedden szavaznak westminsteri kollégáik, búcsút véve mindazoktól, akikkel 33-nál kevesebben rokonszenveznek. A sorozat a jövő hét végére befejeződik. Az állva maradt két esélyes közül országos korteshadjárat után a mintegy 160 ezres párttagság választja ki postai úton új vezérét.  
Frissítve: 2019.06.14. 14:43

Kiakadt Moszkva a Lengyelországba küldött amerikai drónok miatt

Publikálás dátuma
2019.06.13. 20:50
Az amerikai gyártmányú MQ9 Reaper (Kaszás) drón, amit Moszkva szerint atomtöltettel is elláthatnak
Fotó: Wikipedia
Ha megtámadnak minket, a lengyel állam megtorlás célpontja lehet – üzente egy orosz külügyér. Oroszországot komolyan aggasztják a térségbe küldött, nukleáris fejjel is felszerelhető drónok.
Az orosz fegyveres erők szoros figyelemmel kísérik az Egyesült Államok arra irányuló terveit, hogy növelje katonai jelenlétét Lengyelországban, és biztosítani fogják, hogy az amerikai lépések ne jelentsenek kockázatot az orosz nemzetbiztonságra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. Peszkov kijelentése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök épp csütörtökön jelentettbe be Varsó kérésére, az orosz agresszió lehetőségével kapcsolatos aggályok miatt újabb ezer amerikai katonát vezényel, és felderítő drónokat telepíttet Lengyelországba - írja az MTI.
 Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes Oroszország aggodalmát fejezte ki "a katonai feszültség fokozása miatt" a NATO keleti szárnyán, szerinte a szövetség kitalált indokokkal támaszt alá "destabilizáló és eszkalációs jellegű" programokat.Rjabkov szerint egyre kérdésesebb, hogy a NATO ténlyeg betartaná Oroszországgal szemben tett ígéretét, ami szerint a szövetségnek nincs olyan terve, szándéka és oka, hogy jelentős harci erőt vezényeljen a blokk újabb tagállamainak területére A külügyminiszter-helyettes agresszivitással és rosszhiszeműséggel vádolta meg a NATO-t. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország több alkalommal is feszültségcsökkentő lépéseket kezdeményezett a szervezetnél, egyebek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ)  – és bár Bécsben most kezdődik a tárgyalások újabb fordulója, az orosz fél nem tapasztal komoly megegyezési készséget a szövetség részéről.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország megtorló csapás célpontjává válhat egy Oroszország elleni támadás esetén.
lagyimir Samanov, a ház védelmi bizottságának elnöke aggályát fejezte ki amiatt, hogy az MQ-9-es amerikai drónokat nukleáris fegyverekkel lehet felszerelni, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ellenlépésekre kényszerülhet.

Donald Trump még a lengyelországi csapaterősítés és dróntelepítés bejelentése előtt közölte, hogy a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján találkozni kíván orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Peszkov ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amerikai részről ezzel kapcsolatban Moszkvához még nem érkezett hivatalos kezdeményezés, ezért a jelenlegi helyzetben azt feltételezi, hogy a két vezető "lábon" fog eszmecserét folytatni egymással.  Putyin a Mir televízió által csütörtökön sugárzott interjújában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony " hanyatlik, és egyre rosszabbá válik".
Szerző
Témák
drónok NATO Moszkva