Szuperhősi küzdelem a tisztességes szinkronos bérért

Publikálás dátuma
2019.06.22. 10:25

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Felemelték a szavukat a Bosszúállók című film magyar hangjai. Állítják, a bérezésük nevetségesen alacsony, miközben évek óta téma, hogy szükség van-e egyáltalán szinkronizált filmekre.
Nem szűnnek meg a szinkronizált filmek, ám a lakosság nyelvtudásának fejlesztése miatt törekednek arra, hogy minél több alkotás legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, akár felirattal – adta hírül múlt év őszén az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A több mint nyolcvanéves múltra visszatekintő magyar szinkron visszaszorításáról több éve lehet hallani. Mindenesetre lapunkat múlt évben az egyik legnagyobb magyarországi mozihálózat, a Cinema City arról tájékoztatta: a nézők 78 százaléka a szinkronizált filmeket részesíti előnyben.
A képzett (szinkron)színészek állítják: az őket foglalkoztató stúdiók a gyorsaság és az olcsóság bűvöletében élnek. „Diktátum van. Szakszervezeti szinten nem tudjuk érvényesíteni az érdekeinket, mert a stúdiókban kényszervállalkozások működnek, amelyek teljesen tehetetlenek a gazdasági erőfölényben lévő stúdiókkal és globális megrendelőkkel szemben. Vagy megcsinálod a munkát annyi pénzért, amennyit mondanak, vagy többet nem hívnak” – nyilatkozta a Népszavának múlt év őszén a Színházi Dolgozók Szakszervezete (Szídosz) Szinkron Alapszervezetének elnöke. Rajkai Zoltán arról is beszélt: a szinkroniparban dolgozók bére az elmúlt húsz évben a tizedére csökkent, miközben a médiaipar egyéb szereplői évente 20-40 százalékos növekedést értek el. Fél évvel később Rajkai a maga bőrén tapasztalhatta meg a diktátumot: tizennyolc év után elvették tőle Mickey egér szinkronszerepét, miután magasabb bért kért.
Most csütörtökön a Bosszúállók című film magyar hangjai – a Szídosz Szinkron Alapszervezete – a Katona József Színházban tartott sajtótájékoztatót arról, hogy komoly veszélynek látják a magyar szinkron ellehetetlenülését. „Határozottan tiltakozunk a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti magatartás ellen. A szinkroniparban dolgozó munkavállalók – többnyire kényszervállalkozások: színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – mind harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Reál értékben tizedére csökkentek a jövedelmek és szakterülettől függetlenül senki nem kapja meg a munkájáért járó anyagi és szakmai megbecsülést” – írták többek között pénteken közzétett 15 pontos kiáltványukban.
A Katona József Színház tagja, Nagy Ervin színművész a magyarszinkron.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: „Az elmúlt 30 évben a szinkron berkein belül kialakult egy modern rabszolgaság, én pedig az ez ellen való tiltakozásnak egyértelműen élharcosa szeretnék lenni. Bátran üzenem a rabszolgatartóknak, hogy készüljenek, mert itt háború készül, nem harc.”
Témák
szinkron film tévé

Erős áthallásokkal lengetik a zászlót

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:20

Fotó: Kecskeméti Katona József Színház
Nagy érdeklődés kísérte az Állami áruház című kecskeméti előadás városmajori vendégjátékát.
Az előzmény, mely szerint állítólag a nézők nem voltak kíváncsiak Pécsen a produkcióra, a színházi találkozó szervezői szerint legalábbis nem fogyott elég jegy, ezért le is mondták az előadás, valószínűleg csak fokozta a kíváncsiságot. A vállalkozás egyébként is több szempontból izgalmas, hiszen az ötvenes évek elején született szocialista propaganda operettről van szó, melynek a filmváltozatában legendás színészek játszottak. Ráadásul Ascher Tamás, akit a mostani előadásban meg is idéznek, a hetvenes években Kaposváron színre vitte a darabot és azt előadást az egyik első újító operett rendezésként tartják számon. Ezután hozzányúlni az Állami áruházhoz nem kis bátorságra vall, de a független K2 két fiatal rendezője Benkó Bence és Fábián Péter ezúttal egy vidéki kőszínházban nekileselkedett a feladatnak. Nem is eredménytelenül. A szándék nyilván az volt, hogy megmutassák, mitől aktuális ma is az ötvenes évek felülről vezérelt, diktatórikus, személyi kultuszos világa. Nos a több mint három órás előadás látványosan és kreatívan bizonyítja, hogy bár munkaversenyek nincsenek, de ezt leszámítva nem sok minden változott. A nevekkel folyamatosan játszanak az alkotók a már említett Ascher Tamás mellett, Tordai Terit, vagy a Tanú című film alakjait is megidézik, Pelikán Józsitól, Virág elvtársig, illetve a minisztérium felső hangja pedig nem más, mint Viktor bácsi… Gondoljon mindenki arra, akire akar. Azt hiszem, minden nézőnek ugyanaz jut eszébe. Nagyon sok a verbális és a színházi lelemény az előadásban, sokszor olyan az egész, mint egy tűzijáték. Még az sem zavarta a városmajori összképet, hogy az első rész közepe táján leszakadt az ég, vagy a fedett nézőtérre rázúdult az eső, amely komoly zajjal járt.
A színészek közül a Dániel kartársat játszó Szemenyei János emelkedik ki egyértelműen. Mindet tud, remekül énekel, táncol, mozog és ráadásul a paródia műfaját, mintha neki találták volna ki. A többi főszereplő, az Ilonkát játszó Dobó Enikő, a Kocsis Ferencet alakító Koltai-Nagy Balázs is markáns. A jelenet pedig, amelyben a könyvelőt játszó Pál Attila arról énekel, hogy neki mindig meg kellett hajolni, közben állami vezetők fényképe jelenik meg Rákositól Orbánig, messze túlmutat önmagán. A diktatúra, az elnyomás legmélyebb, legemberibb rétegeibe jutunk el, hogy aztán nem sok idő múlva elandalodjunk az Egy Duna-parti csónakházban című örökzöldön. A végén megjelenik az előadást végig csendesen figyelő cenzor is és átrendezi az utolsó jelenetet. A nem vörös színű zászlót kicserélteti vörösre. Sajnos bár azt hittük, hogy a rendszerváltás után már nem ismétlődhet meg nap mint nap átéljük azt, hogy valakik erőszakkal belenyúlnak az életünkbe. Mi pedig vagy lengetjük azt a zászlót, vagy jó messzire elhajítjuk. Kitalálhatják, hogy az Állami áruház szereplői melyik megoldást választották.

Info

Állami áruház A kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka a Városmajorban Rendező: Benkó Bence és Fábián Péter  

Szerző

A múzeumi karszalagok éjszakája

Publikálás dátuma
2019.06.21. 09:30

„Tegyél virtuális sétát Rómában vagy barangolj a homokdűnéken! Szeld át a Grand kanyont, nézz le az Eiffel toronyról vagy repülj a Csendes óceán felett!” A Budapestről kiebrudalni tervezett Magyar Természettudományi Múzeum többek között a virtuális valóságba, VR-szemüveges túraprogrammal invitálja a közönséget szombaton a Múzeumok éjszakáján, tökéletesen megfelelve az idei – turisztikai jellegű – tematikának, az utazásnak és az élménynek. A még a Ludovika téren található intézményben további földkerülő expedíción vehetünk részt – legalábbis előadás formájában −, hazánk egyik legszűkebb, legfeketébb, patakos barlangjába szállhatunk alá a 30Y zenekar tagjaival a Barlangos című film segítségével, este tízről a Taiko Hungary Japándob Egyesület dobosai verik ki az álmosságot a látogatók szeméből. Négyszáz intézmény, mintegy kétezer program, 47 millió forintos költségvetés – az idei, immár tizenhetedik Múzeumok éjszakáját röviden ez jellemzi számokban. Az idei programsorozat arca Liu Shaolin Sándor olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, fővárosa pedig Szombathely. Az év legrövidebb éjszakáján a múzeumok évente mintegy 400 ezer látogatót fogadnak − az éves múzeumi látogatószám 4 százalékát. Mivel a Múzeumok éjszakáján egy belépővel bármennyi közgyűjteményt fel lehet keresni, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig évek óta titkolja, mennyi belépő fogy el a Múzeumok éjszakáján, csak becsülni lehet, a 400 ezres látogatószám összesen hány embernek köszönhető. Akármennyi is: jelentős tömegek mozdulnak meg ezen a napon. A látogatók mintegy fele Budapesten jár múzeumról múzeumra − a felnőtt karszalag idén 1900, a gyermek 800 forint, a hat éven aluliaknak ingyenes. A bevétel azt a múzeumot illeti, ahová elsőként megváltották a karszalagot – igaz, idén már támogatói jegyet is lehet venni tízezerért online, a látogató az általa kiválasztott múzeumot ennek az összegnek a felével támogatja. A BKK hét különjáratot indít hajnali fél háromig, elektromos kisautókkal éjfélig lehet három útvonalon közlekedni, elektromos autót, biciklit kedvezménnyel lehet kölcsönözni, a MÁV és a GYSEV is alkalmi kedvezményt kínál. Budapesten mintegy félszáz múzeum vesz részt a programsorozatban. A Vasarely és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban nemrég nyílt új kiállítás, a Szépművészetiben hónap végéig látható a Michelangelo-tárlat. A Ludwigban szintén VR-szemüveggel viszik a látogatókat a szuprematizmus világába. A Műcsarnokban Góba Rita több táncelőadása mellett Medgyaszay István dédunokáival és unokáival is lesz tárlatvezetés. A Mai Manó Ház első 120 évéről Török András, a Magyar Fotográfusok Háza alapító igazgatója is tart előadást. A Fiumei úti sírkert tematikus sétái között a nagy utazók nyughelyét is felkeresik – a Nemzeti Emlékezet Múzeuma idén az Év Múzeuma különdíját kapta. Bár a Múzeumok éjszakája honlapjáról sikerült lehagyni Nyíregyházát, természetesen itt is lesznek programok, az Év Múzeuma díjjal kitüntetett Jósa András Múzeumban a rendszerváltás idejét elevenítik fel. Pécsre a Magyar Nemzeti Galériából érkeznek ritkán látható Csontváry-képek, míg Szombathelyen az időutazás lesz a fő élmény: a római kortól a népvándorlás idejéig.