Karácsony: be kell kopogni minden budapesti ajtaján

Publikálás dátuma
2019.06.27. 18:07

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Közös bizottság koordinálja majd az ellenzéki főpolgármester-jelölti kampányt - jelentette be Karácsony Gergely, az előválasztás győztese.
– A kormányzati propagandagépezet várhatóan mindent meg fog tenni Karácsony Gergely lejáratásáért és az őt támogató pártok megosztásáért, ezt jelzi a rögtön elindult "gyurcsányozás" is. A negatív kampány azonban az ellenzéki többségű Budapesten nem lesz elegendő, a fő kérdés, hogy az utóbbi időben háttérbe szorult Tarlós Istvánt vissza tudja-e hozni a Fidesz a játékba – így elemezte a Political Capital a szerdán zárult előválasztás utáni helyzetet. Mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltje megnyerte az egy héten át tartó versenyt, a második a Demokratikus Koalíció támogatásával induló Kálmán Olga, míg a harmadik a momentumos Kerpel-Fronius Gábor lett. Az intézet szerint árulkodó, hogy Tarlós István is reagálni kényszerült az előválasztás eredményére. – A jelenlegi főpolgármesternek van mitől tartania, mert erős rivális ellen még nem nyert választást. Tarlós negyedszer indul a főpolgármesteri posztért, eddig 2-1 arányban nyert. Két győzelmét viszont fajsúlyos ellenfél nélkül aratta. 2006-ban ugyanis Tarlós még alulmaradt Demszky Gáborral szemben, 2010-ben pedig az akkor mélyponton lévő MSZP jelöltjét, Horváth Csabát győzte le. A legutóbbi önkormányzati választáson, öt éve pedig – a Political Capital jellemzése szerint – Falus Ferenc-kaland után utolsó pillanatban előrángatott Bokros Lajossal szemben nyert a kormánypárti főpolgármester, mindössze 13 százalékpontos különbséggel. Az sem mellékes, hogy választásról választásra kevesebb szavazót sikerült Tarlós mellett mozgósítani: 2006-ban még 349 412 szavazattal kikapott, 2010-ben 321 908 vokssal nyert, míg 2014-ben már elég volt 290 675 szavazat a győzelemhez. Tarlós egyébként lapunknak annyit reagált az előválasztás végeredményére, hogy „most volt húsvét, nem?” Arra a kérdésükre, hogy kiállna-e Karácsony Gergellyel egy nyilvános főpolgármester-jelölti vitára, Tarlós azt mondta: „Egyelőre azt sem tudjuk, hány jelölt lesz, az előválasztás nem egy közjogi aktus, nem előfeltétele annak, hogy bárki elinduljon. Olyan vita, mint amilyen az előválasztás alatt volt, biztos nem lesz, nem tudom, hogy ilyennek van-e értelme – jelezte a főpolgármester. Abban is biztos vagyok, – folytatta a kormánypárti városvezető – hogy egy Gulyás Marci által moderált vita biztosan nem lesz. – Azt nem zárom ki, hogy ha egymással szembeállunk, és előre meg nem beszélt témákról face to face egymást kérdezzük, lehet vita – mondta, de rögtön hozzátette: azt nem állítja, hogy ilyen biztosan lesz. - Operettalakításokban biztosan nem veszek részt - tette hozzá. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az nyerte az előválasztást, „akiről a leginkább bebizonyosodott, hogy alkalmatlan”.  Csütörtökön egyébként sajtótájékoztatót tartott Kálmán Olga is, miután Kerpel-Fronius Gáborral és Karácsony Gergellyel ellentétben szerdán nem volt ott az előválasztás eredményváróján. – Karácsony Gergely az ellenzék jelöltje és Tarlós István csomagolhat – jelentette ki a DK támogatásával indult jelölt. A korábbi műsorvezető arról, hogy miért nem volt ott az eredményváron azt mondta: nem kapott meghívást, de ebből szerinte nem szabad messzemenő következtetést levonni. – Karácsony megmutatta, valódi szoros versenyben is jól tud teljesíteni – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy marad-e a politikában, Kálmán Olga azt mondta: személyesen egyeztetett már az előválasztás győztesével, segíteni fogja Karácsony kampányát, de konkrétumok még nincsenek. Kálmán a DK-val se beszélt még a további együttműködésről. Felvetésünkre, hogy miként tudja támogatni Zugló polgármesterének kampányát, ha a programjaikban vannak különbségek is, azt válaszolta: csak hangsúlybeli eltérések vannak. – Összehangolunk mindent, biztos, hogy nem ezen fog múlni a budapesti ellenzék választási sikere. (Az már szerdán biztossá vált, hogy Kerpel-Fronius Gábor is – a korábbi ígéreteknek megfelelően – támogatja Karácsonyt.) A győztes jelölt egyébként bejelentette, miután a DK és a Momentum elnökével tárgyalt, közösen felállítanak egy bizottságot, amely irányítja a főpolgármesteri-voksolásban résztvevő pártok aktivistáit, és vezeti a kampányt. Magát a kampányt pedig úgy képzeli el, hogy „be kell kopogni minden budapesti ajtaján.” Karácsony bízik abban is, hogy nemcsak a DK és a Momentum, hanem az LMP és a Jobbik is beáll majd mögé. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa kérdésünkre azt mondta, Karácsonyról évek óta nem kérdőjelezi meg senki, hogy a legnépszerűbb ellenzéki politikus. Ennek megfelelően nem az MSZP-nek és a Párbeszédnek köszönheti főképp a győzelmét, hanem a saját mozgósító-képességének. Ez a szakértő szerint Kálmán Olgánál és Kerpel-Fronius Gábornál pont fordítva történt. Juhász Attila úgy vélte: Kálmán Olga csalódhatott a legjobban, a Momentum viszont egyáltalán nem, hiszen új politikust építettek fel, ráadásul bebizonyították: nemcsak fiatalokból áll a párt.
Frissítve: 2019.06.27. 18:13

„Mit akar még hallani?” – bemutatkozott a Corvinus elnöke

Publikálás dátuma
2019.06.27. 18:04
Anthony Radev
Fotó: SEED School for Executive Education and Development
Európa és a világ egyik legjobb egyetemévé tennék a Budapesti Corvinus Egyetemet az intézmény új irányítói, de még maguk sem nagyon tudják, hogyan.
Talán még az eddigieknél is több kérdéssel távoztak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) munkatársai arról a csütörtök délutáni dolgozói fórumról, amit azért hívtak össze az egyetem régi és új vezetői, hogy tájékoztatást adjanak a küszöbön álló átalakulásról. Július elsejétől ugyanis az állam helyett a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány lesz az intézmény fenntartója. Az alapítványi kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját nevezték ki, aminek nem kevés köze van ahhoz, hogy az alapítvány alapító vagyonát a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénypakettje teszi ki. Hernádi csütörtökön bejelentette: létrejött az elnöki pozíció, a BCE elnökének pedig Anthony Radev üzletembert nevezték ki (az Index információi szerint a magyar, bolgár és német állampolgársággal is rendelkező Radev kifejezetten jó viszonyt ápol Hernádi mellett Csányi Sándor OTP-vezérrel, de Orbán Viktor miniszterelnökkel is). Feladata lesz a pénzügyi kötelezettségvállalások menedzselése, a stratégiaalkotás és „az egyetemi ökoszisztéma” működtetése. Munkáját az elnöki testület fogja segíteni, melynek tagja lesz Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár is. Bár Radev is ott volt a fórumon, nem tervezett szólni a megjelentekhez. Az egyik oktató végül vette a bátorságot és megkérdezte: konkrétabban mi lesz az elnök szerepe, és tevékenysége mit jelent a rektori feladatokra nézve? – Először is köszönöm a kuratóriumnak a bizalmat. Másodszor reménykedem benne, hogy megtaláljuk a közös hangot az együttműködéshez. Köszönet és remény, ezt a két szót tudom mondani. Mit akar még hallani? – felelte a kissé feszültnek tűnő Radev. A teremben lévők közül többen kínos nevetéssel nyugtázták az elnök megszólalását. Noha Hernádi folyamatosan az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, a konkrét kérdésekre ő sem tudott megnyugtató válaszokat adni. Deák Dániel, az egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke például arra volt kíváncsi: az ötfős kuratórium kinek tartozik majd felelősséggel? – A tagok olyan emberek, akik elsősorban maguk irányába tartoznak felelősséggel. Saját magunk felelünk azokért a döntésekért, amiket meghozunk – hangzott a válasz, ami „magyarra” lefordítva az egyik dolgozó szerint azt jelenti: a kuratórium senkinek nem tartozik felelősséggel. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke azt szerette volna megtudni: milyen lesz az egyetem oktatási kérdésekben kompetens szenátusának és a kuratóriumnak a viszonya? Hernádi válasza: nem fogják minden döntéshez a szenátus véleményét kérni, mert „így gyorsabb”. – Gyorsabb és diktatórikusabb – tette hozzá halkan az egyik oktató. Egy másik egyetemi munkatárs arra kérdezett rá: a nemzetközi felsőoktatási piacon hol vannak azok a rések, amelyeket betöltve a Corvinus Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülhet 2030-ra? – Ezt önöknek kell látni – felelte Hernádi. A fórumon felmerült, mi lesz a dékánok sorsa. Hernádi kissé zavarba jött, mintha csak akkor jutott volna eszébe, hogy dékánok is léteznek. – A szenátusban kapnak helyet – mondta. Arra a kérdésre, a kuratórium beleszól-e majd például a szakok indításával vagy megszüntetéssel kapcsolatos döntésekbe, úgy válaszolt: nehéz lesz elkerülni, hogy ne szóljon bele.   
Szerző

Nincs pénz, ha nincs jogállam - bekeményít a soros EU-elnök Finnország

Publikálás dátuma
2019.06.27. 17:25

Fotó: Shutterstock
A nettó befizetők többet adnának a közösbe, de csak akkor, ha a támogatott tagállam tiszteletben tartja a jogállamot - értesült a Népszava.
Finnország július elsején veszi át Romániától a stafétabotot az EU miniszteri tanácsának élén, és elődjétől eltérően kiemelt jelentőséget kíván tulajdonítani a jogállami elvek érvényesülésének decemberig tartó elnökségi féléve alatt. EU-elnökként a tagállamok demokratikus teljesítményét értékelő új szabályrendszer kidolgozásán és jóváhagyásán fog dolgozni, és szorgalmazni fogja az uniós pénzügyi támogatások összekapcsolását a jogállamiság tiszteletben tartásával - hangzott el Helsinkiben folytatott beszélgetéseinken. Mivel a huszonnyolcaknak a következő elnökségi félév alatt kellene megállapodniuk a közösség 2020 utáni büdzséjéről, a finnekre hárulna az új feltételrendszer elfogadtatása is. A tervek szerint decemberben már nyélbe is ütnék a megállapodást a következő hétéves költségvetésről. Név nélkül nyilatkozó magasrangú kormányzati tisztségviselők a jogállam és az uniós források összekötését nevezték a hat hónapos finn EU elnökség legnagyobb kihívásának. A körvonalazódó javaslat értelmében a nettó befizető államok kötelezettséget vállalnának rá, hogy a Brexit miatt keletkező hiány pótlásánál is nagyobb mértékben növelnék befizetéseiket a közös büdzsébe, ha a pénz felhasználását a jogállami normák betartásához kötnék. Az elképzelés szerint ezzel vennék rá az új feltételrendszer bevezetését elutasító tagállamokat az egyhangú elfogadáshoz kötött jogszabály megszavazására. Az Európai Bizottság egy-két héten belül elfogadja egy új jogállamisági mechanizmus létrehozásáról szóló javaslatát, ami információink szerint kiindulási alap lehet a demokratikus értékrend védelmében hatékonyabb közösségi eszközöket követelő finn soros elnökség számára. A következő soros elnökség emellett szeretné felgyorsítani a Magyarországgal szemben zajló szankciós eljárást a Európa-ügyi miniszterek döntéshozó testületében. Egyelőre folynak a konzultációk, de nem kizárt, hogy már júliusban sor kerül a magyar kormány meghallgatására, amire még nem volt példa a tavaly szeptember óta tartó úgynevezett 7. cikkelyes folyamatban. A meghallgatás az eddigi véleménycseréknél jóval részletesebb és strukturáltabb párbeszéd az érintett tagállam és uniós partnerei között. Tytti Tuppurainen Európa-ügyi miniszter a finn fővárosba látogató brüsszeli újságírók előtt tartott előadásában hosszan ecsetelte, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása mennyire fontos az EU egészének működése szempontjából. Nem csak a belső piac zökkenőmentes működésének elengedhetetlen feltétele, hanem a bel- és igazságügy területén folytatott együttműködésnek is. Biztosítani kell, hogy a nemzeti bírák, akik szintén uniós bírák, a jogállami normáknak megfelelően végezhessék a munkájukat - fejtette ki.