Előfizetés

Megjöttek Aligára Tiborczék, és máris lezárták a strandhoz vezető utat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:15

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Sorompó, épülő kerítés mutatja az üdülőhely döbbent látogatóinak, hogy milyen is a NER-módi.
Sorompóval korlátozzák a lejutást a strandra, és nem engedik be a horgászokat az egykori pártüdülő területére, amely ma már Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének birtokában van – értesült a HVG. Az Aligai Fürdőegyesület arról tájékoztatta a lapot, hogy a Club Aliga új tulajdonosai máris korlátozzák a település egyetlen part menti területének használatát a Balatonvilágoshoz tartozó üdülőhely lakosai és nyaralói számára. A civilek attól tartanak, hogy az Appeninn Holding, amely január végén került birtokon belülre, a továbbiakban is sérteni fogja a helybéliek érdekeit.
A vállalat képviselői ugyanis június 8-án nyilvános tájékoztatót tartottak a lakosságnak, amelyen az egyesület tagjai nem kaptak megnyugtató válaszokat kérdéseikre. A helyi ingatlantulajdonosok egyebek között arra voltak kíváncsiak, az Appeninn milyen jogon tiltja meg a Club Aliga bejáratánál, hogy bárki horgászbottal lemenjen a partig az üdülőkomplexum közútján, és milyen jogon tiltják hónapok óta a horgászatot, holott az aligai terület szerepel a kijelölt és engedélyezett balatoni horgászhelyek listáján. Az üdülők azt is sérelmezik, hogy
sorompóval zárták el a mólóhoz vezető közt, hogy a gyalogosok se tudjanak szabadon bejutni. A fürdőegyesület elnökhelyettese, Bukovszki András elmondta, a kikötő kis mólójánál már épül a kerítés. Nem értik, hogy a harminc éve megszokott rendet most miért akarják megváltoztatni.

Az Appeninn képviselőinek válasza az volt, hogy azért akarják lezárni a kikötő területét, mert a mólón szemetelnek. A horgászok ezt kikérték maguknak, ám a vita egyre hevesebbé vált, így a moderátor szerepét betöltő polgármester bezárta a tájékoztatót. Az Aligai Fürdőegyesület ezért vasárnapra közgyűlést hirdetett meg, amelyen szeretnék minél több ingatlantulajdonos álláspontját megismerni, és határozni arról, hogy miként cselekedjenek. Fekete Barnabás polgármester egyébként maga is vitatja, hogy a helyieket ki lehetne zárni az üdülő területéről, ezért a Magyar Narancsnak korábban adott nyilatkozata szerint egyeztetést kért az államtól. Javaslata szerint a terület új tulajdonosa és az állam között máig fennálló vagyonkezelői jogot kellene úgy meghatározni, hogy az a továbbiakban is garantálja a Balaton-part közösségi használatát. A tőzsdén jegyzett Appeninn főbb tulajdonosai a kormányfői vő, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt., valamint a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Konzum-cégek, illetve az OTP Ingatlanbefektetési Alap. A Club Aliga úgy került az Appeninnhez, hogy leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. megvásárolta az eddigi tulajdonos, az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészét. Így az övé lett a Club Aliga 37 hektáros területe, valamint 167 férőhelyes kikötője, valamint az állam tulajdonában lévő, további 10 hektáros ingatlanrész vagyonkezelési joga. A HVG a közelmúltban már megírta, hogy a Pro-Mot üzletrészeinek 25,01 százalékát a Lexan Aliga Kft. birtokolja. A Lexan cégcsoport az állami vagyonkezelő vállalat volt vezérigazgatójától, Szivek Norberttől indult, aki több ingatlan megszerzésében is együttműködött a kormányfő vejével. 

Keszthelyen már nincs ingyenes strand

Néhány napja derült ki, hogy Keszthelyen sem marad már szabad strand, mert több ingatlannál a kormányfői körökhöz közel álló tulajdonosok határozhatják meg, kik élvezhetik a Balatont, a város fideszes alpolgármesterének javaslatára pedig a képviselőtestület az utolsó ingyenes partszakaszon is engedélyezte egy kutyás élménypark megvalósítását.  

A Kúriához fordult Polt Péter az ukrán hajóskapitány elengedése miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:41

Fotó: STR / AFP
Jogorvoslati indítvánnyal szeretné eléri a legfőbb ügyész, hogy a tömegszerencsétlenség okozásával vádolt férfi visszakerüljön a rácsok mögé.
Mivel az ügyészség hiába fellebbezett, Polt Péter most a Kúriához fordult a 15 milliós óvadékkal bűnügyi felügyelet alá helyezett ukrán hajóskapitány ügyében: szeretnék elérni, hogy a Hableány-katasztrófa és 28 ember haláláért felelősnek tartott Jurij C. újra börtönbe kerüljön, Polt emlékeztetett rá, hogy az ügyészségek már korábban is hiába fellebbeztek a bíróságnál a férfi elengedése ellen: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsődleges döntését a Fővárosi Törvényszék is változatlanul hagyta, és nem foglalkoztak a vádhatóság jelzéseivel.
A törvényszék azonban törvénysértően járt el Polt szerint: nem vették figyelembe az ügyészség fellebbezéskiegészítését. Ennél is súlyosabb azonban, hogy a hajóskapitányt az elsőfokú bíróság úgy engedte szabadlábra, hogy a döntés meghozatalakor a hatóság nem ismerte a gyanúsított várható tartózkodási helyét - ezt a törvényszék is figyelmen kívül hagyta.
A legfőbb ügyész emlékeztetett:, a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével gyanúsított férfi:
  • a jelek szerint adatokat törölt a tragédia után telefonjáról, amivel megnehezítette a bizonyítási eljárást;
  • nincs magyarországi tartózkodási- vagy lakóhelye, munkájában adóan pedig gyakran utazik;
  • Európa-szerte jelentős helyismerettel rendelkezik;
  • A gyanúsítás súlya magában is indokolja a legszigorúbb kényszerintézkedést.
Polt Péter mindezek miatt a Kúriától kérte: állapítsa meg, hogy az első és másodfokú bíróságok törvénysértően fogadták el az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt, és rendelték el a gyanúsított óvadékkal megváltott bűnügyi felügyeletét. Az ügyészségi vezető azt is hozzáteszi, hogy a Kúria csak törvénysértést állapíthatja meg, vagyis kapitány újbóli bezárásáról nem ők döntenének.  A május 29-én történt hajókatasztrófáról írt cikkeinket ide kattintva találják meg. 

Áder: Nem szándéknyilatkozatok kellenek klímaügyben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:24

Fotó: Népszava
Nem ünnepélyes deklarációkra van szükség – fejtegette az államfő.
Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit – erről beszélt a köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a klímapolitikáról adott interjúban. Az MTI összefoglalója szerint Áder János megjegyezte: a jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030-2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Közölte, hogy a klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához”. Hozzátette, hogy
ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz.”

Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a párizsi klímamegállapodás óta eltelt időben világszerte nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás, hanem nőtt. Azt a példát is megemlítette, hogy Kanadában a parlament klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később az észak-amerikai ország kormánya egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, Áder János azt felelte: egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás - hangsúlyozta. Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista mozgalmával kapcsolatban úgy fogalmazott: a diáklány jogosan emeli fel a szavát, hiszen „az ő jövőjükről is szó van”, és helyes, hogy ez nagy nyilvánosságot kap.
„A probléma ott van, hogy néhányan úgy gondolják, hogy önmagában az, hogy ha ebből egy politikai pr-akciót csinálnak, akkor onnantól mi, politikusok, döntéshozók, kormányzati szereplők elvégeztük a feladatunkat és nyugodtan hátradőlhetünk. Ez nem igaz”

– mondta.

Orbán veszélyes hazárdjátéka

Az Orbán-kormány nagyobb eséllyel veszít a klímaügyben kezdett hazárdjátékán, semmint hogy nyerjen rajta – vélekedtek korábban a lapunk által megkérdezett szakértők annak kapcsán, hogy a kabinet – korábbi, kiszivárgott álláspontjukkal szemben – végül mégsem csatlakozott az Európai Bizottság 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet hirdető, a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott céljához. A lengyel és cseh ellenállás miatt – amihez csatlakozott Magyarország és Észtország is – az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az előzetes tervektől eltérően – nem alakított ki egységes, világos álláspontot az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára. Igaz, számos korábbi vonakodó tagállam – így például a V4-ből Szlovákia – viszont csatlakozott a klímaveszélyt komolyan vevő többséghez. Szakértők szerint a fő kerékkötő a sok szénbányát üzemeltető Lengyelország, amely erre hivatkozva még több támogatást igényel. Míg Csehország hasonló kihívások elé néz, Orbán Viktor álláspontja ebből a szempontból érthetetlen: a magyar energiarendszer átalakítása ugyanis nem igényel pótlólagos támogatást, más célokra – így például épületkorszerűsítésére vagy „versenyképesség-növelésre” – a klímakassza nem nyitott. Erről itt írtunk bővebben.

Áder János a műsorban hosszan magyarázta, hogy a 2030-ig vállalt kötelezettségek teljesítésével hogy áll Magyarország. Idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint az emberek fejében „a klímabajnokként” élő Dániában. Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága, és az erdősítési program folytatódni fog. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország azon kevés állam közé tartozik – 21 ilyen ország van az egész világban –, amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye – közölte. A jövőben pedig ha folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz – fejtette ki. Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét, de lehet, hogy mindegyikét, be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra. A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak. Azt is fontosnak tartja – tette hozzá –, hogy a szennyezőbb tömegközlekedési járműveket környezetbarátabbakra cseréljék.