Ungvári Tamás halálára

Publikálás dátuma
2019.06.29. 17:19

Fotó: Népszava
Meghalt Ungvári Tamás. A Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész, a Népszava volt rovatvezetője 88 éves volt.
1930. szeptember 25-én született, az Eötvös Gimnáziumba a numerus clausus miatt nem vették fel, így került a Zsidó Gimnáziumba. Diplomát 1952-ben, 21 évesen szerzett az ELTE angol-magyar szakán. Először Tatán tanított általános iskolában, majd a Csillag folyóirat rovatvezetője lett. 1959-től a Magyar Nemzetnél dolgozott szerződéses munkatársként. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–1961-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. A Cambridge Egyetemen a Churchill College „overseas fellow” tiszteleti tagságban részesült. Fulbright vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemen tartott előadásokat. Művelődéstörténetet tanított a Zsidó Egyetemen, a Rabbi Szemináriumban. Munkásságát több díjjal, kitüntetéssel elismerték. Széchenyi- és József Attila díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Budapest díszpolgára. Közéleti tevékenységét a Radnóti Miklós antirasszista díjjal és a Hazám-díjjal ismerték el. Ennyit a Wikipédia lexikális adatairól, amiket a túlélőknek „ilyenkor” kötelességük elsorolni. Mint ahogyan azt is, hogy félszáznál több könyvet írt, tanulmányokat, esszéket, lefordított több tucat színdarabot, regényt. Amelyekkel (és) mindenekelőtt, s nem csak az egyetemi katedrákról - tanított. Nemzedékek agyát csiszolta és csiszolja tovább az írásaival. Csiszolta nem csak hajdani táskarádiós „szösszeneteivel”, nem csak a Beatles Bibliával, amely az első magyar nyelvű elemzése volt a XX. századi popkultúrának, hanem az időről, a felvilágosodásról írt hatalmas esszéivel is. Hihetetlen tudású embert veszített az ország. Ráadásul olyan közlésvággyal megáldott tudós embert, akinek nem csak ahhoz volt tehetsége és tájékozottsága, hogy a világot átlássa, hanem hogy erről a világról közérthetően tudjon beszámolni. Nagyon beteg volt. Menthetetlenül beteg. Fizikai állapotára – néhány hónapja a Népszavának adott interjújának készítésekor megtapasztalhattam – hihetetlen magasból tekintett és a csak igazán tiszta szellemű emberek öniróniájával kezelt. Az elmúlás keserűségével. „Tettem, amit tudtam…maradok az őrtüzemnél: öregen, halálos betegen is meg tudtam még csinálni egy Löw Imánuel-válogatást. És gyönyörű papíron van” - mondta. Dolgozott az utolsó pillanatig. Azzal a tudására alapozott eleganciával és méltósággal, ami a legsajátabbja volt. Manapság ritka elegáns méltóság volt. Tartja magát – mondta az ilyen emberről valaha egy kihalt kor. Tartotta magát, mert úgy gondolta. a társadalmi modor a társadalom lelki állapotát mutatja, az emberek egymáshoz való viszonyát. „Anyám azt mondta: ha bárki megelőz téged a köszönésben, erkölcsileg elvesztél. Igaza volt. Nagyon hiányzik az udvariasság. Én még békebeli egyetemi tanár voltam valamikor. Békebeli, mert az egyetemi tanár valamikor méltóságos úr volt. Nem az úr, a méltóság hiányzik. Kihalt egy nemzedék. Nekem meg az életemben nem tudom, hogy hányadik hulláma jött az új undokoknak. Ami nekem a mai társadalomból hiányzik, az a polgári tempó. Egy társadalmi közösséget igenis összetart a szokás és a modor. Ha ezt a bordázatot a társadalom száműzi magából, nem jut előbbre” - mondta Tudta, hogy a világ ma megélt káoszában szinte lehetetlen felfedezni a totalitás rendjét, de az egészhez minden gondolkodó hozzá tudja tenni a saját mondanivalóját. Ezt tette. „Komolyság kell hozzá, mert a történelem élő valami, amihez föl kell nőni. Másrészt soha nem volt tisztességes felvilágosodás Magyarországon. Jászi Oszkárt kiűzték, Károlyi Mihályt leverték, József Attilát megölték. Mit akarunk? Nagy erővel neki kellene látni ennek a munkának. A francia forradalom nem ért véget, most kezdtük, alig több mint kétszáz éve.” – hagyta örökül az utókornak. A honlapján így írt: „Nem egészen értem, hogyan jutottam el az idős kor küszöbére, mégis hálás vagyok, hogy ezt a magasnak számító kort elértem. Serdülőkoromat tönkretette a második világháború, ifjúkoromat egy másik diktatúra. A berlini fal leomlásával beköszöntő szabadság hatalmas esély, bár kulturális hozama egyelőre csekély. Panaszáriát mégse várjon tőlem senki. Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mi volt az életem, ennyit mondok: menekültem előre. A pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt előny, nekem sokszor a szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam… A jégkorszakban, amelyikben éltem, az előremenekülés ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az egyéniségemet a változási képesség alakította. (...) Az életprogramomat beteljesítettem. Tőlem senkinek nem kell és nem kellett félnie, engem viszont bátran lehetett és lehet irigyelni. (...) Az a vidám pesszimista, aki vagyok, tisztelettel köszönti olvasóit, híveit, irigyeit és ellenfeleit. Minden úgy volt jó, ahogyan volt. A jövőről meg nincs mit beszélni.” Nem kicsi a dolgunk. A jövőről – immár nélküle – volna épp mit beszélni. Miközben a hozzá mérhető elegáns méltósággal kellene búcsúznunk tőle. A mécses őrzőjétől. A Tanárunktól. Talán mindenre gondolt, de arra nem, hogy ez lehetetlen, bármennyire muszáj is.
Szerző
Témák
Ungvári Tamás
Frissítve: 2019.06.30. 13:14

Az EU szemmel tartja a fóti gyermekközpont „kiváltását”

Publikálás dátuma
2019.06.29. 15:49
A gyerekek már nem a kastélyban, hanem ilyen különálló épületekben laknak
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha visszásságot találnak az uniós pénzek felhasználásában, megteszik a „szükséges lépéseket”.
Az Európai Bizottság részletes beszámolót kért a magyar hatóságoktól a gyermekotthonok, köztük a Fóti Károlyi István Gyermekközpont „kiváltását” célzó, uniós forrásból megvalósuló projektről – derült ki Marianne Thyssen szociális ügyekért is felelős uniós biztos válaszleveléből, amit Szél Bernadett megkeresésére küldött. A független országgyűlési képviselő azért fordult EU-s szervekhez, mert szerinte biztos, hogy a kormány nem rendeltetésszerűen használja fel az uniós pénzeket. Szél Bernadett szerint a gyermekotthonok kiváltására, korszerűsítésére és hiányzó gyermekotthoni kapacitások létrehozására szánt, összesen 4,5 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatból csak olyan projekteket lehetett volna támogatni, amivel a gyermekek jobb helyzetbe kerülnek. Vagy úgy, hogy kisebb lakásotthonokba költöznek, vagy hogy a speciális férőhelyek bővítésével többen juthatnak hozzá az állapotuknak megfelelő ellátáshoz.  Úgy véli, a fóti pályázatnál egyik cél sem valósul meg.  Bár a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a speciális és különleges igényű gyerekeket is gondozó fóti otthon egy „korszerűtlen tömegintézmény”, ennek épp az ellenkezője igaz: a különleges igényű (például mozgássérült) gyerekek számára már évekkel ezelőtt modern, jól felszerelt, kislétszámú lakóépületeket hoztak létre a gyermekközpontnak otthont adó Károlyi-kastély több tízhektáros, ősfás parkjában. A „specis” (például pszichés zavarokkal küzdő) gyerekek otthona pedig egyike annak az öt speciális gyermekotthonnak, amellyel kapcsolatban a fenntartó is elismerte korábban, hogy a férőhelyek megszüntetése nem elfogadható. Fontos megjegyezni: magában a kastélyban már hosszú évek óta nem laknak gyerekek, noha a kormánykommunikáció gyakran ezt sugallja. Mégis, a „kiváltás” jegyében most olyan intézményekbe költöztetnék át a gyerekeket, amelyek már jelenleg is túlzsúfoltak. Ilyen a kalocsai és a zalaegerszegi gyermekotthon. Igaz, mindkét helyszínen történt férőhelybővítés; a kalocsai intézmény plusz nyolc fős férőhelyet kapott, Zalaegerszegen pedig három, ugyancsak nyolc fős lakóotthont alakítottak ki – összesen 224 millió forint EU-s forrásból. Ám a „bővítés” valójában csak a fóti gyermekközpont bezárásával megszűnő férőhelyek pótlására szolgál. Ezt lényegében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is elismerte a projekt összefoglalójában. Az sem zavarta őket, hogy Zalaegerszegen ezzel 72-re, Kalocsán 56-ra emelkedett a férőhelyek száma – miközben a vonatkozó kormányrendelet szerint legfeljebb 40 fő helyezhető el egy speciális gyermekotthonban. – Amit a kormány csinál, az az uniós pénzek elcsalása – nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Hangsúlyozta: ha visszaélnek a kiváltásra szánt források szabályszerű felhasználásával, a gondozottak helyzetének javítására szolgáló beruházások éppen hogy rontani fognak a gyerekek helyzetén. Ráadásul az olyan ügyek, mint a fóti Károlyi-kastély területén működő gyermekközponté, könnyen ingatlanmutyik táptalajává válhatnak, ezért is fontos, hogy az EU szemmel tartsa és vizsgálja, valójában milyen célt szolgál az uniós pénzek felhasználása. A szociális ügyekért is felelős uniós biztos válaszlevelében arra is kitért: ha bármilyen visszásságot találnak, megteszik „a szükséges lépéseket”. Szél Bernadett Marianne Thyssen mellett Vera Jourová jogérvényesülésért is felelős uniós biztosnak, az Európai Bizottság gyermekjogi koordinátorának és az uniós pénzekkel való visszaéléseket vizsgáló OLAF-nak is levelet írt, hogy vizsgálják meg a megfogalmazása szerint „kiváltásnak hazudott” uniós pályázatot. 
Szerző

A világhírű angol történész szerint Magyarországon már nincs demokrácia

Publikálás dátuma
2019.06.29. 15:14

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Timothy Garton Ash elfogadhatatlannak tartja, az európai adófizetők pénzéből rombolják le az európai alapértékeket.
A világhírű angol történész, Timothy Garton Ash  interjút adott az Euronews-nak, amiben kifejtette, hogy miért kell megállítani Orbán Viktort.  „Véleményem szerint Magyarországon már nincs demokrácia. 
Gondoljanak bele. Az Európai Unió egyik tagállama, ahol nincs demokrácia.

Ez alapvetően megkérdőjelezi az értékeket és elveket, melyek mentén Európa épült. De hiba lenne - véleményem szerint - a populizmust, a nacionalizmust vagy a liberalizmust kelet európai problémaként kezelni. Matteo Salvini Olaszországban, vagy Marine Le Pen Franciaországban az Európai Parlamenti választásokon hogyan szerepeltek? Úgy vélem ez közös európai probléma” – mondta a portálnak. „Hogy mit tehetünk ez ellen? Nos a legfontosabb, hogy összekapcsoljuk az európai pénzeket az európai értékekkel” – folytatta –  
„Ami a legmegdöbbentőbb abban, amit Orbán Viktor Magyarországgal tett, az, hogy lerombolta a demokráciát az európai adófizető állampolgárok pénzéből” .

Szerző