Jó ötletnek tűnhet, nem az: a szökőkútban fürdés veszélyes

Publikálás dátuma
2019.07.05. 14:14

Fotó: BRUNO DE HOGUES / AFP
Hőségben sokan próbálnak akár a városi szökőkutakban is enyhülést keresni, de ez több okból sem ajánlott.
Létezik az a kánikula, amikor az ember bármire hajlandó egy kis hűsölésért. Sokan a városi szökőkutakat használják erre, pedig – mint a Nemzeti Népegészségügyi Központ a Népszava megkeresésére írta – ezeket nem fürdőzésre tervezték, nem ajánlott, sőt veszélyes is bennük pancsolni. 
„Vizük porral, állati ürülékkel szennyeződhet, fertőtlenítés hiányában pedig nagyon könnyen elszaporodhatnak bennük a kórokozók.”

A véletlenül lenyelt víztől hasmenéses tünetek alakulhatnak ki, amelyek elsősorban gyermekre nézve lehet veszélyesek. A vízpermet belélegzése légúti tüneteket, de akár tüdőgyulladást is okozhat. Arra érzékenyeknél a baktériumok vagy a rendszerben keringő vegyszerek különböző bőrpanaszokat idézhetnek elő.
Akik a nagy melegben arcukat, nyakukat hűsíteni szeretnénk, használják a kijelölt ivókutakat, vagy a tűzcsapokon lévő csapokat. Fontos, hogy mindig legyen nálunk víz, és lehetőség szerint árnyékos helyen tartózkodjunk – írták.
Szerző

Egyszerű módszerekkel is csökkenthetők a stressz ártalmai

Publikálás dátuma
2019.07.04. 13:45
stress ball.
Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Ha már elkerülni nem lehet, célszerű enyhíteni a stressz káros hatásait, mert testi és lelki elváltozásokat okozhatnak.
A stressznek, ami már a mindennapi életünk részévé vált, forrása lehet minden, ami számunkra kihívást jelent. A szervezet ezekre különféle testi és lelki folyamatok beindításával reagál. A bekövetkező változások rövid távon hasznosak: növelhetik a teljesítményt, aktivizálhatnak, ám egy-egy stresszor krónikus és elhúzódó hatása mentális és fizikai zavarokhoz vezethet – mondta Dobrotka Katinka, az Országos Gerincgyógyászati Központ klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelöltje a Népszavának
„A stresszt az Üss vagy fuss! felszólítással jellemzik: arra is utalva, hogy amikor például az ősember medvével találkozott, vagy megküzdött vele, vagy elmenekült, azaz aktivizálta az erőforrásait és a kihívást jelentő helyzetben le is tudta vezetni a feszültséget.”

Manapság gyakran már reggel 8-ra számtalan ilyen hatású helyzetet élünk át. Ha például nem ébreszt az óránk, nincs időnk reggelit készíteni a gyerekeknek, az autónk elé parkoltak, késünk a munkahelyről, a főnök türelmetlenül vár – egymás után többször is kiváltódnak a stresszreakciók a testünkben. Ilyenkor általában „csak” azt érezzük, hogy feszültek vagyunk, de közben nő a vércukorszint, a szívritmus, a vérnyomás, megfeszülnek az izmok, emelkedik az adrenalin és a kortizol kibocsátás is

Mit lehet tenni?

Egyrészt megpróbálhatjuk megváltoztatni a mindennapi stresszorokat, azaz egészségesebbé tehetjük az életmódunkat: kielégítő alvással, tudatosabb étkezéssel és rendszeres mozgással. Stresszkezelő technikákkal megkísérelhetjük átalakítani a szervezet fiziológiás stresszválaszait. Ha ezeket sikerül úgy begyakorolni, hogy a feszült helyzetekben alkalmazni is tudjuk, akkor a stressz nem veheti át felettünk az uralmat. 

Légzésgyakorlat

Háromig számolva lassan beszívjuk a levegőt, kicsit bent is tartjuk, majd öt másodperc alatt kilélegezzük. Ha ezt legalább tízszer megismételjük, csökkenthető a pulzus, a vérnyomás és az izomfeszülés is.

Hasznos lehet a mindfulness, a tudatos jelenlétet hangsúlyozó meditációs technika elsajátítása, amellyel a figyelmünket az „itt és most” - ra irányítjuk. Megpróbáljuk az áramló érzéseket, gondolatokat megítélés nélkül elfogadni. Mivel ennek a technikának is a mindig kéznél lévő légzés az alapja, bármikor megnyugtathatjuk magunkat. 
Megváltoztathatjuk a stresszhez való viszonyulásunkat is. Ez azt jelenti, hogy például önismereti pszichoterápia segítségével megpróbáljuk megérteni a számunkra feszültséget keltő helyzeteket, ezek gyökerét, amelyekről elkezdhetünk másként gondolkodni. Realitásvizsgálatot is tarthatunk, amellyel átgondoljuk, valóban veszélyes-e a helyzet, ami számunkra stresszt okoz. 
Gyakorolhatjuk az asszertív kommunikációt, azaz az önérvényesítést is. Ha ugyanis nem tudunk nemet mondani, és mindent elvállalunk, túlterheltté válunk. Nem árt, ha el tudjuk mondani, milyen szükségleteink, igényeink vannak, mert ez oldja a feszültséget. Sokat segíthet a stresszkezelésben a környezetünk, ezért – is – jó, ha ápoljuk a kapcsolatainkat, és megosztjuk másokkal a bennünk zajló folyamatokat. Az olyan kreatív alkotó tevékenységek, mint a (napló)írás, zenélés, stb. is segíthetik a feszültség levezetését.
A szakember kiemelte a gerincbetegségekkel küzdőknek különösen ajánlott a relaxáció, mert a stressz befeszíti az izmokat, a görcsösségük pedig felgyorsítja a gerinc degeneratív folyamatait, és fokozza a panaszokat. A fájdalom önmagában is stresszor, ha krónikussá válik, csökkenhet az aktivitás, megváltozhatnak az életbeli szerepek, és új eszközöket kell keresni a megküzdésre, vagyis a legjobb, ha belátjuk: életmódot kell váltani. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.04. 16:05

Ment, de megállt – Hogyan lendüljünk át a fogyókúrás platón?

Publikálás dátuma
2019.07.04. 10:53
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Hiába vagyunk erősek, kitartóak, teljesen normális, ha egy idő után megáll a fogyás. Ha ezt, az átmeneti jelenséget átvészeljük, a kilók újra csökkenésnek indulnak.
Még a rutinos fogyókúrázókat is elbizonytalaníthatja az úgynevezett fogyókúrás plató jelensége, ez ugyanis akkor is kialakul, ha „mindent jól csinálunk”. A – lehetőleg személyre szabott – étkezés és rendszeres sportolás mellett is szinte törvényszerű, hogy átmenetileg megáll a fogyás. Ha ekkor nem adjuk fel, sőt kisebb változtatásokat iktatunk be, a folyamat hosszabb-rövidebb idő után folytatódik. Ha viszont visszatérünk a hízást okozó életmódunkhoz, az addig leadott kilókat is visszahízhatjuk, és elindulhat egy másik rettegett jelenség, a hízás-fogyás mókuskereke, a jojózás.
Bár általánosságban igaz, hogy akkor fogyunk, ha kevesebb energiát juttatunk a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, ennél azért árnyaltabb és mindenkinél más a helyzet, ezért általános fogyókúrás módszer helyett személyre szabott életmódváltásra van szükség. A fogyás megállása, ami az indulása után általában 3-6 hónappal következik be, az anyagcsere folyamatok megváltozásának eredménye. A csökkentett energiabevitel következtében a szervezet a raktáraihoz nyúl, amikor rájön, hogy nem átmeneti a változás, a kapott táplálékot alaposabban dolgozza fel. Ez szerencsére több energiát is igényel, ezért gyors a kezdeti súlyvesztés. Aztán, ahogy az anyagcsere felgyorsul, energiaegyensúly alakul ki, azaz pont annyit használ fel, amennyit kap. Ekkor áll meg a fogyás, tehát a jelenség természetes. Hiába vagyunk ezzel tisztában, ilyenkor nehezebb lehet fenntartani a motivációt: továbbra is „jól” enni és rendszeresen elmenni edzésre. Úgy érezhetjük, hiába minden erőfeszítés. De nem! A Care2 összeállításából kiderül, mit tehetünk, hogy – kétségbeesés és pláne feladás helyett – minél előbb újra égjen a zsír.

A kockahas a konyhában – is – készül

Előfordulhat, hogy túl kevés energiát viszünk be. Ha ugyanis a szervezet az alapanyagcsere szükségleténél kevesebbet kap, éhezik, és ezért raktározásra kényszerül. Ilyenkor, ha ellentmondásosnak is tűnik, kicsit többet kell enni, az persze nem mindegy, mit. A személyre szabott, tápanyagmennyiségek meghatározásához érdemes szakember segítségét kérni. Ez nagy túlsúlytól való szabadulás esetén is ajánlott, mert ekkor többször is stagnálhat a testtömeg.
A rendszeresség is fontos, a szervezet akkor is raktározni kezd, ha nem tudja, mikor jut legközelebb táplálékhoz. Kutatások szerint sokan alábecsülik vagy akár el is felejtik, mi mindent ettek meg egész nap. Az étkezési napló vezetése segít, hogy lássuk, mennyi a valós kalória- és tápanyagbevitelünk, rádöbbenhetünk, hol vannak a gyenge pontok, „bűnözések”, mi okozhatja, hogy nem úgy haladunk, ahogy szeretnénk. Szakértők szerint a „csiki-csuki”, azaz a szabályokon való lazítás, majd újra beerősítés, hozzájárul a fogyás megtorpanásához. 

Mozgás-újratervezés

Elképzelhető, hogy az edzésprogram nem jelent elég kihívást, a szervezet hozzászokott a terheléshez, ezért érdemes bármelyik összetevőjén: a gyakoriságán, az intenzitásán, az időtartamán vagy akár a típusán változtatni. Az American Heart Association szerint egy átlagos egészségi állapotú embernek hetente három-öt alkalommal, 20-60 percig vagy hetente 150 percet érdemes sportolnia. Ezek során a maximális pulzusszám 65-90 százalékán kell aerob, valamint izomépítő gyakorlatokat végezni. A fejlődéssel párhuzamosan célszerű növelni az intenzitást, de a különböző gyakorlattípusok változtatása is megfelelő módja, hogy a test minden részét átmozgassuk, és átlendüljünk a fogyókúrás platón. Mivel mozgásban sem jó mindenkinek ugyanaz, célszerű személyi edzővel, egyénre szabott edzésmódszerrel újítani. 
Megállíthatja a fogyás folyamatát az is, ha ugyan rendszeresen edzünk, de napközben nem vagyunk elég aktívak. Sokan az egész napos ülőmunka után szinte egyből átülnek a tévé elé. Napközben próbáljunk félóránként felállni, de akár lépcsőzzünk is pár percet. Az is segít, ha a telefonhívásokat járkálva bonyolítjuk, legalábbis, ha senkit nem zavarunk vele. Ez az anyagcsere serkentésén túl a gerincnek is jót tesz. 

Alvás

A minőségi alvás elengedhetetlen az általános egészséghez. Ha nem megfelelő az éjszakai pihenés, csökken az anyagcsere folyamatainak sebessége, megváltozik a hormonszint, ami növeli az étvágyat és a zsír lerakódik, illetve megállhat a fogyás. Egy felnőtt embernek körülbelül hét-kilenc órányi alvásra van szüksége. De az egyéni igényeket sok tényező – életkor, egészségi állapot, fizikai aktivitás – befolyásolhatja. Számít az is, mennyi ideig tart elaludni, a felébredéshez szükség van-e ébresztőórára, és hogy mennyire vagyunk éberek napközben. Fontos, hogy az ágy és a környezete is a pihentető alvást szolgálja.

„No para”

Ne görcsöljünk rá a fogyásra, mert a stressz következtében termelődő kortizol hormon nem égeti, hanem raktározza a zsírt. Ha ezt sikerül elkerülni vagy csökkenteni a káros hatásait, újra beindulhat megindulhatnak lefelé a kilók. A testmozgás ideális stresszlevezető is; csökkenti a feszültséget, javítja az általános egészségi állapotot, a jóllétet, endorfint termel, elvonja a figyelmet és kikapcsol. 
A mérleg viszont a legnagyobb ellenség. Hiába ugrálunk rá naponta kétszer, nem mutat kevesebbet. Ez persze nem is baj, mert lehet, hogy ugyan a súly nem változik, de a zsír helyett izom épül. A hormonműködésnek, de akár egyes élelmiszereknek is lehet ideiglenes vízvisszatartó hatása, amiért szintén nem „tud” kevesebb kilót mutatni a mérleg. 
Szakemberek arra figyelmeztetnek, legyünk türelmesek és a bosszantó, de természetes jelenséget ne próbáljuk különféle szerekkel, mesterségesen befolyásolni. Egyébként is jobb, ha soványság helyett egészségesség a cél.
Szerző