A közpénzpumpa sem segített Mészáros Lőrinc egykori húsüzemén

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Mohssen Assanimoghaddam / AFP
A gyárat azután is milliárdokkal sámfázták ki, hogy a leggazdagabb gázszerelő túladott alkalmi befektetésén.
A bíróság fizetésképtelenné nyilvánította a Bakony Hús Kft.-t  és elrendelte  a felszámolását – értesült a 24.hu. Emlékeztetnek: arról a veszprémi húsüzemről van szó, amely Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos céghálójába tartozott 2016 nyaráig, és amelyiknél a tulajdonosváltás után sem apadtak el a közpénzforrások. 
A bírósági végzés június elején kelt, a sorsdöntő felszámolás iránti kérelmet pedig áprilisban adták be – ekkor, áprilisban derült ki az is, hogy Puskás-kolbásszal akart tarolni Mészáros Lőrinc a vergődő magyar sertésfeldolgozók között, de 1,2 milliárd forint tőkeemelés után dolga végezetlen eladta a Bakony Hús Kft.-t. Az új tulajdonos sem tudott kasszát robbantani, azt, hogy milyen nehéz helyzetbe került a veszprémi üzem, azt itt ecsetelte az Index. Pedig papírforma szerint több mint kétmilliárd forint közpénzzel próbálták egyengetni a cég útját.
A finanszírozók között volt Matolcsy György jegybankelnök rokonának bankja, az azóta már bedőlt Növekedési és Hitel Bank Zrt., erről árulkodott egy 600 millió forintos jelzálogbejegyzés, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásban 1,458 milliárd forinttal felbukkant a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is. A Portfólió áprilisban még arról cikkezett, hogy uniós támogatásra érdemesítették a Bakony Húst. Az uniós gazdaságfejlesztési operatív programból (GINOP) csaknem 750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, a veszprémi telephely komplex technológia- és infrastruktúra-fejlesztésére. Figyelemre méltó, hogy az idén márciusban zárult pályázat 48 győztese közül csupán négyen jutottak a maximális összeghez, ebbe az elitcsapatba fért be a Bakony Hús. (Az állam által többször kistafírozott Pápai Hús is szerepelt a győztesek listáján, igaz, csak 747 millióval.)
Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az említett, 750 millió forint uniós támogatás nem veszett el végérvényesen, sőt a cég eladásáról tárgyalnak, befektető mentheti meg a húsfeldolgozót. A cégközlönyben megjelent hirdetmény szerint azonban invesztor helyett a felszámoló, Marjasné  Endrédi Zsuzsa  vette át az irányítást Veszprémben – írja a hírportál. A cikket teljes terjedelmében itt olvashatják el.
Szerző

Kivérezteti a kormány a bíróságokat

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:50

Fotó: Népszava
Elmarad a bírók béremelése, pedig a kormány megígérte.
Nemhogy emelkedne jövőre, de a költségvetési bizottság múlt heti, a 2020-as büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslata szerint csökken a bíróságok személyi juttatásaira fordítható összeg. Vagyis annak ellenére elmarad a bírók régen esedékes béremelése, hogy arra a kormány több tagja, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és múlt heti parlamenti meghallgatásán Varga Judit leendő igazságügyi miniszter is ígértet tett.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) vette észre, hogy a költségvetési bizottság által a jövő évi költségvetéshez beadott úgynevezett összegző módosító javaslat – amely a 2020. évi büdzsé pénteki zárószavazása előtt már szinte biztosan nem változik – a bírósági fejezet személyi juttatásait az eredetileg tervezett 94 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkenti. Ez több mint 20 milliárd forintos elvonást jelent, ráadásul a bírósági kiadások visszavágása ezzel nem ér véget. A személyi juttatásokkal párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra fordítható összeg is kisebb lesz - az eredetileg tervezett 18,4 milliárd helyett 14,9 milliárd.
Mivel az idei költségvetésből 73,6 milliárd jut a rendes bíróságok személyi juttatásaira, valamint 16 milliárd járulékokra és adóra, 2019-ben összességében nominálisan mintegy 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhattak a bíróságok, mint jövőre fognak. A Kúriának – amely a rendes bíróságok mellett külön címen szerepel a büdzsében – eredetileg szánt 3,5 milliárd helyett csak 2,8 milliárd forint jut személyi juttatásokra, ami 710 millió forintos csökkenést jelent, de a Kúria által a járulékokra és az adóra fordítható összeg is csökken 124 millió forinttal. További komoly érvágás, hogy a bírósági fejezet igazságszolgáltatási beruházásaira nem az eredetileg tervezett 10,9 hanem csak 5,5 milliárd jut. A MABIE közleménye emlékeztetett: a módosítás szöges ellentétben áll azzal a nyilvánosan is hangoztatott kormányzati szándékkal, hogy legkésőbb 2020-ban nagy lépésekben rendezni kell a bírói béreket. A 2018. december 13-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. A leendő igazságügy-miniszter, Varga Judit pedig épp a múlt héten - bizottsági meghallgatásán - tett ígéretet a bírói illetmény emelésére. A bírói illetményalapot érdemben utoljára 2004-ben emelték, 2016 októberében 5 százalékos növekedés volt, amit további kétszer 5 százalékos emelés követett. Miközben az ügyészeknek tavaly szeptemberben megemelték a bérüket, a bírák illetményemelése az inflációt sem követte. A MABIE számításai szerint 2004 óta a hazai átlagkereset 115 százalékkal nőtt, azonban a bírói bérek csupán 36,58 százalékkal emelkedtek. Így a bíró bérek növekedése az inflációt sem követte, az elmúlt időszakban összességében 73,66 százalékos reálbércsökkenés történt.
Szerző
Témák
bíróságok

Szintet léphet a 7. cikkelyes eljárás - mindjárt a kormányt faggatják

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:20

Fotó: Shutterstock
Szeptemberben hallgatják meg Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás keretében az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsában – tudta meg a Népszava.
A tavaly ősz óta tartó folyamatban a tárcavezetők eddig csak rövid véleménycseréket folytattak magyar partnereikkel az eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésben foglalt kritikus megállapításokról. A meghallgatás a strukturált párbeszéd új, fontos állomását jelenti, amelynek során a budapesti kormány képviselőinek tényszerű információkat és válaszokat kell adniuk a jogállam és a demokratikus értékek magyarországi tiszteletben tartására vonatkozó kérdésekre. Az EU július 1-jén hivatalba lépett soros finn elnöksége kiemelten kíván foglalkozni a jogállamiság kérdéseivel, és komoly előrehaladást szeretne elérni a 7. cikkelyes eljárásban. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a finnek már a jövő heti tanácsülés napirendjére tűznék a meghallgatást. A halasztás oka, hogy előbb egyeztetni kívánnak a folyamatot kezdeményező EP illetékeseivel. Mivel a képviselő.testület a napokban állt fel, idő kell a konzultáció megszervezésére – tájékoztatták lapunkat EU diplomaták.
Frissítve: 2019.07.09. 06:30