Orbánék kezdhetnek aggódni: uniós lenyúlási adatbázist építene az EU, illetve csak akkor fizetne, ha működik a jogállam

Publikálás dátuma
2019.07.15. 14:27
Illusztráció: Shutterstock
Minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését az Európai Bizottság, illetve határozottabban védené az unió pénzügyi érdekeit.
Gyorsabban, hatékonyabban és rendszeresen fellép az uniós alapértékek megsértőivel szemben az Európai Bizottság (EB), ezt ígéri a testület a jogállam uniós szintű megerősítéséről szóló közleményében, amelyet várhatóan kedden fogad el. A szövegben hangsúlyozza: a jogállam tiszteletben tartása minden egyes tagállam kötelessége, és először nemzeti szinten kell megpróbálni orvosolni a felmerülő problémákat. Az Európai Unió nem szankcionálni akar, hanem megtalálni a jogállam védelmét biztosító megoldást.  Információink szerint a közleményben az EB megerősíti, hogy szükség van az Európai Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelmét (értsd: az uniós források szabálytalan elköltésének a visszaszorítását) célzó intézkedésekre. Ezzel kapcsolatban felszólítja az Európai Parlamentet és az EU Tanácsát, hogy mielőbb fogadják el azt a rendelettervezetet, amelyik az EU-s alapok felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Emellett a brüsszeli testület kilátásba helyezi: 2020 végén felül kell vizsgálni, hogy az említett jogszabály elegendő eszköznek bizonyult-e az uniós költségvetés védelmére, vagy további szigorításokra van szükség. Az Európai Bizottság egy adatbázis létrehozását is tervezi, amely megbízható forrásokból származó információkat tartalmazna arról, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek az EU pénzügyi érdekei. Az összegyűjtött adatok alapján Brüsszel időben figyelmeztethetné az adott kormányokat, ha azok lassan vagy csak korlátozottan hajtják végre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), illetve az ezután felálló Európai Főügyészség ajánlásait, vagy nem működtetnek megfelelő ellenőrző rendszereket, nemzeti szinten. Az adatbázis létrehozásának célja, hogy megállapítsák: egy-egy országban rendszerszintű probléma-e az uniós támogatások lenyúlása. Az uniós értékeket megsértő tagországokkal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást is felgyorsítaná az uniós testület. Véleménye szerint a folyamatban az EU-s intézményeknek szorosabban együtt kellene működniük. Ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a miniszterekből álló Tanács azon dolgozik, hogy az eljárás egyes állomásait jobban előkészítsék. Javasolja továbbá, hogy az uniós képviselő-testület kapjon lehetőséget érveinek ismertetésére akkor, amikor ő maga az eljárás kezdeményezője. (Mint közismert, ez a helyzet Magyarország esetében is. A tavaly szeptember óta zajló tanácsi eljárásban az EP illetékesei még nem kaptak reális esélyt arra, hogy elmondhassák a véleményüket.) A jövőben az EB nagy hangsúlyt kíván fektetni a jogállami normák megsértésének megelőzésére is. Ennek érdekében folyamatosan nyomon követné és objektívan, egyforma mérce alapján értékelné az uniós normák érvényesülését minden tagállamban. Megvizsgálná például, hogy egy adott országban kísérik-e rendszerszintű problémák a jogszabályalkotást, független-e az igazságszolgáltatás, tiszteletben tartják-e a hatalmi ágak szétválasztását. Azt is górcső alá venné, hogy mennyire elterjedt a korrupció, s hogy az uniós jogszabályok végrehajtásakor sérül-e a választás tisztasága és a sajtó szabadsága. Az Európai Bizottság éves jelentésben értékelné minden tagállam jogállamisági teljesítményét. Ebben a saját és nemzetközi szervezetek szakértelmére és beszámolóira támaszkodna, olyanokéra például, mint az Európa Tanács, az EBESZ vagy az EU Alapjogi Központja. Az évek óta publikált, a huszonnyolcak igazságszolgáltatási rendszereit összehasonlító, úgynevezett igazságügyi eredménytáblát a jogállamiság működéséről árulkodó mutatókkal egészítené ki, például a büntető- és közigazgatási bíróságok működéséről. A megelőzést szolgálná egy intézményes jogállamisági párbeszéd, az erre a célra kijelölt nemzeti kapcsolattartó személyek hálózatán keresztül. Közleményében az Európai Bizottság felszólítja az európai pártcsaládokat: tegyenek róla, hogy tagpártjaik tiszteletben tartsák a jogállamot. Rámutat, hogy az európai pártok statútumáról és finanszírozásáról szóló uniós rendelet ezt kötelezővé teszi a számukra.
Frissítve: 2019.07.15. 16:00

Több mint százezer hektáron folytatódik a szúnyogirtás

Publikálás dátuma
2019.07.15. 14:11
Szúnyoggyérítés Budatétényben
Fotó: Mónus Márton / MTI
Eddig összesen 611 ezer hektárnyi területet kezeltek a szakemberek
Ezen a héten több mint 100 ezer hektáron – az ország 418 településén, valamint négy Budapesti kerületben – folytatódik a szúnyogirtás – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes-szóvivője hétfőn az MTI-t. Dóka Imre közölte: a következő időszakban Békés és Zala megyében, a Dunakanyarnál, Szekszárd térségében, a Dráva és az Ipoly mentén lesz intenzív gyérítés. Továbbá számos olyan – Pest, Fejér, Baranya és Somogy megyei – településen is csökkentik a vérszívók számát, amelyeken korábban nem volt szükség beavatkozásra. Emlékeztetett arra, hogy a program indulása óta 1343 településen zajlott a katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés, eddig összesen 611 ezer hektárnyi területet kezeltek a szakemberek. Az elmúlt hetekben minden eddiginél intenzívebb védekezés zajlott és számos olyan területen volt beavatkozás, ahol a korábbi években nem volt jelentős szúnyogártalom – idézte fel. Ennek során a múlt héten Budapesten és 396 település belterületén, összesen 123 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A Duna mentén további kezeléseket végeztek a Szigetközben, Dunaújváros, Baja és Mohács térségében. Folytatódott a gyérítés Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében, valamint a csornai régióban, Székesfehérváron, Sopronban és a környező településeken, illetve a Tisza-tónál és a Balatonnál. Az érintett települések értesítést kapnak a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról, valamint a katasztrófavédelem honlapján is nyomon lehet követni, hogy mikor és hol lehet számítani szúnyogirtásra – közölte a helyettes-szóvivő. 
Szerző

Az ujgur kisebbség átnevelő táborokba zárásáról sincs véleménye Magyarországnak

Publikálás dátuma
2019.07.15. 12:18
Tüntetés Londonban
Fotó: David Cliff / AFP
A kormány nem írta alá az ENSZ-nagykövetek múlt szerdai levelét.
Nem írta alá Magyarország azt a dokumentumot, amit múlt szerdán 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből. A kormányközeli lap felidézi: múlt szerdán huszonkét nyugati állam ENSZ-nagykövete írt nyílt levelet az Emberi Jogi Tanácsnak, ebben elővették a muszlim kisebbséggel szemben gyakorolt fellépés ügyét. A nyomásgyakorlást nem nézte ölbe tett kézzel Peking, és pénteken harminchét szövetségese állt ki a kormány intézkedései mellett, közöttük számos muszlim ország, például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Szíria is. Az aláírók leszögezik, hogy a muszlim szélsőségek elleni fellépés Hszincsiangban a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc része. Az eddig megjelent sajtóinformációk szerint Magyarország egyik dokumentumot sem írta alá – írja a kormányközeli lap. Összesen egyébként csaknem két tucat ország bírálta egy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldött közös levélben Kínát az ujgur muszlim kisebbség tagjaival szemben alkalmazott bánásmódja miatt az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, ahol ENSZ-szakértők és aktivisták szerint legalább egymillió ujgurt és egyéb muszlim kisebbségek tagjait tartják fogva átnevelő táborokban. A Pekinget támogató országok szerint viszont Kína figyelemre méltó eredményeket mutatott fel az emberi jogok területén.
Átnevelőtábor Hotanban
Fotó: GREG BAKER / AFP
Szerző