A Bizottság a jövőben hatékonyabban kívánja elejét venni a vádaknak, miszerint igazságtalan, amikor csakis Magyarországot és Lengyelországot állítja pellengérre a jogállam megsértése miatt, ezért mostantól rendszeresen vizsgálni fogja a demokrácia helyzetét a tagállamokban. Az eredményt mindig jelentésben foglalja össze, és a rendszer segít, hogy már korai szakaszban feltárják a visszásságokat. A lehetséges következmények eldöntésébe azután bevonják az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Nyilvánvaló, hogy az új mechanizmussal Brüsszel a magyar és a lengyel panaszokra reagál, miután mindkettő ellen jogállami eljárás van folyamatban, illetve több ügy pedig az Európai Bíróság elé került. Magyarországgal kapcsolatban ilyen téma a CEU kiűzetése.
A mostani lépés bejelentésekor Frans Timmermans külön kiemelte, hogy az Európai Bíróság ismét megerősítette: a jogállamiság döntő jelentőségű az EU működése szempontjából. Ezért a Bizottság továbbra is minden lehetséges eszközzel küzd a demokrácia megszegése ellen. A testület már most úgy határozott, hogy a lengyel bírák védelmében következő szakaszába lépteti a vonatkozó szerződésszegési eljárást. Ha Varsó nem reagál megfelelő módon két hónapon belül, akkor ezt a kérdést is az Európai Bíróság elé vihetik. Lengyelország előzőleg óvott a lépéstől, mondván, hogy az EU kétségbeesetten próbálja felszítani a vitát.
A jövőben minden évben megnézik, hogy a tagállamok mennyire tartják tiszteletben a jogállami normákat, mert Brüsszel megint nekifut, hogy a kormányok ne bocsáthassanak el független bírákat, illetve ne tömködhessék tele saját, engedelmes híveikkel az igazságszolgáltatást. Az új ellenőrzési mechanizmust a Bizottság jelentette be, hogy megállítsa a demokrácia visszaszorulását. Előtte Ursula von der Leyen igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, hogy győzelme fejében bármilyen engedményt tenne a közös értékek kapcsán. Azaz hogy nem tartozik semmivel a magyar és a lengyel kormánynak, amely segítette a hatalomra kerülését.
Az új elképzelést Frans Timmermans alelnök tette közzé, aki már sok csörtét vívott Budapesttel és Varsóval az igazságszolgáltatás reformja miatt. Közölte, hogy a Bizottság évente teszi majd közzé jelentését, éspedig az összes tagról, miután a jogállamot több irányból is támadás érte az elmúlt 5 évben. Ily módon igyekeznek feltárni a jogállami gondokat, bárhol is jelentkezzenek azok. A javaslat eredetileg a németektől és a belgáktól származik, miután több közép-európai kormány kettős mércével vádolta meg Brüsszelt. Egy illetékes azt közölte, hogy szorosabbra igyekeznek fonni a hálót, nem pedig lazítani és ezzel egyetért von der Leyen is.
Az ENSZ menekültjogi jelentéstevője sürgette, hogy a magyar kormány telepítse át máshová a menedékkérőket a „börtönszerű” tranzitövezetekből, annál is inkább, mivel a többi létesítmény jóformán üres. A világszervezet már korábban is bírálta a röszkei, illetve tompai tábort, ám most Felipe Gonzales a helyszínen tett látogatás alapján azt közölte, hogy a két helyen összesen 280 embert tartanak, a 60 százalékuk gyerek. A most elkészült jelentés kiemeli, hogy kiskorúakat nem szabadna őrizetbe venni státuszuk miatt. Azon kívül őket is kemény korlátozások sújtják, szögesdrótok között tartják őket, amit megfélemlítési kísérletnek lehet tekinteni, miközben a többi helyen nyugodtan el lehetne őket helyezni a szüleikkel együtt.
A szakértő úgy fogalmazott: félő, hogy a cél az elrettentés. Hozzátette, hogy a hatalom ezt nem így ítéli meg, ugyanakkor nem indokolja, hogy miért csuk be gyermekes családokat. Arra is felszólított, hogy Magyarország fújja le a menekültügyi szükséghelyzetet, mert azt már nem támasztják alá a körülmények. Nem jönnek tömegesen migránsok, így nem lehet biztonsági megfontolásokra hivatkozni. De egyébként is az emberi jogok felülírják a szabályozást. A magyar külügyi tárca úgy reagált, hogy a kormánynak nincs szándékában lebontani a kerítést vagy enyhíteni álláspontján a bevándorlás ügyében.
Von der Leyen a magyar és a lengyel kormány szavazataival futott be kedden, noha aznap délelőtt beszédében kemény hangot ütött meg Kelet-Európával szemben. Ám 48 órával korábban a CDU főtitkárának megbízottja elérte személyesen Jaroslaw Kaczynskinál, hogy a Jog és Igazság képviselői az EPP jelöltjére voksoljanak Strasbourgban. Utána Mateusz Morawiecki miniszterelnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy a PiS a mérleg nyelvének szerepét töltötte be. Az is világos lett, hogy a politikus a Fidesz szavazatai nélkül sem tudott volna győzni, bár programadó felszólalásában több ügyben is a jobboldali-konzervatív kormányok orrára koppintott. A végén mégis azok mentették meg.
A kérdés az, hogy ezek után mit várnak el tőle, miután folyamatosan konfliktusban vannak Brüsszellel? Nos, céljuk az, hogy Bizottság vezetője legyen elnéző a jogállamiság ügyében. Orbán azt állította: ő dobta be az új jelölt nevét, hogy meghiúsítsa Timmermans reményeit. Ám amit azóta hallott a kiválasztottól, az aligha tetszett neki és társainak, hiszen a német politikus közölte: új mechanizmus lesz a demokratikus normák betartásának nyomon követésére. Továbbá, hogy az uniós támogatásokat a jogállami előírások teljesítéséhez kötik. A választás eredménye azonban arra utal, hogy az új tagok a beszéd ellenére is abból indulnak ki: lehetséges a kompromisszum a jogállam kapcsán.
Itt a lélektanról is szó van, mert a jogállami vita csak a legeklatánsabb megnyilvánulása annak az elégedetlenségnek, amit az unió politikája Keleten kiváltott. A térség úgy látja, hogy Brüsszelben öntelt politikusok kiérleletlen ötletekkel igyekeznek kényszerzubbonyt húzni a nemzetállamokra. Magyarország különben azt a Trócsányi Lászlót akarja biztosnak, aki alatt meggyengült a jogállam. Von der Leyennek már itt színt kell vallania. De elképzelhető, hogy a jelölt már az EP-ben elvérzik. Az is benne van ugyanakkor a pakliban, hogy az új bizottsági elnök nem is terjeszti elő nevét Strasbourgban, mert egy nőt jobbnak tartana, tekintve a nemek egyenlőségét Ez azonnal megrontaná a viszonyt Orbánnal. Viszont von der Leyen arcát vesztené, ha a magyar politikus keresztül tudja vinni az akaratát.
A számla még csak ezután érkezik von der Leyen címére, miután úgy néz ki, hogy a siker részben az euroszkeptikus magyar és lengyel voksoknak tudható be. Ily módon kérdéses, vajon a német kormány ezután is össze akarja kapcsolni a jogállamiságot és felzárkózási támogatások odaítélését. Az biztos, hogy a mindössze 9 voksnyi különbséggel megszületett eredmény tehertétel az új elnök számára. Olyan időket élünk, amikor a politikai közép már nem tud kellő többséget felmutatni, zsugorodik a centrum. A frontvonalak immár a frakciókon belül is futnak. A PiS pedig azzal büszkélkedik, hogy nélküle von der Leyenből nem lett volna semmi. Az 5 Csillag is rá voksolt és ha még idevesszük a Fidesz 13 emberét is, akkor nagyon is elképzelhető, hogy olyanok emelték trónra, akik nem győzik szidni Brüsszelt.
Ez azért lényeges, mert a győztes kijelentette, hogy sikerült Európa-barát többséget összehoznia. De ha tényleg igaz a fenti számítás, akkor a politikus téved, mivel a Fidesz és a PiS hadjáratot indított a demokrácia ellen. És mindkét országban veszélyben a jogállam. Ily módon a kérdés az, nem lesz-e von der Leyen mégis engedékenyebb velük, azaz mi a támogatás ára. Uniós diplomaták szerint ez már a költségvetési tárgyalásokon kiderül. Akkor mindenki megmutatja az igazi arcát. Ott látni majd, hogy Berlin mennyire tart ki a jogállamisági kritérium mellett. Amúgy a tervezetről a döntést egyhangúan kell meghozni.
Nagy kihívás lesz von der Leyen számára a Bizottság összetétele, mert Róma és Varsó lényeges posztokra tart igényt.
Európa nehéz és ellentmondásos folyamat eredményeként választotta meg Ursula von der Leyent, de a kemény csata az egész európai politikára kihat a következő években – írja vendégkommentárjában R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora. Mint rámutat, itt nem arról volt szó, hogy két intézmény kicsinyesen tusakodott egymással, mert győztek a tagállamok kormányai és megalázó vereséget szenvedett a Parlament, így a folyamat befolyásolhatja az EU egész demokráciáját. Hogy a csúcsjelölti rendszert félredobták, abban a Néppártnak volt kulcsszerepe, noha sokáig támogatta az eljárásmódot. Ám választottja, Manfred Weber sokáig élenjárt Orbán Viktor rezsimjének védelmezésében, bár a magyar miniszterelnök lebontotta a demokráciát és a jogállamot. Azon kívül nincs semmilyen kormányzati tapasztalata, így hamar látnivalóvá vált, hogy az állam- és kormányfők nem bólintanak rá személyére.
Ezek után határozott úgy az EPP, hogy akkor a Tanács találjon egy másik konzervatív jelöltet és ugrott a Spitzenkandidat szisztéma. Utóbbit ugyan Merkel próbálta menteni, de a pártcsalád döntő része szembeszegült vele, ami jól jött a visegrádi négyeknek és Olaszországnak, mert ők nagyon nem akarták a szocialista Timmermanst, aki keményen védte a jogállamot az elmúlt években. Ebben a helyzetben vetette fel Macron – igen okosan – von der Leyen nevét, mert a kiszemelt német, kereszténydemokrata, ráadásul nő. Ám hogy a határozottan EP-párti politikus rászorult a szélsőjobb és az egyre inkább tekintélyelvű magyar és lengyel kormánypárt voksaira, nos, az beárnyékolja győzelmét. Az unió mind Budapest, mind Varsó ellen jogállami eljárást folytat, mégis mindkettő boldogan hirdeti, milyen nagy mértékben beleszólt a választásba.
A demokrácia hívei most azt várják a Bizottság új elnökétől, hogy bizonyítsa: nincs lekötelezve autoriter rezsimeknek, és hogy hajlandó keményen eljárni a jogállam és a demokratikus értékek megőrzésére.
Hogy von der Leyen csupán hajszálvékony előnnyel tudott nyerni, és azt is csak elitellenes pártok segítségével, az megvilágítja, milyen nehézségek várnak rá az elkövetkező időkben. De Brüsszel most az elnök asszonynál jobban érzékeli, milyen megpróbáltatások leselkednek a Bizottságra, ha az működőképes többségre akar támaszkodni Strasbourgban. A figyelem az első időben azokra a pártokra összpontosul, így a PiS-re, valamint az 5 Csillagra, amelyek feltehetőleg belökték a célba a jelöltet. Tehát hogy nem akarja-e viszonozni nekik így vagy úgy a közreműködést. A szavazás előtt akkora volt az aggodalom, hogy Merkel telefonon együttérzéséről biztosította lengyel kollégáját, amiért Varsó nem kapott fontos tisztséget az EP-ben. Lehet, hogy a lengyelek most a bizottsági posztok elosztásánál tartanak igényt viszonzásra.
Egyes képviselők aggódnak, hogy a politikus enged a jogállam ügyében az illiberális magyar és a lengyel rendszerrel szemben. Von der Leyen idáig következetesen nem beszélt a 7-es paragrafusról, amely mumus a két kormány számára. Mindezt persze lehet kezelni, de az igények nőnek és az új elnöknek gondot okozhatnak a széttöredezett parlamenti erőviszonyok. Nemigen látszik, hogy stabil szövetség jöhet létre a három-négy nagy pártcsalád között. De még az sem biztos, hogy a konzervatívok mindenben felsorakoznak mögötte.
Von der Leyen tett egy csomó ígéretet, például a migráció és a jogállam ügyében, de így is csak papírvékony előnyt tudott összekovácsolni, ám igencsak nehéz lesz, hogy állja is a szavát, mert a tagállamok jó sok kérdésben egymásnak ellentmondó állásponton vannak. Így a menekültekkel szemben alkalmazott bánásmód, a széndioxid kibocsátás, valamint a demokrácia fenntartása kapcsán. Márpedig a politikai tehetetlenség további károkat okozna az EU-nak, miután annak tekintélyét már idáig is jócskán megtépázta a többi közt a demokratikus jogok aláásása és a szélsőséges pártok felemelkedése.
Valószínűleg jó pár konzervatív képviselő is kifarolt mögüle, és nem kizárt, hogy azért, mert zöldebb és igazságosabb Európát helyezett kilátásba, miután meg akarta nyerni a szociáldemokratákat és a liberálisokat. Hogy mégis megugrotta a lécet, az a többi közt a PiS-nek köszönhető. Így most ordít, hogy a Tanácsban az igencsak megosztott tagállamok számon fogják kérni rajta a vállalásait. Pedig a testületben már így is sok fontos kérdés jutott holtpontra, mert nem sikerült egyhangú támogatást találni hozzájuk. Lásd, hogy a keleti országok a magyarok és a lengyelek vezérletével megfúrták a klímacélt. Hogy tovább tudjon lépni, von der Leyen szeretne áttérni a többségi döntések rendszerére, de az eléggé bajos.
Az sem világos, miképpen indítaná újra a tárgyalásokat a menedékrendszerről, amely szembeállította egymással a déli és a keleti tagokat. Ha pedig valóban keményebb akar lenni a demokratikus normák betartatásában, mint a távozó Bizottság, azzal feldühíti a magyar és a lengyel vezetést. A PiS szóvivője máris úgy nyilatkozott, hogy Varsó azt szeretné, ha von der Leyen egyformán kezelné az összes országot, azaz nem volna elfogult Lengyelországgal szemben.
Von der Leyen megválasztásának árnyékában, szép csendben eldőlt, hogy a román Laura Kövesi pályázik egyedül az újonnan felállítandó Európai Ügyészség élére, miután Franciaország is támogatja, ezért ejtette saját jelöltjét. Márpedig a patthelyzet megszűntének alighanem nagy hatása lesz a korrupció elleni küzdelemre az EU-ban. Mint emlékezetes, a Parlament Kövesit akarta, a tagállamok viszont inkább a francia riválist favorizálták.
Az ügyészség felel majd olyan ügyekben, amikor felvetődik a gyanú, hogy uniós pénzeket sikkasztanak el, ideértve az áfacsalásokat is. Magyarország, Lengyelország, Írország, Dánia, Nagy-Britannia nem kíván csatlakozni a testülethez, Svédország viszont várhatóan megmásítja szándékát és mégis belép.
