Egyetlen hónap alatt nőtt 5,6 milliárdot a kórházak adósságállománya

Publikálás dátuma
2019.07.19. 09:45
Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Idén eddig 43 milliárd forintnyi lejárt tartozást halmoztak fel az állami kórházak. Ráadásul júniusban máskor megtorpan, és pont hogy nem megugrik az adósság-növekedés.
Egyetlen hónap alatt, júniusban 5,6 milliárd forinttal nőtt a költségvetési intézményként gazdálkodó kórházak lejárt adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint, írja a Napi.hu. Ennek eredményeként
az első félévben felgyűlt tartozásállomány megközelítette a 43 milliárd forintot.

A mostani, 43 milliárdos adósságszintet tavaly csak szeptember közepére érték el a kórházak. Az összes adósság több mint 40 százaléka, 17,6 milliárd forintnyi számla fizetési határideje több mint két hónapja lejárt, további 21 százalékot is már több mint 30 nappal korábban teljesíteni kellett volna. A 2019-es évet 15 milliárdos adóssággal indító kórházak 6 hónap alatt mintegy 28 milliárd plusz tartozást halmoztak föl - a növekedés havonta átlagosan 4,6 milliárd forint volt, míg 2018-ban 3,5 milliárd, 2017-ben 3 milliárd forint volt.
Az adósságok júniusi "elszállása" már csak azért is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban jellemzően éppenhogy rendszerint megtorpan a növekedés, 2018-ban az átlagos 3,5 milliárd helyett júniusban 1,3 milliárddal, 2017-ben az átlagos 3 milliárd helyett 1,2 milliárddal nőtt a kórházak tartozása.
Szerző

Nem különbözik a helyi és az országos Fidesz

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:50

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Népszavazást szeretne Kiss László, az ellenzék óbudai polgármester-jelöltje arról, hogy kell-e gátat építeni a Római-parton.
Áprilisban a III. kerületi körzetben a párbeszédes Szabó Tímea indult, pedig korábban ön nyert ott mandátumot. Polgármesterként viszont önt jelöli az ellenzék, nehéz volt megállapodni az ön személyében? Tavasszal egy olyan megoldás született, amelynek hatására a kerületben győzött az ellenzék. Sikeresnek ítéltem meg a Szabó Tímea előtti ciklusomat, de aki komolyan gondolja, hogy alternatíva kell a Fidesszel szemben, az nem a saját ambíciót nézi. Bizonyítottam, hogy nekem fontosabb az ellenzék sikere, mint a politikai ambícióim. Talán ezért most könnyű volt a személyemben megállapodni. Egyetlen párt részéről sem volt más polgármester-jelölt javaslat. Az ellenzék az országgyűlési választáson általában jó eredményt ért el Óbudán, mégis hosszú évek óta csak fideszes polgármester-jelölt győzött. Ennek mi az oka? A III. kerület nagyjából leképezi Budapest közösségét. Sokféle ember lakik itt, akik több megfontolásból szavaznak. A rendszerváltás óta összesen nyolc olyan év volt, amikor nem a jelenlegi ellenzék politikusa képviselte a kerületet a parlamentben. Ezzel együtt 2006 óta nincs a kerületi önkormányzatban baloldali többség. Erre pedig 2006-ban és 2010-ben is lett volna esély. Az akkori politikai pártok ugyanakkor nem voltak képesek olyan polgármester-jelölt mögé beállni, aki konszenzust teremtett volna, pedig ez elég lett volna ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt. Most a rendszerváltás óta először lesz lehetősége arra minden kerületi szavazónak, hogy kormánypárti polgármestert váltson. Bús Balázs polgármester népszerű a kerületben, más, mint egy átlag fideszes? Nincs két Fidesz. Egy Fidesz van, amely kormányozza az országot és nemrég romba döntötte az MTA-t, vagy amelyik gazdasági érdekcsoportoknak adja át az államot. Ez látszik a III. kerületben is, amikor például a Szentendrei úton fákat akarnak elpusztítani. De egyértelmű abból is, hogy meg sem kérdezik sem a kerület lakóit, sem az önkormányzatot, hogy mi legyen a Hajógyári- szigettel, illetve abból is kiderül, hogy sokadik felszólításra sincs a Római-gát ügyében megnyugtató válasza senkinek. Tizenhét évesen, 1997-ben lépett be az MSZP-be. Mi volt akkor vonzó a pártban és hányszor bánta meg azóta a döntését? Egyszer sem. A politizálás egy értékválasztás. Akkoriban számomra az MSZP a baloldaliság egyetlen alternatívája volt, egyértelmű döntés. Nálunk ez nem családi hagyomány, egyik szülőm sem volt soha párttag. A III. kerületi MSZP elnöke Czeglédy Gergely, akiről azt írták: kormányközeli üzletemberekkel seftel. Róla mit gondol? Nincs kétségem afelől, hogy a magyar ügyészség egy ellenzéki képviselővel szemben minden apróságot kivizsgál. Azt is megjegyezném, hogy Czeglédy Gergely az egyetlen olyan ellenzéki képviselő a kerületben, aki egyéni körzetben nyert.

Ön az MSZP országos etikai és egyeztető bizottságának elnöke. Mit gondol mi lesz Szanyi Tiborral?
Nem kommentálom az ügyet. Amennyiben polgármester leszek a pártpolitizálást befejezem. Semmilyen pártpolitikai pozíciót nem fogok viselni, azonnali hatállyal lemondok a legkisebbről is. Programja szerint kétszáz bérlakást építene a kerületben. Miből? A mi javaslatunkra ezt már ebben a ciklusban is vizsgálja az önkormányzat, egyáltalán nem irreális. A költségvetésünk elbírja ezt a beruházást. Most a polgármester úr kommunikációs céljaira költünk százmilliókat, de sok más felesleges helyre is megy pénz. Milyen céljai vannak még? Kisgyermekes apaként számomra a legfontosabbak egyike, hogy mi történik a gyerekekkel. A kerületben nincs rendben a gyerek-szakrendelés. Ez nem elsősorban az önkormányzat miatt van, hanem a kormányzat egészségpolitikájának a következménye. Nekünk azonban nem felelősöket kell keresnünk, hanem megoldást nyújtani. A kerület forrásaiból képesek is vagyunk rá. Reális célnak látszik az önálló gyerek-szakrendelő nyitása is. A Római-parton ön szerint kell gátat építeni? Ha igen, mikor és hol? Először is tisztán kell látni, érdemi tájékoztatás ugyanis erről nem volt. Voltam önkormányzati és országgyűlési képviselő is a kerületben, sok mobilgát tervet láttam. Ahány megbeszélésen voltam, annyiszor hallottam gyökeresen új terveket. Ráadásul a megbeszélések között volt, hogy évek is elteltek. Elfogadhatatlan, hogy a III. kerületiek feje fölött akarnak döntéseket hozni. Népszavazást szeretnék a kérdésben, a kampányban pedig mindenkinek, így a fővárosnak is el kellene mondania a szakmai érveit. Ha más nem ki kell kényszeríteni a lakosság korrekt tájékoztatását.
Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 09:03

A szülők teljesen elbizonytalanodtak - egyre kevesebben járnak a szakgimnáziumba

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:40

Fotó: Google Street View
A kormány a szakképzésbe akarta csábítani a fiatalokat, mégis a „hagyományos” gimnáziumok lettek népszerűbbek.
Hatalmas visszaesés történt a szakgimnáziumba járók számában a 2018/2019-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 2017/2018-ban 162,2 ezren tanultak ezekben az intézményekben, egy évvel később már csak 152,8 ezren, vagyis mintegy 9400-al kevesebben – a kormány szándékai ellenére. Ennek demográfiai okai is vannak, a középfokú nappali oktatásban résztvevők száma az elmúlt 9 évben folyamatosan csökkent, 2018-ban 416 ezer főre, ami 2010-hez képest 28 százalékos visszaesés. Ez megmutatkozott a „hagyományos” gimnáziumokba járók számában is: míg a 2010/2011-es tanévben 198,7 ezren jártak gimnáziumba, 2015/2016-ban már csak 180,9 ezren, ami 15 éves mélypontot jelentett. Az elmúlt három statisztikai évben azonban a csökkenő tanulólétszám ellenére is javítottak a gimnáziumok: 2016/2017-ben 181,7 ezren, 2017/2018-ban 184,5 ezren, 2018/2019-ben pedig már 187,6 ezren vettek részt gimnáziumi oktatásban – a szakképzés „kárára”. „2018-ban a középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók 45 százaléka gimnáziumba járt, részesedésük 1,9 százalékponttal növekedett az előző évihez képest. A 188 ezer gimnazista létszáma 1,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2017-ben. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók létszáma egyaránt kisebb volt, mint egy évvel korábban” – olvasható a KSH jelentésében. A fordulat épp azután következett be, hogy a kormány 2016 szeptemberétől a feje tetejére állította a szakképzést. Noha a cél az volt, hogy többen válasszák a szakképző intézményeket, az intézmények átnevezése (például a korábbi szakközépiskolákból lettek a szakgimnáziumok) sem tette vonzóbbá ezeket az iskolákat. Egy szakgimnáziumban – a neve ellenére – ugyanis nem lehet olyan, a későbbi továbbtanulásnak utat nyitó érettségit szerezni, mint egy hagyományos gimnáziumban; már csak azért sem, mert a szakgimnáziumokban minimálisra csökkentették a közismereti tárgyak oktatását. A diákok hiába szereznek valamilyen szakmai tudást, ha a megfelelő alapkészségek híján a későbbiekben nem tudják továbbfejleszteni magukat. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint e mögött egyértelműen oktatáspolitikai okok állnak. – Annyi átalakításon ment keresztül a szakképzés, hogy a szülők teljesen elbizonytalanodtak. Amíg nem lesz stabilitás a szakképzésben, addig sokan inkább egy esetleg gyengébb gimnáziumba küldik gyermekeiket, hogy szerezzenek egy gimnáziumi érettségit és majd azt követően tanuljanak szakmát – mondta. Ezt az is bizonyítja, hogy a felnőttoktatásban szakmai vizsgát szerzett tanulók 2015-ig csökkenő száma 2016-tól megugrott: 2015-ben 7,2 ezren szereztek szakképesítést a felnőttképzés keretein belül, 2016-ban 8,8 ezren, 2017-ben már 14,1 ezren, 2018-ban 17,1 ezren. A szakképzés „reformjának” kudarcát a kormány is elismerte új szakképzési stratégiájában, a Szakképzés 4.0-ban. Ezért elsősorban azt a meggyőződést okolják, miszerint gimnáziumi érettségivel jobb esélyekkel lehet bekerülni a felsőoktatásba, az érintettek a gimnáziumi továbbtanulást tartják „sikerkritériumnak”. A kabinet attól tart, hogy „ha nem történik beavatkozás”, három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumok beiskolázási aránya. Ennek megelőzése érdekében például erősítenék az iskolákban a pályaorientációs tevékenységet, amelynek célja „meggyőzni az érintetteket, hogy minden fiatal számára létezik a képességeihez legjobban illeszkedő pálya, aminek az eléréséhez a szakmai képzés valós alternatíva, jó döntés”. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a felnőttképzés átalakításának terve is: az Országos Szakmai Jegyzékben (OKJ) található szakmai képzések számát a jelenlegi 766-ról 200 alá csökkentenék, a felnőttképzők (jelenleg 1581 található az országban) számát is megkurtítanák. Az azénnpénzem.hu pénzügyi szakportál szerint elsősorban a felnőttképzésben piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló engedélye szűnhet meg.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.19. 09:00