Az egészséget is őrzi az alvás

Publikálás dátuma
2019.07.27. 14:14

Fotó: Hybrid Images/Cultura Creative / AFP
Védi az egészséget, javítja a memóriát, befolyásolja a hangulatot, segít a fogyásban, de kutatások szerint az életet is meghosszabbítja a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
A szervezet egészére hat a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, illetve annak hiánya. Az agysejtek még alvás közben is dolgoznak: az elme megerősíti a memóriatartalmakat és rendszerezi azokat a dolgokat, amelyeket éber állapotban tanultunk. Ezért van az, hogy egy kiadós alvás után jobban emlékszünk az új információkra. Az agy ilyenkor a gondolatokat is átrendezi, ami növeli a kreativitást – írta az Egészségkalauz.
Azt már korábban bizonyították, hogy a kevesebb alvás hozzájárul az élettartam rövidüléséhez, és az is lehet, hogy a krónikus betegségek rontják az alvás minőségét, ezért a betegség és az alvászavar hat egymásra. Egy 2010-es vizsgálat szerint magasabb volt a halálozás azok körében, akik éjjel rendszeresen kevesebb mint öt órát aludtak. 
Az alvás minősége a hangulatot is befolyásolja. A kevesebbet alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság, de ezek is ördögi körként hatnak egymásra. A sportteljesítményt is javítja a megfelelő alvásminőség. Egy amerikai felmérés szerint a 7-8 héten át legalább 8 órai alvás javította az amerikai futballjátékosok futásteljesítményét, és kevésbé voltak fáradtak nappal is.
Az alvásért és az anyagcseréért az agy azonos területe felelős, így az alvásunk „rendezése” javítja az étvággyal kapcsolatos hormonműködést is. Kutatások szerint a kellően kipihent diétázók körében nagyobb volt a testsúlycsökkenés aránya, mint azoknál, akik alvászavarral küzdöttek, keveset aludtak. Az autóbaleset okai között előkelő helyen szerepel a kialvatlanság, megelőzi az alkoholt vagy a drogot is, ezért egyre gyakrabban emlegetik az alváshiányt a legjelentősebb „néma gyilkosként.” Már akár egyetlen kimaradó éjszakai alvás is legalább annyira rontja a járművezetői képességeket, mint az alkoholfogyasztás.
Szerző

Néha többet árt, mint használ – Így kerülheti el, hogy kikészítse a futás a térdét

Publikálás dátuma
2019.07.26. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokakat késztet a futás, biciklizés feladására a térdfájdalom.
Nyáron sokan kezdenek futni, kerékpározni, edzeni, ám nem kevesen vannak, akiket néhány hét után feladásra késztet a térdfájás – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. Ha ugyanis a térdet megfelelő előkészítés nélkül ismételt, erős terhelés éri, esetleg nem is helyes kivitelezéssel, az gyorsan és könnyen térdproblémát okozhat. Ebből a szempontból a plyometrikus erősítő edzésmódszerekkel is érdemes óvatosnak lenni. Ezek célja, hogy a lehető leggyorsabban alakítsák az izomerőt robbanékonysággá és gyorsasággá, ám nem megfelelő edzésfelépítés esetén többet árthatnak, mint amennyit használnak.
Ha a lábban található csontok a bokától a térden át a csípőig valamiért nem megfelelő pozícióban helyezkednek el, az nagy nyomást helyezhet a térdre, ami előbb-utóbb fájdalomhoz vezet. Ráadásul nem csak a térdben. A lábfejnek is lehet számos olyan problémája, amely megváltoztatja a láb statikáját, a járás, a futás módját. A hypermobilitás, a boka- és a talpsüllyedés gyakran akkor okoz fájdalmat a térdben, amikor intenzívebb mozgást kezdünk végezni. Ha a comb elején lévő négyfejű combizom gyenge, akkor a térd könnyen kimozdulhat a megfelelő pozícióból, mert a quadriceps feladata többek között az, hogy hajlítás és nyújtás közben helyén tartsa a térdet. 

Futótérd is van

A gyakori és túl erős földre érkezéstől a patella (térdkalács) ín könnyen túlterhelődhet. A futótérd oka a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, de fizikai munka és egy sérülés is lehet a kiindulópontja. A kezdeti gyulladás lassan állandósulhat, ami a patella ín eredési zónájának elváltozásához vezethet. 
A térdproblémák fő tünete a fájdalom, amely a térdkalácsban, körülötte és a térdhajlatban is jelentkezhet. A fájdalom erősödhet, ha lefelé haladunk vagy lépcsőzünk, és kapcsolódhat hozzá pattogó hang, kattogó érzés is.
„Az edzést hirtelen elkezdők vagy újrakezdők térdfájdalmának oka legtöbbször a nagy lendület, ami miatt sem az előkészítés, az izomerő fejlesztés, sem a bemelegítés, a megfelelően felépített edzésprogram nem válik rutinná”

– mondta a sportorvos.

Ha kiderül, hogy futótérdről vagy más, túlterheléssel, ortopédiai alapproblémával kapcsolatos gondról van szó, sok mindent a „kályhától” kell kezdeni. Nemcsak az edzésfelépítést, a megfelelő cipő kiválasztását és a környéki izmok megerősítését kell megtanulni, hanem a pihenés fontosságát is. Ebben fontos segítség lehet az edző, a mozgásterapeuta, a gyógytornász. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon hatékony lehet az orvosi kollagén injekciókúra és az orvosi lézerterápia, amelyek támogatják, erősítik a szöveti struktúrát. Szintén lassabban, de tartósan fejti ki hatását a lökéshullám terápia, ami oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nemcsak a fájdalmat csökkenti, de a kiváltó okot is megszüntetheti a sérült szövetek regenerálásával.
Szerző

Felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát a mozgás

Publikálás dátuma
2019.07.25. 14:14

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Drasztikusan csökkenti a sportolás a szívinfarktus kockázatát, bár az nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk.
 A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy, az European Heart Journal című szaklapban megjelent kutatás. Ha a szervezet szív- és légzőrendszeri állóképessége megfelelő, azaz hatékonyan működik a szív, a tüdő és a keringés, mozgás közben oxigén jut az izmokba. Ez jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták ezt, az úgynevezett kardiorespiratorikus fittség előnyeit és megpróbálták pontosabban meghatározni magát a fizikai aktivitást is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza.
A norvég kutatók 4500 olyan személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül vettek részt a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyiküknek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A résztvevők fele-fele arányban voltak nők és férfiak, 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. 
A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittségük mértékét. A 9 év alatt 147 embernek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt. Az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelték, hogy a legfittebb 25 százaléknak megfeleződött az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 százalékhoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának rizikóját.
A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy 
már néhány hónapnyi, intenzív tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat.

Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.

Gyógyít is

 „Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet – mondta Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa. 
Bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de rengeteget tehetünk az egészségünkért. Az életmód orvoslás irányt mutat a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el.
Szerző