Orbán szerint kiépült az illiberális rendszer Magyarországon

A miniszterelnök már mint második rendszerváltásról beszélt a 2010 utáni időszakról Tusnádfürdőn és még tizenöt évig építené tovább az illiberalizmust.

Keresztény szabadság – Orbán Viktor szerint ez a már kiépült magyar illiberális rendszer lényege. A miniszterelnök az elmúlt évekhez képest szándékában láthatóan nagyobb ívű, mélyebb beszédet szeretett volna mondani, legalább olyan nevezeteset, mint a 2014-es, amikor először beszélt arról, hogy Magyarországon illiberális rendszert akar felépíteni. Orbán beszéde szerint az elmúlt öv évben „elvégezték a feladatot” (ez a kormányfő egyik kedvenc szófordulata), az illiberális rendszer kiépült. Ennek lényege a „keresztény szabadság” – ezt úgy magyarázta a miniszterelnök, hogy természetesen az illiberális demokrácia is demokrácia, megvan a demokratikus intézményrendszer, de emellett keresztényi alapon is áll, hiszen „csak erről az alapról képzelhető el, hogy két ember, akik közül az egyiknek nincs nyolc általánosa sem, a másik meg mondjuk az Akadémia elnöke; az egyiknek nincs semmilyen véleménye a világról, a másik pedig több nyelven beszél, tájékozott, ugyanúgy egy-egy szavazattal rendelkezik, a rendszer ugyanakkora súllyal veszi a figyelembe a véleményüket, ezt csak úgy tudjuk elfogadni, ha elfogadjuk, hogy Isten minden embert a saját képmására teremtett” – fogalmazott. Szerinte valójában a modern Európa, az Európai Unió alapítói is illiberálisok voltak, mert például a Churchill által is jegyzett Atlanti Charta arról szól, hogy Európa népeinek szabadságuk van meghatározni, hogy hogyan éljenek és szabadságuk van megvédeni magukat, Robert Schumann pedig szintén kereszténydemokrata volt, ami ma illiberálisnak számítana.

Mivel ez volt a harmincadik tábor, Orbán Viktor természetesen értékelt is: azt mondta, 1990-ben „liberális rendszerváltás” történt, a fő feladat akkor az volt, hogy kiépítsék a demokratikus kereteket és a piacgazdaságot, majd legyőzni a „szocialista erőcsoportokat” itthon és külföldön is. Orbán szerint ez sikerült, és mivel Orbán szerint éppen most vannak túl a felén a „legproduktívabb felnőttkornak”, a fő kérdés az, hogy mit hoz a következő tizenöt – Orbán Viktor ugyanis egy percig sem csinált titkot abból, hogy ezt az időszakot is dominálni szeretné, beszéde végén ki is tért rá, hogy „ha nem félnek”, és felvállalják az általuk fontosnak tartott értékeket, akkor a következő választásokat is meg fogják nyerni.

Orbán szerint európai szinten ugyan sikerült több „nagy veszélyt elhárítani” (például, hogy „Soros György helytartója, Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság új elnöke), de még komoly kihívásokkal kell szembenézni. Az első mindjárt, hogy Jean-Claude Junckeré után egy olyan Európai Bizottságot hozzanak létre, „amelynek nincs politikai programja, nem politizál, mert nem ez a dolga” – szerinte ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen megválasztása biztató volt.

Ugyanakkor – mint azt lapunk előre megírta – a miniszterelnök az európai, és ezen belül különösen a német gazdaság lassulásának veszélyére is figyelmeztetett, emiatt a kormány 2020 tavaszán ki fogja dolgozni a második, majd 2020 őszén a harmadik „gazdaságvédelmi akciótervet”, ami valószínűleg további adó és járulékcsökkentéseket jelent majd. Orbán szerint európai veszély, hogy sok tagállam „szocializmust akar”, például a „munka nélküli alapjövedelem” bevezetésével, ezt el kell utasítani.

– Lesznek csaták a jogállamiság kérdésében is – mondta Orbán, aki itt megismételte Kovács Zoltán már megfogalmazott (és a finn kormány által visszautasított) kritikáit Finnországgal, mint az EU soros elnökével kapcsolatban, miszerint „úgy akarják védeni a jogállamot, hogy még alkotmánybíróságuk sincs”. Orbán emiatt egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Finnország készít jelentést a magyar jogállamiság helyzetéről, úgy fogalmazott, komoly erőfeszítésre van szükség, hogy az erről folyó tárgyalásokon ne nevessék ki a finneket. A Fidesz Európai Néppárti tagságával kapcsolatban nem sokat mondott, csak annyit jegyzett meg, hogy az EPP ősz végi kongresszusáig kell várni, hogy „tisztázódjon a helyzet”. (Gulyás Gergely egy nappal korábban ennél sokkal konkrétabb volt, ő azt mondta, „nyitottak a tagságra, de csak akkor, ha a Néppárt is nyitott a Fidesz felé”, ellenkező esetben elképzelhető, hogy a lengyel Jog és Igazságosság Pártot is magába foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetségéhez csatlakoznak majd.)

Ezután tért rá Orbán a már említett „illibeárlis rendszer” meghatározására, a „keresztény szabadsággal” azt a „liberális felfogást” állította szembe, amely szerint „nincs társadalom, nincs emberi közösség, csak egyének laza üzleti kapcsolata, le kell bontani minden határt, megszüntetni az identitásokat”. Azt mondta, nagyon komoly gazdasági befolyással bíró szereplők akarják ezt bevezetni, melynek része persze a bevándorlás is, „nem véletlen, hogy Soros György a nyílt társadalom és egyben a bevándorlás legnagyobb támogatója”. Orbán szerint a liberális demokrácia univerzális ideológia, amely így nem viseli el, ha „még egy olyan kicsi ország is, mint Magyarország, ellenáll neki”, ezért támadják most őket nemzetközi szinten. Orbán szerint a kritikusaik emberként is gyűlölik őket, míg a „keresztény szabadság” hívei bírálhatják valakinek a politikai nézeteit, de így is „szeretik, mint embert”. – Az előttünk álló 15 évet azzal töltjük el, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és az internacionalizmussal. Magyarországot csak így lehet megerősíteni – mondta.

A beszéd után írásban kérdéseket is fel lehetett tenni a miniszterelnöknek, ezekre válaszolva Orbán Viktor nyíltan megmondta, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei a családpolitikai intézkedések kiterjesztésének a határon túli magyarokra, és nem is tudja megmondani, mikor lehet ezt a döntést meghozni, „dolgoznak rajta, hogy így legyen”. Megkérdezték azt is, elmegy-e az Úz-völgyi román katonatemetőt meglátogatni, ami miatt tüntetés és tiltakozás is volt a romániai magyarság részéről és a kétoldalú kapcsolatokban is feszültséget okozott, Orbán válaszában azt mondta, ennek a kérdésnek a megoldása elsősorban a romániai magyar érdekképviselet dolga. Az új ukrán vezetéstől azt várja a magyar kormány, hogy „teremtsen működő államiságot Kárpátalján”, ebben hajlandóak támogatni is, de amíg érvényben vannak az ott él magyarokat sújtó jogszabályok (elsősorban a nyelvtörvény), addig továbbra is blokkolni fogják az ukrán kormány integrációs törekvéseit.