Bizonytalan tudósjövő: van olyan intézet, ahol az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma

Publikálás dátuma
2019.08.02. 06:40

Fotó: Népszava
Az előzetes híreknek megfelelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) Irányító Testületének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli majd. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt – vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta –, a hvg.hu akadémiai forrásokra hivatkozva azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó percekig fontolgatta, támogassa-e Maróth jelölését. Maróth Miklós ismert, Széchenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus – aki sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elköteleződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnökként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberében mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar miniszterelnök a terrorizmus támogatásával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte. 
Maróth Miklós Orbán Viktorral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kutatóintézeteket irányító testületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyelmeztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség. Közben megtudtuk: az innovációs minisztérium képviselői – köztük Palkovics László miniszter és Szigeti Ádám helyettes államtitkár – személyesen kereste fel az elmúlt két hétben a kutatóközpontok főigazgatóit és intézetvezetőit, hogy a szeptembertől az eddiginél is szigorúbb kormányzati felügyelet alá kerülő kutatóhelyek állapotáról érdeklődjenek, valamint meggyőzzék a tudósokat: nem kell tartaniuk az átszervezéstől.
– Nem mondhatni, hogy túlságosan nyugodtak vagyunk – nyilatkozta lapunknak az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics látogatásakor érdeklődtek az intézet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testületének hatásköre lesz, ami szeptember elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba. Ez azonban nem teljesen igaz: lapunkhoz eljutott Szigeti Ádám innovációs helyettes államtitkár levele, amit kedden küldött el a kutatóközpontok főigazgatóinak. Ebben azt írja, év végéig egy Projekt Irányító Bizottság fogja ellátni az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét, melynek elnöke Palkovics miniszter lesz. A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a lapunknak nyilatkozó intézetigazgató szerint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma. – Eddig is volt mozgás, de most már alig tudjuk tartani az állományi szintet. Fiatal kutatói álláshelyet keveset, 3-4-et hirdetünk egy évben, de már ezeket sem tudjuk feltölteni – mondta.
Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtettek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkodhatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutatókat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne. Az egyik kutatóközpont főigazgatója ellenben úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet. – Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a minisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra minden kutatóintézet megkapta a költségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak – mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októberben-novemberben jön el, ekkora derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutatóközpontok, intézetek között. 
Az intézmények 2020. évi támogatása 21,5 milliárd forint, infrastruktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különített el a kormány. A főigazgatók jelezték, a fiatal kutatók pályán tartásához jelentős béremelésre lenne szükség – egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres –, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fedezet.

Jöhetnek a nemzeti laboratóriumok

Összesen hat nemzeti laboratórium létrehozásán gondolkodik a kormány – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az egyik akadémiai kutatóintézetben tett látogatásakor. Forrásunk szerint az nem derült ki, mely tudományterületeket fedné le a laborhálózat, de a mintát a 2013-ban indult Nemzeti Agykutatási Program szolgáltatná. Kerestük az ITM-et, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Szerző
Témák
MTA

Amerikai nyomás Magyarországon az "orosz bank" miatt

Publikálás dátuma
2019.08.02. 06:00

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Washington továbbra sem helyesli a Nemzetközi Beruházási Banknak adott széleskörű magyar kedvezményeket – értesült több forrásból a Népszava.
Erős diplomáciai nyomást helyezett több kormány, de elsősorban az amerikai adminisztráció az Orbán–kabinetre az orosz dominanciával működő Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB) adott széleskörű jogosítványok és mentességek miatt – értesült egymástól független forrásokból a Népszava.
Mint arról már többször írtunk, a kormány és az IIB közötti – az Országgyűlés által törvénybe is foglalt – szerződés alapján a bankot adó-, és járulékmentesség, elnöki rezidencia illeti meg, az IIB dolgozóinak diplomáciai mentesség jár. Emellett korlátlan beutazási lehetőséget adnak a bank érdekében" eljáró, meghívott partnereiknek. A bank teljes mentességet kap a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól.
Minderről az IIB kormányzótanácsának elnökhelyettese, Georgij Potapov június végén azt mondta a Népszavának adott interjújában: Nekik „kizárólag olyan mentesség jár majd, mint amire bármely nemzetközi fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet jogosult egy másik országban. Ezeket a Bécsi Konvenció szabályozza, bárki utánanézhet. Sem többet, sem kevesebbet.” Forrásaink szerint az erős orosz érdekeltség miatt így is tartják magukat az aggodalmak. - Az egy dolog, hogy mi áll a nemzetközi előírásokban, a politika, a geopolitika pedig egy másik – magyarázta egyik, az ügyre rálátó informátorunk.
Forrásaink szerint az érintett kormányok elsősorban a banknak adott diplomáciai kedvezményeket szeretnék szűkíteni, illetve nagyobb hatáskört adnának a magyar hatóságoknak a bank ellenőrzésében. A lehetséges megoldással kapcsolatban ellentmondó információink vannak: úgy tudjuk, az egyik kompromisszum az lehet, hogy a csúcsvezetőkön túl a bank tisztviselői „csak” a szolgálati útlevélnek megfelelő kedvezményeket kapják majd. Ez azt jelenti, hogy csak a bank közvetlen ügyeinek intézésekor jár nekik a diplomáciai mentesség – azt persze nyilván nehéz meghatározni, mi esik ebbe a kategóriába. Ezen kívül a magyar hatóságok bizonyos szintű hatáskört kaphatnak a bank működésének ellenőrzésére.
– Mi úgy látjuk, a magyar kormány nyitott ezekre az ügyekre. A téma szóba került Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi washingtoni látogatásán is, valamint a David B. Cornstein amerikai nagykövettel folytatott rendszeres megbeszélésein. A magunk részéről szeretnénk napirenden tartani az ügyet – mondta egy diplomáciai forrásunk.
Mások viszont attól tartanak, hogy a magyar fél csupán az időhúzásra játszik. Azt várja, hogy a bank jövőre teljes üzemmódban működhessen a volt Eximbank székházban. Tény, hogy ha a kormány a közeljövőben módosítani szeretné az IIB kiváltságairól szóló törvényt, akkor azt csak az október 13.-i önkormányzati választásokig sorra kerülő egyetlen parlamenti ülésen tehetné meg, de ennek egyelőre nincs nyoma.
A nemzetközi nyomásgyakorlással kapcsolatban megkerestük a Külügyminisztériumot, az alábbi válasz érkezett:
"A Nemzetközi Beruházási Bank pontosan ugyanazokat a jogokat kapja meg, mint bármely más nemzetközi intézmény. A banknak eddig is volt irodája Pozsonyban, valamint öt NATO és EU-tagállam tulajdonos a bankban. A kettős mércét visszautasítjuk."

Témák
Oroszország
Frissítve: 2019.08.02. 09:59

Csaknem egymilliárd forint Orbán Viktor gyülekezetének

Publikálás dátuma
2019.08.01. 21:57
A Svábhegyi Református Egyházközség temploma
Fotó: Google Street View
Tavalyelőtt 650 millió forintos telket kaptak ajándékba.
Jövőre 944 millió forintot kap óvodaépítésre a Svábhegyi Református Egyházközség, azaz Orbán Viktor kormányfő gyülekezete – derült ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. A pénzt a svábhegyi református óvoda, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények felépítésére lehet fordítani.
Nem ez az első alkalom, hogy Orbán Viktor gyülekezete jelentős állami segítséget kap. Mint arról lapunk korábban beszámolt, tavaly például 27 millió forintot adtak arra, hogy befejezhessék a Felhő utcai parókiát. A gyülekezet egy korábbi közbeszerzéssel 2016 végén kezdte el a lakóépület kivitelezését, akkor azonban „az alacsony fedezeti összeg miatt” (összesen csaknem 120 milliót költöttek az építkezésre) kénytelenek voltak csökkenteni a műszaki tartalmat. Az elmaradt feladatok megvalósítása érdekében támogatást kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), a tárcánál pedig pozitívan bírálták el Orbán Viktor gyülekezetének kérelmét.

Tavaly februárban az is kiderült, hogy több mint hétezer négyzetméternyi terület tulajdonjogát kapták meg teljesen ingyen. A Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket tavalyelőtt december közepén 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy korábbi kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket. Orbán Viktor a templom évekkel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának: a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.
Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 13:53