A szirén meghozta a szerencsét - páros interjú Danics Dórával és Unger Balázzsal

Publikálás dátuma
2019.08.06. 10:00
Unger Balázs és Danics Dóra
Fotó: Népszava
Sok víz lefolyt már a Sió-csatornán – és több lemez is megjelent − a Cimbaliband nyári slágere, a Balatoni nyaraló óta. A zenekar tartja a tempót: Iram címmel jelent meg új lemeze Danics Dórával.
Odüsszeusz viasszal dugaszolta be a fülét, Orpheusz túlzengte lantjával a tengeri nimfák énekét. Ha a görög mitológiai hősök cimbalmot vittek volna magukkal, és összhangra törekedtek volna a szirénekkel, talán egészen másképp alakult volna a történetük, és egy zenei örökmozgóról szólnának a legendák. A Cimbaliband tizenegyedik lemeze, az Iram ajánlójában mindenesetre azt olvashatjuk: „Három éve egy rövid kikötés után friss legénységgel és egy szirénnel hajózott ki útjára Unger Balázs kapitány. A csapat azóta is töretlenül szeli a zene hullámait a Cimbaliband cimbalom-hajtású erőforrásával, amihez egyre több az üzemanyag”. A Cimbaliband szirénje Danics Dóra énekesnő, aki 2013-ban megnyerte az X-Faktor zenei vetélkedőt első női győztesként. Unger Balázs együttesében kezdett foglalkozni a népzenével és a Balkán dallamaival, énekét elsőként egy holland világzenei szaklap hasonlította a szirének énekéhez. – A Recycle és a Balkan Projekt után az Iram már a harmadik közös lemezünk, ami azt is bizonyítja, hogy bejött a közös munka. Szeretünk együtt muzsikálni, nagyon jók a visszajelzések, az elmúlt években nagyon jó dolgokat értünk el együtt közösen – mesélte a Népszavának Danics Dóra. − Amióta Dórival dolgozunk együtt, a külföldi érdeklődés is megnőtt a zenekar iránt – tette hozzá Unger Balázs. − Tavaly például a Balkán Projekt című albumunkról a Vágy című dalunk felkerült a Songlines brit világzenei magazin Top of the World című, tizenkét számból álló válogatáslemezére. Ez a lemez melléklete volt a World Music Expónak, a Womexnek, eljutott több tízezer emberhez. Úgy látszik, a szirén meghozta a szerencsénket. Az Iram az eddigi közös munkáink esszenciája. Csináltunk már együtt népzenei feldolgozást, vannak saját szerzeményeink, játszottunk autentikus balkáni és magyar népzenéket, ezt mind visszahallani a lemezen. Ami többek között új: az Iram zenéit én írtam, Dóri viszont szövegeket is írt a nagy részéhez. Az eddigi műhelymunkánk gyümölcsei lettek a közös szerzemények. A koncerteken azt tapasztaltuk: a közönség jól veszi a lapot, szereti az új dalokat. A Cimbaliband zenéje és Dóra éneke, színpadi jelenléte, művészi attitűdje most kezdi kiforrni magát egy új, közös stílusban – összegezett Unger Balázs. Érett, beérett – e két jelző nemcsak az Iramról megjelent kritikákban olvasható, Unger Balázshoz hasonlóan Danics Dóra is így látja. − Ha valaki meghallgatja egymás után a Recycle-t, a Balkan Projektet és az Iramot, hallhatja, mindhárom lemez teljesen más, más okból élvezetes hallgatni. Az Iramon tényleg érezni azt, hogy egyre érettebb, amit közösen csinálunk. Megtiszteltetés volt és nagyon izgalmas dalszövegeket írni, egy kicsit népies stílusban átszabni azokat a gondolatokat, amik bennem vannak. Emiatt is sokkal inkább magaménak érzem ezt a lemezt. És érzem a hangomon, hogy sok minden változott az elmúlt három évben. Az első lemez, a Recycle egy gyors történet volt: szeptemberben találkoztunk, novemberben már a stúdióban voltunk, ahol Balázs sokat instruált. Nagyon sokat tanultam arról, mik az én olyan hangi adottságaim, amelyek a legjobbak lehetnek a zenekarban. A Balkan Projektben még jobban meg lehetett mutatni a „rekedtségemet”, azt a kis öblöt, ami van bennem. Az Iram tényleg egy olyan világ, ahol sokféle énektechnikát lehet használni és átadni. A Cimbalibandról szóló kritikákban – ahogy a zenekar honlapján is látható – időnként találkozni az egykori Magyar Nemzet megállapításával: „Bebizonyították, hogy az autentikus népzene is lehet trendi.” Kiss Eszter Veronika persze nem egy könnyen megszerezhető, népszerűséghajhász trendiségről írt: a Cimbaliband muzsikája úgy mai, hogy korunk élő népzenei szokásaira reflektál, de betartja az adott muzsika stílusbeli követelményeit, nem elnagyolja, összekuszálja azokat a „világzenei gyakorlatra” hivatkozva. A népzenében kevésbé jártasaknak is első hallásra feltűnhet: az Irammal egy fiatalosabb, „napfényesebb” zenével rukkolt elő a zenekar. – A Balkan Projekt autentikusabb történet volt, inkább a szakmai közönség volt fogékony rá és az, aki a balkáni zenékre nyitott. De Kusturica-korszak Nyugat-Európában túl van már az aranykorán. Igaz, ott is inkább a fúvós zenék voltak előtérben. A fúvós hangzás dominanciája pedig arra a fajta balkáni zenére, amit mi csináltunk, nem annyira jellemző, mi inkább a román Taraf de Haïdouks társulat nyomvonalán játszottunk – mondta Unger Balázs. − Az Iram román, bolgár, szerb, makedón, török, görög, és elsősorban a magyar autentikus népzenéből táplálkozik, minden olyan muzsikából, ahol a cimbalom előfordul. A népzenében nőttem fel, de azért hallgattam Omegát, Illést, Beatlest, Depeche Mode-ot, szintipopot, jazzt, még techno-partikba is jártam. Dórival pluszban kaptam egy nyitottságérzést, hogy hozzá merjek nyúlni bármilyen jó zenéhez. Az X-Faktor előtt, közben és után Dórit is sokféle zenei hatás érte. Most mindez egy új növényként kezd kihajtani. 

Névjegy

Unger Balázs A 2006-ban alakult Cimbaliband zenekar vezetője, akit rendszeresen hívnak a cimbalom Chuck Berryjének. 1987 óta muzsikál, tagja volt a Magyar Állami Népi Együttesnek, a Dresch Quartetnek, a Szalonna és bandája zenekarnak is. A Cimbaliband Moldva című albuma a World Music Charts Europe (WMCE) világzenei ranglista nyolcadik helyére került 2015-ben, a Recycle a huszadik helyre 2017-ben. Tavaly alapította meg a Cimbalom Brothers formációt Lisztes Jenő cimbalmossal, Lisztes László nagybőgőssel, valamint öccsével, Unger Gergő gitárossal. Testvériség című albumuk idén a WMCE toplistáján a tizennyolcadik helyre került.  Danics Dóra Kommunikáció szakon végzett, később vágóként helyezkedett el. Hét évig zenélt együtt egy akusztikus zenekarral. 2013-ban került be az X-Faktor élő zenei tehetségkutatóba, amelyet párbaj nélkül, első női győztesként megnyert. Bújócska címmel 2016-ban jelent meg szólólemeze, azóta a Cimbaliband énekesnője is. 2017-ben szerepelt az Oltári csajok című sorozatban.

Infó

Cimbaliband és Danics Dóra: Iram (Cimbalom Worldmusic) Fonó, 2019. Koncertek: augusztus 9. Zsigárd, augusztus 14. Tököl Budapesti lemezbemutató decemberben

Témák
Cimbaliband

Ungvári Tamás özvegye az idei Krisztina-díjas

Publikálás dátuma
2019.08.05. 20:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az elismerést Gyémánt László festőművész felesége emlékére Kárpáti Tamás, a család barátja alapította 2011-ben.
Dr. Szekrényesy Katalin, a június végén elhunyt Ungvári Tamás író, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár özvegye kapta a remekművek, kiváló művészi teljesítmények születésében gondoskodó társként, múzsaként résztvevő társak díját, a Krisztina-díjat. Az elismerést Gyémánt László festőművész felesége emlékére Kárpáti Tamás, a Premier Magazin főszerkesztője, a család barátja alapította 2011-ben. A Benedek György szobrászművész alkotta bronzplaketten Krisztina portréja látható, amelyet Gyémánt László festménye alapján készített. A korábbi díjazottak között van többi között Radnóti Zsuzsa, Örkény István író özvegye, Gyürey Vera, Szabó István filmrendező felesége, Esterházy Gitta, Esterházy Péter író özvegye, tavaly pedig Polgár Klárát, a Polgár-lányok édesanyját tüntették ki.
Szerző
Témák
Krisztina-díj

Utcaszínházak a Szigeten

Publikálás dátuma
2019.08.05. 12:30

A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről-évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó megannyi sétáló utcaszínház. Lássuk, mire számíthatunk idén!
 A Nagy Utcaszínház presented by MVM idei fellépői a francia Les Commandos Percu ütősökkel operáló csapata, akik formabontó Silence, vagyis Csend című előadásukat mutatják be minden este az utolsó nagyszínpados fellépő után. Előadásuk nyers, testközeli, ősi érzékeinkre és félelmeinkre kiélezett hatásokat ígér, dobokkal és tűzzel – mind a színpadon, mind a közönség soraiban. 360 fokos élmény, rendezett zűrzavar, zene és fény játéka a darab, amit mindenkinek látnia kell! A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan építsük újra a világot, amikor minden összedőlt, és nem maradt már semmi körülöttünk. Újrahasznosított hulladékok, folyamatos pörgés, és lendületes zene állnak össze egy nagy egységgé, amiben mindenki megtalálja, amire épp vágyik. Ebben az évben is sok-sok meglepő produkció bukkan fel a Szigeten, gyakran olyan helyeken és időben, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Előfordulhat, hogy egy modernkori törzsi rituálé közepén találjuk magunkat, vagy éppen egy fergeteges mobil partiban, máskor pedig óriásbábok hívnak mindenkit képzeletbeli utazásra. A szabadság utáni vágy, az utazás élményének szimbóluma az a 4 méter magas és 6 méter hosszú, fából készült teve, amelyik a francia Paris Benares társulattal érkezik a Szigetre. Szintén 4-5 méter magas óriásbábokkal érkezik a francia Le Caramantran társulata, akik teljesen új viszonylatba helyezik a méreteket, így a látogatók ismét gyerekszemmel láthatják a világot. Hasonlóan lenyűgöző lények azok a kihaltnak vélt dodókacsák is, akik a szintén francia Ekart társulat két bátor szafari-kutatójának hátasaként barangolják be a fesztivált. S ha már a törzseknél tartunk, Mexikóból érkeznek a Foco alAire társulat tagjai, akik azt állítják: minden társadalomban felfedezhetők törzsi hagyományok, igaz, sokszor rejtett vagy rejtőzködő formában. Ők maguk is egy ilyen csoportosulás, akik színészi játékukkal képesek tapinthatóvá tenni a mai kor elidegenedett embere és a digitális társadalom furcsaságai mellett a bennünk élő ősi, törzsi ösztönöket. A fejükön hordott ipari lámpaburákból mozdulatlan maszkok merednek ránk, miközben arcukon a legfontosabb érzések szokatlan és talán kényelmetlen őszinteséggel jelennek meg. Tőlünk, nézőktől pedig azt várják, hogy csatlakozzunk táncukhoz.
A La Cie des Bras Cassés két francia művészéről nehéz eldönteni, hogy kik is valójában: postások, vidéki zsaruk, vagy épp vásári komédiások - mindez a helyzettől függ. Motorizált recsegő hangú járgányon utazva cirkálnak a Szigeten, hogy aztán imádnivaló stílusban vonjanak kérdőre, zavarjanak, zaklassanak, de persze leginkább szórakoztassanak mindenkit, aki útjukba akad. Idén három őrületes mobil parti is gondoskodik majd a folyamatos utcai rendbontásról. Az első a nehéztüzérség kategóriájába tartozik: a Mission Delírium 20 tagú kaliforniai fúvós marching bandje garantáltan leviszi a hajadat. A második a steampunk jelmezekben táncoló, afro-latin ritmusokkal operáló, 18 tagú Sound de Secá, akik Spanyolországból érkeznek. A harmadik vendég pedig Mister Piano (Dennis Volk), akit két éve már láthattunk a Szigeten, és aki ismét a tábortűz melletti közös éneklések hangulatát hozza el a fesztiválra, igaz nem egy gitárral, hanem egy kerekeken tovagördülő zongora és utánozhatatlan előadói stílusa segítségével.
Szerző