Mészáros csak venni szeret, nem építeni

Publikálás dátuma
2019.08.12. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A felcsúti oligarcha érdekeltségeinek addig fontos a Balaton, amíg olcsón szerezhet ott ingatlant. A fejlesztésekkel ugyanis már nem kapkod.
Sorra vásároltak fel balatoni kempingeket, kikötőt, vízparti telkeket, szállodákat Mészáros Lőrinc érdekeltségei, valamint olyan cégek amelyek a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthetők. A felvásárlási láznak nagy visszhangja volt, főként akkor, amikor kiderült, hogy gyanúsan jó áron kerültek a NER-közeli vállalkozók érdekeltségeibe az ingatlanok. Ezzel együtt a tóparti településeken akadtak olyan vélemények is: „Most majd legalább hátszélben elindul a fejlesztés!” Csalódniuk kellett azonban azoknak, akik így gondolták. Egyfelől az érintett cégek, ha voltak is fejlesztési terveik, azokat többnyire nem verték nagy dobra, és lázas építkezés sem kezdődött az ingatlanok többségén. A helyzetről sokat elárul, hogy több érintett önkormányzatnál is úgy fogalmaztak: sötétben tapogatóznak Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek jövője kapcsán. Mészáros Lőrinc 2016-ban érkezett meg a Balatonhoz, amikor a Hunguest Hotels megvásárlásával többek között tókörnyéki szállodák tulajdonosai is lett, egy évvel később pedig a Balatontourist megvételével már a kempingek nagy részét is magáénak mondhatta. Tiborcz István öt esztendeje a keszthelyi jachtkikötő furmányos megszerzésével vetette meg lábát a tóparton, s azóta szállodákkal, kempingekkel, s értékes vízparti ingatlanokkal bővültek érdekeltségei. Orbán bizalmasai láthatóan Keszthelyben látták a legnagyobb potenciált, itt ugyanis négy szállodát, két kempinget, a jachtkikötőt és egy igencsak értékes telket szereztek meg. Ráadásul sokáig úgy tűnt, a kormánypárti városvezetésben megfelelő partnerre leltek, hiszen a képviselő-testület az év elején, nem sokkal az új Balaton-törvény életbe lépése előtt kiemelt fejlesztési területté minősített volna part menti övezeteket, tulajdonképpen kivonva ezzel orbáni vejének és barátjának ingatlanjait a szigorodó szabályozás alól. A próbálkozás azonban akkora visszhangot váltott ki, hogy az előterjesztést végül visszavonta a testület. A Mészároshoz tartozó keszthelyi Hotel Via helyén elvileg már az idénre állnia kellene az új, tervek szerint ötcsillagos szállodának, ám még csak most bontják a régi épületet. A majdani Hotel Baronhoz persze nemcsak saját forrást kell felhasználnia a felcsúti oligarchának, hiszen a Kisfaludy-program keretében 1,8 milliárdos uniós pénzt nyert a projekthez. A Balaton szálló viszont régi lepusztultságával rontja a strand és a kikötő képét, úgy tudjuk, Mészáros Lőrincéknek még tervei sincsenek az épülettel. Szintén nem tudni, mikor újulhat meg a felcsúti oligarchához tartozó Hotel Helikon: noha forrásaink szerint 2016-ban azt ígérték, egy éven belül megkezdődik a rekonstrukciója, a szálloda mind a mai napig zárva van. A hotelnek már honlapja sincs, az ígért fejlesztésekről sehol nem tájékoztatják a szálló régi és leendő vendégeit. Tiborcz István sem kapkodja el a Hullám Hotel felújítását: az épület évekkel ezelőtt bekerült az Erzsébet-programba, s azóta a nyári szezonban munkásszállóként működik – forrásaink szerint vélhetően az állami programnak köszönhetően így kitermeli a fenntartási költségeket, míg valamilyen pályázati pénzt sikerül szerezni a felújításához. Nem üzemel már a Tiborcz-féle egykori Zalatour kemping sem, ahol a tervek szerint apartmanházak épülnek majd.
A hírek szerint ez lesz a sorsa a Mészáros-birodalomhoz tartozó több kempingnek is. A balatonszemesi Vadvirágról tavaly elterjedt, hogy idén már ki sem nyit, ám ezen a nyáron még üzemel, vagyis a fejlesztés nem indult el itt sem – egyébként az ígérik, hogy majd valamikor 160-180 szobás szálloda, illetve nyolc, tizenkét szobás luxusapartmanház épül itt. A Tiborczhoz tartozó fonyódi Napsugár kempingnél konkrét beruházásról ugyan még nem hallani, de rengeteg fát már kivágtak a területen. Mészáros érdekeltségébe került a balatonvilágosi hajdani pártüdülő, a Club Aliga is, s bár komoly lakossági tiltakozás indult a helyiek részéről a vízpartjuk megmentéséért, az önkormányzat sem tud semmit a felcsúti oligarcha terveiről: a hírek szerint a nyár, de legkésőbb az év végére tájékoztatják a falut a szándékaikról – úgy tudni, szállodákat és luxusüdülőket építenének a hatalmas területen. A többi kempingben és szállodában viszont csak afféle kötelező fenntartói fejlesztésekről kaptunk hírt, érdemi beruházásokról nem tudnak forrásaink, vagyis a jelek szerint a kormányfői barátja, és veje ott kezd érdemi fejlesztésbe, ahol komoly állami dotációra számíthatnak. Noha a legtöbb helyen nemhogy fejlesztésnek, még terveknek sincs nyoma, akadnak azért kivételek. Mészáros a nyertese egy balatonfüredi fejlesztésnek: az ősszel kezdenek építeni egy luxushotelt a jachtkikötőnél, közvetlenül a Füred kemping mellett. Az elvileg 2021-re befejeződő építkezést a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,7 milliárd forinttal támogatta.

Fejlesztés nincs, de így elégedettek

A Balaton, mint turisztikai termék éppen most fejlődik – nyilatkozta a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó Somogyi Hírlapnak Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke, aki szerint végre jó irányba tart a Balaton. Arról is beszélt, mivel a rendszerváltáskor a piacgazdaságot választotta az ország, ez azzal jár, hogy mindig lesznek befektetők a tóparton, akik egy területben vagy egy ingatlanban üzleti lehetőséget látnak, megvásárolják és fejlesztik.

Szerző
Frissítve: 2019.08.12. 09:40

Odacsapna a kormány a Google-nak, a Facebooknak és a nagy techcégeknek - máris munkacsoport alakul

Publikálás dátuma
2019.08.11. 20:09

Fotó: Mónus Márton / MTI
Az EU egyik nagy kérdése, hogy mit kezdjen az info-gigászokkal.
Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján. "Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik" - mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom - kihívások és megoldások című előadásában. Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert - mint fogalmazott - ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. "Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket" - jelentette ki. A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. "Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket" - jegyezte meg. Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben. "Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez" - mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.
Szerző

A kormánynak az a jó, ha gyűlölünk: meleget, szomszédot, bárkit

Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:19

Fotó: Szergej Markoszov
A tüntetés nem csupán a homofób fideszes képviselőnek üzent.
– Teljes apátiába süllyedt ez az ország! Egy ekkora botrány után, miért csak ennyien vagyunk itt? – kesergett egy középkorú asszony a fővárosi Clark Ádám téren vasárnap délután, pedig szó sem volt arról, hogy érdektelenségbe fulladt volna a tüntetés. A kánikula ellenére is több mint négyszázan érezték úgy, hogy ott a helyük a „szolidaritási sétán”, amivel megmutathatják: nem kérnek a homofóbiából, a kirekesztésből, a megkülönböztetésből. Másfelől viszont a tüntetők közül többen is úgy gondolkodtak: a múlt heti botrány „új mélypontot” jelent, így abban bíztak, hogy most már „tényleg sokan” mozdulnak majd.
Valóban heves vitákat szított a múlt héten az, hogy – mint arról többször beszámoltuk – Boldog István, fideszes parlamenti képviselő a Coca-Cola bojkottjára szólított fel, amiért az óriáscég meleg párokkal reklámozta üdítőjét plakátokon. A kormányközeli PestiSrácok.hu egy szerzője pedig arról írt: miként melegeket, úgy „tolószékes embereket” sem látnak szívesen hirdetéseken. „Egy ideális világban nem tűnne fel, ha egy plakáton mi innánk az üdítőt, ennénk a hamburgert, örülnénk a nyugdíjbiztosításunknak vagy egy utazásnak. Egy ideális világban nem egy üdítővel próbálnának minket eladni. Egy ideális világban azért szerepelnénk a plakátokon, mert mi is ugyanígy itt vagyunk, eszünk, iszunk, öltözködünk, közlekedünk, mint bárki más” – jelezték a vasárnapi tüntetés szervezői, hogy nem csupán a homofób fideszes képviselőnek és az írásáért utóbb bocsánatot kérő kormánypárti újságírónak üzennének. 
A tüntetés szervezője, Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke beszédében az alapvető az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Dés László, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész arról beszélt, hogy egyedül a hatalomnak jó a gyűlöletkeltés: addig sem a saját életükkel, országukkal foglalkoznak az emberek, amíg Sorost, Brüsszelt, a melegeket, a szomszédjukat gyűlölik. „Nő vagyok, anya, keresztény és fogyatékkal élő.” – kezdte beszédét Nagyné Rucz Éva, a Rehab Critical Mass és a Rett Szindróma Alapítvány önkéntese, aki praktikus szempontok alapján hívta fel a figyelmet a szolidaritás, elfogadás hiányára. Mint mondta, a kerekesszékesek számára nincs elég megfelelő rámpa és működő lift, segítség nélkül, egyedül pedig jelenleg az ország mindössze 34 településére tudnak eljutni vonattal. A beszédek végén a megmozdulás résztvevői – köztük kerekesszékesek, szivárványszínű pólót viselők – „szolidaritási sétára” indultak a Lánchídon át a Szent István térre.
Szerző
Témák
tüntetések