Kihajózott az orosz úszó atomerőmű

Publikálás dátuma
2019.08.23. 15:01

Fotó: AFP
Tervezett üzemideje 40 év, de már most szólnak, hogy ez simán megtoldható egy évtizeddel - a Roszatom pedig már arra készül hogy elárassza hasonlókkal a világot.
Míg Dániában a világ legnagyobb elektromos kompját bocsátották nemrég vízre, Oroszország egy egész atomerőmű- hajóval állt elő. A világ első úszó atomerőművét, a Lomonoszov Akadémikus nevet viselő erőmű-uszályt 2019. augusztus 23-án Murmanszkból el is indították állomáshelyére - tájékoztatott pénteken a Roszatom. Az erőmű az Oroszország távol-keleti részén fekvő csukcsföldi Pevekig tartó 4700 kilométeres út megtétele után a világ legészakibb elhelyezkedésű atomerőműve lesz. Beüzemelését követően a leállításra váró Bilibinói Atomerőmű és a csaunszki szénerőmű kiváltása lesz a dolga. 70 megawatt árammal és 300 megawatt hővel látja majd el a környéket, de a 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 ezer tonna vízkiszorítású létesítmény a tengervíz sótalanítására is alkalmassá tehető. Tervezett üzemideje 40 év, de már most szólnak, hogy ez simán megtoldható egy ötödik évtizeddel.
Érthető, ha valakit mindez nyugtalanítana. Az amúgy a Paks 2-n is dolgozó Roszatom augusztus elején egy tragikus arhangelszki atombaleset részese volt, ami után még az orvosoknak sem mondták meg, hogy sugárfertőzött embereket kell kezelniük, a környék kitelepítéséről pedig napról napra változik a hatóságok véleménye. Az orosz hozzáállásról a nukleáris biztonsághoz az is sokat elárul, hogy éveknek kellett eltelnie, mire kiderült, hogy az egész Európát beborító 2017-es radioaktív felhő a Majak nukleáris létesítményből jött. Persze a Roszatom a jelek szerint erről egyenesen hazudott, az igazat külföldi tudósoknak kellett kikutatnia. Szóval, ha valakit mindezért aggasztana az úszó atomerőmű, számára az oroszoknak van egy újabb rossz híre:
a Roszatom már az úszó atomerőművek exportra szánt - orosz rövidítéssel OPEB-nek nevezett - második generációján dolgozik.

Állítják, erre jelentős érdeklődés mutatkozik a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint a délkelet-ázsiai régió országai részéről.

Már bírók telefonjait is lefoglalták Szlovákiában a Kuciak-gyilkosságot övező botrány miatt

Publikálás dátuma
2019.08.23. 13:32

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A hírek szerint a rendőrök azokra csaptak le, akik közvetlenül kommunikáltak Marián Kočner vállalkozóval.
A szlovák rendőrség csütörtökön lefoglalta Monika Jankovská (Smer), az igazságügyi minisztérium államtitkárának mobiltelefonját – írja az ujszo.com, a hírt elsőként az Index vette észre. A portál szerint a hírt az igazságügyi tárca is megerősítette, közleményükben az áll, hogy az államtitkár együttműködik a hatóságokkal. Ezzel párhuzamosan több kerületi és járási bíró telefonját is elvették Pozsonyban. A Denník N szerint a rendőrök azokra csaptak le, akik közvetlenül kommunikáltak Marián Kočner vállalkozóval. A telefonokat most szakértők vizsgálják. A ujszo.com cikke szerint Jankovská 2012 óta államtitkár, Kočner az üzeneteiben „az én majmocskámnak“ („moja opička“) nevezte. Marián Kočnert azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy ő rendelte meg Jan Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolását.
Szerző

Macron: Nemzetközi válsághelyzet az amazonasi erdőtűz

Publikálás dátuma
2019.08.23. 11:33

Fotó: ANTONIO SCORZA / AFP
„Ég a házunk. Szó szerint” – fogalmazott a francia elnök.
Nemzetközi válsághelyzetnek nevezte Emmanuel Macron francia elnök az amazonasi erdőtüzet csütörtöki Twitter-bejegyzésében. Hozzátette: a G7-csúcson meg kell vitatni sürgősen meg kell vitatni a helyzetet.
„Ég a házunk. Szó szerint. Az amazonasi erdő – a tüdő, amely a bolygó oxigénjének 20 százalékát adja – lángol”

– fogalmazott Macron.

Ugyancsak csütörtökön a brazil elnök az országa belügyeibe történő beavatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítik Brazíliát az esőerdőtüzek elleni harcban.
„Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat”

– mondta Jair Bolsonaro a Facebook közösségi portálon közvetített beszédében.

Nem sokkal korábban ugyanakkor az MTI összefoglalója szerint úgy nyilatkozott, hogy Brazíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására.
„Amazónia nagyobb, mint Európa. Hogyan küzdenének ekkora területen a bűnös gyújtogatók ellen?”

– tette fel a kérdést újságíróknak távozásakor az elnöki palotából.

Bolsonaro ezzel első ízben nyilatkozott úgy, hogy földművesek is okozhatják a tüzeket. Szerdán még NGO-kat, nem kormányzati szervezeteket vádolt gyújtogatással – bizonyítékok nélkül. Az idén 83 százalékkal több az erdőtűz Brazíliában, mint a tavalyi első nyolc hónapban. Bár a lángok rendszeresen felcsapnak ilyentájt, az év aszályos szakaszában, környezetvédők a tüzek ugrásszerű elszaporodása miatt parasztokat vádolnak, akik az erdők felégetésével próbálják növelni termőterületeiket. A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, hogy a gazdák legalább hallgatólagosan bátorítást kaphattak az év elején hivatalba lépett elnöktől, mivel Bolsonaro rendre úgy nyilatkozik: Brazíliának meg kellene nyitnia Amazóniát az üzleti érdekek előtt, engedélyeznie kéne a bányászatot, a földművelést, a fakitermelést.
Szerző