"Bolsonaro hadd lássa, hogy dolgoznánk" - újságokban hirdették a brazíliai gyújtogató napokat

Miközben az Amazonas egyre csak lángol, az unió a húszévnyi munkával összehozott EU-Mercosur kereskedelmi egyezményt is beáldozná, hogy együttműködésre bírja a brazil elnököt.

A lángoló brazíliai őserdő ügyét kiemelt témának szánja a leggazdagabb országok vezetőinek hétvégi, Biarritz-i G7-csúcsán Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő, írja az Euronews. A hetek óta égő Amazonas ügye már az EU-Mercosur egyezményt veszélyezteti:

A portálnak korábban az Európai Bizottság szóvivője is arról nyilatkozott, hogy Jair Bolsonaro globális veszélyt jelentő ámokfutásának féken tartására az EU legfőbb eszköze a szabadkereskedelmi egyezmény. Az egyezmény már csak azért is szorosan kötődik a rendkívüli erdőtűzhöz, mivel annak jegyében a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni. És pontosan a mezőgazdaságban érdekeltek azok, akik az Amazonas égetésével kívánnak illegálisan egyre újabb és újabb területeket művelés alá vonhatóvá tenni.

Azt, hogy a tüzekért a részben vagy egészben farmerek felelnek, már az erdőirtást egyébként támogató szélsőjobboldali - és szélsőségesen piacpárti - brazil elnök, Bolsonaro is elismerte csütörtökre, mint azt a Reuters írja. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban még az időjárásra próbálta fogni a történteket, szerdán pedig a civileket tette felelőssé érte. Csütörtökön emellett felváltva tett kirohanásokat amiatt, mert Brazília egyedül képtelen megküzdeni az óriási tűzzel, és amiatt is, hogy az Amazonas lángjaival más országok is foglalkoznak - így például az EU is segítséget ajánlott az oltáshoz. Ezt persze nem fogadta el a brazil elnök, aki - mint hogy maga is katona volt - inkább a hadsereget vetné be a tűz ellen.

Idén rekord számú, 72 843 erdőtüzet észlelt a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) - egyetlen hét alatt 9507 új tűz keletkezett. Ez a szám 83 százalékkal magasabb a tavalyi tüze számánál, ami egyértelműen Bolsonaro januárban megkezdett elnöklésével függ össze. Nem is véletlen, hogy a brazil elnök hazugnak nevezte és leváltotta az INPE vezetőjét az adatok közlése miatt. Azt pedig, hogy milyen ütemben lendült meg a még mindig tiltott égetéses erdőirtás, az is jelzi: a brazil ügyészség olyan hirdetések sorozata után nyomoz, melyek

Jair Bolsonaro rendszeresen hangoztatja, hogy az Amazonas esőerdőt - melynek durván kétharmada fekszik brazil területen, és melyet okkal szoktak a "Föld tüdejeként" is emlegetni - hozzáférhetővé kell tenni a vállalatok számára, legyen szó bányászatról, mezőgazdaságról, fakitermelésről, vagy a természeti kincsek akármilyen más módú kizsákmányolásáról. Elnökségének egyik legelső húzása is erről szólt, mellyel az esőerdők őslakosainak földjeit és rezervátumait a nagyvállalatokhoz ezer szállal kötődő mezőgazdasági minisztériumra bízta. Kritikusok szerint ez az őslakosok kultúrájának megsemmisüléséhez fog vezetni. Vannak azonban borúlátóbb jóslatok is: tekintve, hogy még a korábbi tiltás alatt is mindennaposnak számított, hogy tilosban járó favágók fegyverrel estek az őslakosoknak, Bolsonaro vélhetően egy népirtásnak ágyaz meg éppen.