Előfizetés

"Bolsonaro hadd lássa, hogy dolgoznánk" - újságokban hirdették a brazíliai gyújtogató napokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.23. 20:04

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Miközben az Amazonas egyre csak lángol, az unió a húszévnyi munkával összehozott EU-Mercosur kereskedelmi egyezményt is beáldozná, hogy együttműködésre bírja a brazil elnököt.
A lángoló brazíliai őserdő ügyét kiemelt témának szánja a leggazdagabb országok vezetőinek hétvégi, Biarritz-i G7-csúcsán Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő, írja az Euronews. A hetek óta égő Amazonas ügye már az EU-Mercosur egyezményt veszélyezteti:
az unió és a dél-amerikai országok kereskedelmi megállapodását - amely a párizsi klímavédelmi egyezményhez kötné Brazíliát - Franciaország blokkolná, és Németország ehhez teljes körű támogatását ajánlotta fel.

A portálnak korábban az Európai Bizottság szóvivője is arról nyilatkozott, hogy Jair Bolsonaro globális veszélyt jelentő ámokfutásának féken tartására az EU legfőbb eszköze a szabadkereskedelmi egyezmény. Az egyezmény már csak azért is szorosan kötődik a rendkívüli erdőtűzhöz, mivel annak jegyében a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni. És pontosan a mezőgazdaságban érdekeltek azok, akik az Amazonas égetésével kívánnak illegálisan egyre újabb és újabb területeket művelés alá vonhatóvá tenni.
Azt, hogy a tüzekért a részben vagy egészben farmerek felelnek, már az erdőirtást egyébként támogató szélsőjobboldali - és szélsőségesen piacpárti - brazil elnök, Bolsonaro is elismerte csütörtökre, mint azt a Reuters írja. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban még az időjárásra próbálta fogni a történteket, szerdán pedig a civileket tette felelőssé érte. Csütörtökön emellett felváltva tett kirohanásokat amiatt, mert Brazília egyedül képtelen megküzdeni az óriási tűzzel, és amiatt is, hogy az Amazonas lángjaival más országok is foglalkoznak - így például az EU is segítséget ajánlott az oltáshoz. Ezt persze nem fogadta el a brazil elnök, aki - mint hogy maga is katona volt - inkább a hadsereget vetné be a tűz ellen.
Idén rekord számú, 72 843 erdőtüzet észlelt a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) - egyetlen hét alatt 9507 új tűz keletkezett. Ez a szám 83 százalékkal magasabb a tavalyi tüze számánál, ami egyértelműen Bolsonaro januárban megkezdett elnöklésével függ össze. Nem is véletlen, hogy a brazil elnök hazugnak nevezte és leváltotta az INPE vezetőjét az adatok közlése miatt. Azt pedig, hogy milyen ütemben lendült meg a még mindig tiltott égetéses erdőirtás, az is jelzi: a brazil ügyészség olyan hirdetések sorozata után nyomoz, melyek
"tűz napra" hívták a farmereket, hogy az erdők meggyújtásával "megmutassák Bolsonaronak, hogy hajlandóak dolgozni".

Jair Bolsonaro rendszeresen hangoztatja, hogy az Amazonas esőerdőt - melynek durván kétharmada fekszik brazil területen, és melyet okkal szoktak a "Föld tüdejeként" is emlegetni - hozzáférhetővé kell tenni a vállalatok számára, legyen szó bányászatról, mezőgazdaságról, fakitermelésről, vagy a természeti kincsek akármilyen más módú kizsákmányolásáról. Elnökségének egyik legelső húzása is erről szólt, mellyel az esőerdők őslakosainak földjeit és rezervátumait a nagyvállalatokhoz ezer szállal kötődő mezőgazdasági minisztériumra bízta. Kritikusok szerint ez az őslakosok kultúrájának megsemmisüléséhez fog vezetni. Vannak azonban borúlátóbb jóslatok is: tekintve, hogy még a korábbi tiltás alatt is mindennaposnak számított, hogy tilosban járó favágók fegyverrel estek az őslakosoknak, Bolsonaro vélhetően egy népirtásnak ágyaz meg éppen.

Szibéria erdőit több mint egy hónapja hagyják égni

Július végén egymillió hektáron égtek az erdők Szibériában, ez a szám mostanra az ötmillió hektárt is elérte a Greenpeace szerint. Ez 50 ezer négyzetkilométert jelent, vagyis a tűz kiterjedése nagyobb, mint egy fél Magyarországnyi terület. Mivel a tüzek nagy része úgynevezett ellenőrzött zónában ég, ezért azokat nem oltják, csak figyelik - ám így a régióban élő százezrek kénytelenek a természet pusztulására emlékeztető szmogban élni mindennapjaikat. A füst ráadásul a felhőképződést akadályozva további szárazságot idéz elő - azaz még több erdőtűzhöz vezet.
A sarkköri erdők különben Alaszkában és Kanadában is lángolnak.

A NASA térképe a jelenleg is lángoló területekről
Fotó: NASA

Válasz Trumpnak: 75 milliárd dollárnyi amerikai árut vámol meg Kína

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.08.23. 17:18

Fotó: Michel Gunther / AFP
A kereskedelmi tárgyalások legújabb fordulója a két fél legutóbbi nyilatkozatai alapján szeptemberben, az Egyesült Államokban esedékes.
A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot - közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. A bizottság közleménye szerint az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra, és kisrepülőgépekre vonatkoznak majd. Egy részük szeptember 1-jén, míg a fennmaradóak december 15-én lépnek hatályba.
Az intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok szintén újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.
A közlemény arra is kitér, hogy a két ország vezetőinek 2018. december 14-én, Argentínában zajlott találkozóján megállapodtak arról, hogy Kína 2019. január 1-étől 90 napra felfüggeszti az amerikai gyártású gépjárművekre, valamint járműalkatrészekre vonatkozó pótvámokat. A kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága a megegyezésben kitűzött 90 nap lejárta után, április 1-jén határozatlan időre továbbra is felfüggesztette ezeket a büntetővámokat. De mivel Trump azóta két alkalommal sújtotta a kínai importot a pótvámok tarifájának emelésével, illetve újabb büntetővámokkal, ezért a bizottság december 15-étől megszünteti a felfüggesztést, és ismét hatályba lépteti az amerikai gépjárművekre vonatkozó 25, valamint a járműalkatrészekre vonatkozó 5 százalékos pótvámokat. A közlemény a legújabb amerikai pótvámok mellett arra a lépésre utal, amelynek értelmében az Egyesült Államok május 10-én 10-ről 25 százalékra emelt 200 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámot.
Donald Trump augusztus 1-jén még azt jelentette be, hogy az összes, a korábbi büntetővámok által nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai termékre pótvámokat vezetnek be szeptember 1-jén. Az amerikai kormány a múlt héten enyhített a szigoron, és bizonyos kínai termékek esetében elengedte a pótvámok bevezetését, míg egy sor más árucikk esetében december 15-re halasztotta a büntetővámok hatályba lépését.
A kereskedelmi tárgyalások legújabb fordulója a két fél legutóbbi nyilatkozatai alapján szeptemberben, az Egyesült Államokban esedékes.

Kiránduló család ellen követtek el merényletet Ciszjordániában

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.23. 15:33

Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP
Egy tizenhét éves lány életét a helyszínen próbálták stabilizálni a mentősök, de nem sikerült megmenteni az életét.
Súlyosan megsebesült egy ciszjordániai forráshoz kiránduló zsidó család három tagja, egyikük később belehalt sérüléseibe, amikor felrobbant egy kiránduló ösvényen elhelyezett házilagos robbanószerkezet – jelentette a helyi média pénteken. A negyvenes éveiben járó súlyosan sebesült férfit és húsz év körüli fiát helikopteren vitték kórházba. A tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint az életveszélyesen megsebesült tizenhét éves lány életét a helyszínen próbálták stabilizálni a mentősök, de nem sikerült megmenteni az életét. A tizenegy gyerekes család nem Ciszjordániában él, a sebesült apa Lodban, a Ben Gurion repülőtér melletti városban rabbi, és csak kirándulni indult két gyerekével az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken lévő forráshoz. A rendőrség helyszínelői eleinte úgy gondolták, hogy a robbanószerkezetet egy autóból dobták rájuk, de később kiderült: egy előre elhelyezett pokolgéppel okozták a merényletet. 
Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki a családnak, megígérte hogy az incidensre válaszul tovább folytatják az építkezéseket Ciszjordániában, és elfogják a merénylőket. A támadók elmenekültek, de a biztonságiak hajtóvadászatot indítottak Rámalláh környékén, együttműködve a környező telepesek önvédelmi, biztonsági csoportjaival. Az utakon ellenőrző pontokat állított fel az izraeli hadsereg. Ugyanezen a helyszínen, a Dolev telepesfalu közelében lévő forrásnál, egy palesztin terrorista agyonlőtt egy kirándulót, a huszonöt éves Dani Gonent négy évvel ezelőtt. Később a forrást Dani-forrásnak nevezték el. A merénylet különösen feszült időszakban történt, péntekre erőszakos tömegtüntetéseket hirdetett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet a gázai határvidékre.