Csak a baromfihús ára nem szárnyal – Folytatódik a lopakodó drágulás

Idén januártól folyamatosan nőnek a fogyasztói árak, különösen az élelmiszerek drágultak. A rossz hír, hogy ez a tendencia – különösen sertéshúsnál – folytatódik.

A boltok zöldség- és húspultjain folyamatosan változnak az árak és rendre felfelé kúsznak. A húsféleségek közül utóbbi időszakban leginkább a sertéshús ára lódult meg, aminek a további mérsékelt, de folyamatos áremelkedésével lehet számolni. Ez a lopakodó drágulás hosszabb ideig is eltarthat, addig, amíg az afrikai sertéspestis (ASP) pusztít Kínában. Ráadásul a kór már egyes dél-kelet ázsiai országokban is megjelent, illetve változatlanul jelen van a szomszédos Romániában. A milliószámra levágott jószágok óriási hiányt okoztak a világpiacon, s ez elszívja a készleteket például az európai nagy termelőktől is, de a hazai sertéstartók is igyekeznek részt szerezni a nagyobb bevétellel kecsegtető exportból. Legutóbb éppen a magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képviselői.

Eközben már csak egyre távolabbi emlék, hogy öt évvel ezelőtt 5 százalékra csökkent az élő és a félsertés áfája, illetve a tőkehúsok 3 évvel ezelőtti átsorolása a legalacsonyabb forgalmiadó kulcs alá. Egy ideig a karajt 1 000 forint alatt is kínálták, ma már inkább 1 300-1 400 forint felé araszol az ára.

A kimért sertéshús árát nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyibe kerül az alapanyag, azaz az élősertés: ennek kilója már elérte a 460-480 forintot, az import sertések ára a 600 forintot is. Az utóbbi időben látványosan gyengülő forint szintén dobhat az áron, egy év alatt mintegy 30 százalékra tehető a drágulás. A 24.hu-nak nyilatkozó Raskó György közgazdász-agrárvállalkozó szerint a sertéshús kiskereskedelmi ára ezek hatására várhatóan újabb 5-8 százalékkal fog emelkedni.

A világpiaci hatások mellett a termelési költségek emelkedései is hozzájárultak a dráguláshoz – hívta fel a figyelmet Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. A végső árat befolyásolják a munkabérek, az energia, de a termelők növekvő takarmányköltsége is. Ez utóbbi pedig az alapanyagot közvetlenül drágítja. Sem a termelők, sem a feldolgozók nem szívesen bocsátanak el dolgozót, mert joggal tartanak attól, hogy ha szükség lesz rájuk, nagyon nehéz lesz pótolni a hiányzó munkaerőt. Ezért akkor is igyekeznek megtartani a dolgozóikat, amikor nincs kihasználva a kapacitásuk, ami persze pluszköltséggel jár.

A baromfihús ára viszont legalábbis egyelőre stabil, és a közeljövőben nem várható, hogy drágulna. Az emelkedő jövedelmek miatt sokan még megvásárolják a drágább sertés húst is, nem helyettesítik azt csirkecombbal, vagy csirkemellel. Persze ha az infláció, amit egyebek mellett éppen a növekvő jövedelmek és a bővülő fogyasztás is gerjeszt, esetleg amortizálja a kiáramló béreket, akkor ismét előtérbe kerülhetnek a szárnyasok, igaz akkor a növekvő kereslet már emelheti azok árakat is. Az élelmiszerek drágulása ugyan csak kis mértékben növeli az inflációt, ám elsősorban az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában jelentős, 20 százalék fölötti az élelmiszerek aránya, s ez aggodalomra ad okot.