Előfizetés

Csak a baromfihús ára nem szárnyal – Folytatódik a lopakodó drágulás

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.27. 07:55

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Idén januártól folyamatosan nőnek a fogyasztói árak, különösen az élelmiszerek drágultak. A rossz hír, hogy ez a tendencia – különösen sertéshúsnál – folytatódik.
A boltok zöldség- és húspultjain folyamatosan változnak az árak és rendre felfelé kúsznak. A húsféleségek közül utóbbi időszakban leginkább a sertéshús ára lódult meg, aminek a további mérsékelt, de folyamatos áremelkedésével lehet számolni. Ez a lopakodó drágulás hosszabb ideig is eltarthat, addig, amíg az afrikai sertéspestis (ASP) pusztít Kínában. Ráadásul a kór már egyes dél-kelet ázsiai országokban is megjelent, illetve változatlanul jelen van a szomszédos Romániában. A milliószámra levágott jószágok óriási hiányt okoztak a világpiacon, s ez elszívja a készleteket például az európai nagy termelőktől is, de a hazai sertéstartók is igyekeznek részt szerezni a nagyobb bevétellel kecsegtető exportból. Legutóbb éppen a magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képviselői. Eközben már csak egyre távolabbi emlék, hogy öt évvel ezelőtt 5 százalékra csökkent az élő és a félsertés áfája, illetve a tőkehúsok 3 évvel ezelőtti átsorolása a legalacsonyabb forgalmiadó kulcs alá. Egy ideig a karajt 1 000 forint alatt is kínálták, ma már inkább 1 300-1 400 forint felé araszol az ára.
A kimért sertéshús árát nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyibe kerül az alapanyag, azaz az élősertés: ennek kilója már elérte a 460-480 forintot, az import sertések ára a 600 forintot is. Az utóbbi időben látványosan gyengülő forint szintén dobhat az áron, egy év alatt mintegy 30 százalékra tehető  a drágulás. A 24.hu-nak nyilatkozó Raskó György közgazdász-agrárvállalkozó szerint a sertéshús kiskereskedelmi ára ezek hatására várhatóan újabb 5-8 százalékkal fog emelkedni.  A világpiaci hatások mellett a termelési költségek emelkedései is hozzájárultak a dráguláshoz – hívta fel a figyelmet Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. A végső árat befolyásolják a munkabérek, az energia, de a termelők növekvő takarmányköltsége is. Ez utóbbi pedig az alapanyagot közvetlenül drágítja. Sem a termelők, sem a feldolgozók nem szívesen bocsátanak el dolgozót, mert joggal tartanak attól, hogy ha szükség lesz rájuk, nagyon nehéz lesz pótolni a hiányzó munkaerőt. Ezért akkor is igyekeznek megtartani a dolgozóikat, amikor nincs kihasználva a kapacitásuk, ami persze pluszköltséggel jár. A baromfihús ára viszont legalábbis egyelőre stabil, és a közeljövőben nem várható, hogy drágulna. Az emelkedő jövedelmek miatt sokan még megvásárolják a drágább sertés húst is, nem helyettesítik azt csirkecombbal, vagy csirkemellel. Persze ha az infláció, amit egyebek mellett éppen a növekvő jövedelmek és a bővülő fogyasztás is gerjeszt, esetleg amortizálja a kiáramló béreket, akkor ismét előtérbe kerülhetnek a szárnyasok, igaz akkor a növekvő kereslet már emelheti azok árakat is. Az élelmiszerek drágulása ugyan csak kis mértékben növeli az inflációt, ám elsősorban az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában jelentős, 20 százalék fölötti az élelmiszerek aránya, s ez aggodalomra ad okot.

Emelés helyett csak díszutalvány – Lemaradtak a nyugdíjak a bérek mögött

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:00

Fotó: Népszava
A nyugdíjemelési szabályok 2011-es szigorítása miatt havonta 7500 forinttal kisebb ellátást kapnak az idősek. Ennek fényében már másként fest az egyszeri választási rezsiutalvány.
Az elmúlt évek hatalmas béremelkedéséből a nyugdíjasok semmit sem profitáltak, mivel a nyugdíjak emelkedése immár tizedik éve nem tart lépést a bérek emelkedésével – azt kizárólag az inflációhoz kötik. 2010-2018 közötti kilenc évben a nyugdíjak összesen 29,2 százalékkal emelkedtek, ám az infláció miatt azok vásárlóértéke mindössze 7,6 százalékkal nőtt ez idő alatt, miközben a reálbérek ugyanezen a távon 37,2 százalékkal bővültek – derül ki a KSH adataiból. Így hatalmas szakadék nyílt az (átlag)keresetek és az (átlag)nyugdíjak között az utóbbiak rovására. Ennek fényében már érthető, hogy az önkormányzati választások előtti hetekben a kormány miért osztogat minden nyugdíjasnak 9000 forintnyi rezsiutalványt. Ez a nyílt beismerése annak, hogy a nyugdíjak vásárlóértékével komoly gondok vannak.  A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint idén januárban a 2,7 százalékos emelés után havi 134 985 forintra emelkedett az átlagnyugdíj, ám ez az átlag hatalmas sávban szóródik. A minimálnyugdíj bő tíz éve változatlanul 28 500 forint, ilyen ellátást több ezeren kapnak mind a mai napig. Épp a Népszava kérésére adta ki idény nyáron a MÁK a nyugdíjakkal kapcsolatos adatokat: eszerint 21 ezer olyan idős ember él az országban, aki legfeljebb havi 50 ezer forintot kap kézhez, miközben ma már kétmillió forint feletti nyugdíjakat is folyósítanak. A járadékot a 2010 előtti években nemcsak az inflációhoz, hanem a nettó bérek emelkedéshez is kötötték, így fordulhatott elő, hogy egyes években az inflációnál kisebb mértékben nőttek a nyugdíjak, ám a jól menő években ezért komolyabb növekedést kaptak cserébe a nyugdíjasok. A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ám 2011-ben ezt a rendelkezést is eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz láncolják a nyugdíjak emelését. Ez a szabály 2015-től kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat, ugyanis ha a korábbi rendszer maradt volna érvényben, akkor 2015 és 2018 között plusz 6,5 százalékkal gyorsabban nőttek volna a nyugdíjak. A jelenlegi 135 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez havi 7500 forintos többletellátást jelentene, vagy másként fogalmazva éves szinten egy bő félhavi ellátástól estek el nyugdíjasok a 2011-es szabálymódosítások eredményeként.
A vegyes indexálás teljes eltörlése miatt 2010 óta a nyugdíjasoknak az inflációhoz igazított emeléseken túl meg kell elégedniük a nyugdíjprémiummal, amit 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést produkáló években kapnak egyszeri juttatásként, illetve a jellemzően választási években osztogatott különféle utalványokkal. Ezek azonban mind egyszeri juttatások, vagyis nem épülnek be a nyugdíj összegébe, mint az év eleji emelések. Az érem másik oldala viszont a nyugdíjrendszer teherviselése: míg a 9000 forintos választási rezsiutalvány kifizetését egyszeri 20 milliárd forintból megússza a kormány, addig egy százaléknyi nyugdíjemelés minden évben plusz 29 milliárd forintos kiadással járna, amit ki kell majd fizetni a jövőben is. Ezért ódzkodik a kormány hozzányúlni a nyugdíjemelések szabályaihoz.

Nyugdíjemelések és béremelések elszakadása, változás százalék

            Infláció      Nettó átlagkereset      Nyugdíjemelés      Nyugdíjak reálértéke      Nettó reálkereset 2010       4,9                     6,8                                  2,5                               -1,9                                     1,8 2011       3,9                     6,4                                 4,4                               0                                           2,4 2012       5,7                     2,1                                 5,9                               0,2                                        -3,4 2013       1,7                     4,9                                 5,2                                3,6                                        3,1 2014       -0,2                    3,0                                2,4                                3                                           3,2 2015       -0,1                   4,3                                 1,8                                1,4                                       4,4 2016       0,4                      7,8                               1,6                                 1                                          7,3 2017       2,4                     12,9                              2,4                                 0,1                                       10,2 2018       2,8                     11,0                              3,0                                 0,2                                       8,2 Forrás: KSH       

Átruházható a nyugdíjasok rezsiutalványa

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.08.26. 20:08

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A 9 ezer forintos rezsiutalvány nem lesz névre szóló, így az bármely magánszemély áram- és gázszámlája csökkentéséhez felhasználható. Az élő megjelenés nem kerülhető meg.
A szeptemberben érkező, háromszor 3 ezer forint címletű rezsiutalvány bárkinek átadható, aki azt a címlet erejéig felhasználhatja saját áram- és gázszámlája mérséklésére – tudtuk meg (állampolgárként érdeklődve) a kormány és a szolgáltatók ügyfélszolgálatain. Lapunk hivatalos körkérdésére ugyanakkor az érintett tárcák, illetve cégek közül egyedül – az eddig igen hallgatag – nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (nvtnm) stábja küldött érdemi választ. (Rajtuk kívül az Elmű-ÉMÁSZ biztosított afelől, hogy követik a szabályokat.) A rendeletben is felajánlott 1818-as kormányzati tájékoztató vonalon, illetve a találomra felhívott Nemzeti Közműveknél (NKM) minden kérdésünkre részletes és készséges válaszokat kaptunk. A nyugdíjasok rezsiutalványa nem névre szól, ezért azzal „hozzátartozóikat is segíthetik” – fogalmazott az nvtnm illetékese. Valójában ugyanakkor bármely jogosult bárkinek átadhatja az íveket. Ez különösen ama tömegek számára megoldás, akiknek nincs a saját nevükön semmilyen áram- vagy gázóra. E tekintetben a rendszert az ügyfélszolgálatosok a már kivezetett Erzsébet-utalványokhoz hasonlították.  A három darab 3 ezer forintos utalvány bármilyen összetételben, de csak a címletnél nagyobb tartozás kiegyenlítésére használható fel, jövő év március 31-ig. Készpénzre az ív semmilyen módon nem váltható – szögezi le az nvtnm. Azt azonban nem cáfolta senki, hogy a szabályok mégis könnyen kijátszhatók: az ívek egyszerű eladásának, avagy bármely más célú felhasználásának, ha ebben a másik fél is partner, nincs gyakorlati akadálya. Annak kapcsán, hogy a rezsiutalvány érvényesítéséhez feltétlenül szükséges-e valahol a személyes megjelenés, az 1818 ügyfélszolgálatosa a cégekhez irányított bennünket, mondván, ebben a szolgáltatóknak lehet bizonyos mozgásterük. Az NKM-nél ugyanakkor tisztázták: legalább egy alkalommal egy érintett személyes megjelenése feltétlen szükséges a kedvezmény levonásához. Míg a postán nem vizsgálják a befizető személyazonosságát, az ügyfélszolgálaton csak a mérő tulajdonosa, avagy annak hivatalos megbízottja érvényesítheti az adott fogyasztási helyre az utalványt. Az NKM vonalán elismerték, hogy a rezsit csoportos beszedési megbízással, átutalással, bankkártyával fizetők esetében ez utóbbi az egyetlen megoldás a kedvezmény érvényesítésére. Az nvtnm-től ennek kapcsán annyit jegyeztek meg, hogy a szolgáltatónak az átadás után 15 napja van az átvezetésre. Kérdéseinkre a miniszter részéről közölték: a külföldön élő jogosultak – honi meghatalmazott híján – ottani lakhelyükön, míg a hajléktalanok az általuk bejelentett címen kapják meg a dokumentumot. Az ügyfélszolgálatokon azt is megerősítették, hogy az ív csak magánszemélyek számlájának csökkentésére használható fel. Így azokat sem cégeknek, sem intézményeknek, sem például civil szervezeteknek vagy egyházaknak nem érdemes átadni. Arra a kérdésre, hogy várhatóan a jogosult háztartások hány százaléka nem tud majd élni a lehetőséggel, az nvtnm-nél úgy vélték: kevés az olyan ingatlan Magyarországon, ahol ne lenne bekötve valamely közműszolgáltató. Arra, hogy a 9 ezer forintos utalványok érvényesítése mekkora ügyviteli többletköltséget okoz az államigazgatásnak és a szolgáltatóknak, nem kaptunk választ.

Postásra várva...

Azt a megkérdezettek egyike se tudta, mikortól indul a levelek kiküldése, de ennek határideje szeptember vége. A postás a kézbesítést egyszer kísérli meg. A csomag értékküldemény, így azt a címzett távollétében csak az erre feljogosított veheti át. Ilyen esetekre tehát érdemes a posta külön erre szolgáló, kitöltött meghatalmazását a sublótra készíteni. A Posta tegnap kiadott közleménye szerint amennyiben nincs otthon sem a címzett, sem meghatalmazottja, sem közeli hozzátartozó, akkor a postás értesítőt hagy hátra, amelyen megjelöli, hogy melyik postán meddig vehető át a küldemény. A küldeményt a szabály szerint 10 munkanapig őrzi a Posta, amely a postai nyitva tartás alatt átvehető. Csak ennek lejártát követően küldi vissza a rezsiutalványokat feladónak, a Magyar Államkincstárnak, amelytől az újabb kiküldés november végéig kérvényezhető.