Eddig tartották fenn a fenntarthatósági államtitkárságot

Publikálás dátuma
2019.09.04. 21:22

Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A jelek szerint az energiaügyi és klímapolitikai államtitkárság veszi át a fenntarthatósági államtitkárság tevékenységét.
Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár után szeptember 1-i hatállyal helyettesét, Makai Martina fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes-államtitkárt is felmentették – derül ki a szerda esti Magyar Közlönyből. Makai Martina az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) annak 2018-as megalakulása óta töltötte be a tisztséget, de az előd Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban már 2015 óta ellátta a hasonló, zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes-államtitkári teendőket. Makai Martina különösebben nem vétette észre magát a nyilvánosság előtt. Utoljára lapunknak idén májusban egy hulladékhasznosítási kiállításon állt ki amellett, hogy amíg az EU kifejezetten nem tiltja be a műanyag zacskókat, mi sem lépünk. A kormányzati honlap tanúsága szerint a frontot már csak az idén januárban kinevezett Schweickhardt Gyula Levente környezeti- és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes-államtitkár tartja. Legalábbis a nyilvánosság előtt még Makai Martinánál is hallgatagabb állami vezetőről eddig nem született hasonló határozat. Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára augusztus végén lapunknak elérendő célnak nevezte, hogy a jövőben összefésüljék az ágazat általa képviselt stratégiaalkotási, illetve a fenntarthatósági államtitkárság által eddig képviselt „támogatási” tevékenységet. Ez alapján nem kizárt tehát, hogy a jövőben Weingartnerék feladatait is Kaderjákék veszik át. Ugyanakkor az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy ebben még nincs döntés.
Szerző
Témák
energetika

Hitelből vásárolnak a magyarok

Publikálás dátuma
2019.09.04. 17:47

Fotó: Shutterstock
Júliusban megugrott a lakosság költekezési kedve: a KSH adatai szerint a kiskereskedelem forgalma 6,4 százalékkal állt magasabban az egy évvel korábbihoz képest.
Ezen belül az élelmiszerboltok 4,5, az azon kívüli üzletek 9, az üzemanyag-kiskereskedők pedig 5,3 százalékkal adtak el több árut. A növekedés 2013 óta folyamatos. Ez részint a korábbi fogyasztáscsökkenés következménye, illetve az azóta bekövetkezett béremelkedésnek köszönhető. A kiskereskedelem 2015-höz képest 25,1, 2010-hez képest pedig 37,6 százalékkal élénkebb – írták a Takarékbank elemzői. A munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami további fogyasztásbővüléssel kecsegtet. A kiskereskedelem egyik legjobb idei hónapjának nevezte a júliust Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Ennél komolyabb bővülést az idén csak februárban és áprilisban mértek. Utóbbi esetében a húsvét is szerepet játszott. A növekedés motorja az élelmiszeren kívüli értékesítés. Ez kevéssé lepi meg, hisz a tartós fogyasztási cikkek forgalombővülése régóta kiemelkedő. Az elemző ezt a foglalkoztatás, a nettó reálbérek, illetve - idéntől - a fogyasztási hitelek bővülésének tudja be. Utóbbit egyelőre Németh Dávid nem értékeli rendszerszintű veszélyként, bár hosszú távon kockázatossá válhat – véli. Az elemzők idén az éves emelkedési mértéket 5-6 százalékra várják, ami jövőre mérséklődhet.
Szerző

Egyre több a hiányszakma: se árufeltöltő, se géplakatos, se fizetés

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:33

Fotó: Pavel Lisitsyn / AFP/Sputnik
A legtöbb hiányszakma viszont diplomát feltételez, a kormány mégis egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza a továbbtanulni akaró fiatalokat.
Újabb szakmák estek vissza és váltak hiányterületté az idei első félévben 2018 hasonló időszakához képest: árufeltöltőkből és eladókból nagy a visszaesés, ezenkívül építőipari munkásokból és gyártósori segédmunkásokból is egyre nagyobb a hiány – mondta el a Világgazdaságnak Ficza János, a Workania állásportál szóvivője. A szakember szerint külön érdemes megemlíteni, hogy az épületlakatos és géplakatos pozíciókban is a negyedére estek a jelentkezések egy év alatt. Ami nem változott tavaly óta, hogy a technológiai, funkcionális programozói területeken továbbra is nagy a hiány (bár nemrég például az index.hu-n jelent meg cikk arról, hogy a gyakorlatban mégis nagyon kevés lehetősége van a kezdőknek a területen). Küzdelem folyik a mérnöki piacon és a pénzügyi területen, az utóbbi esetében könyvelőkre, kontrollerekre és pénzügyi szakértőkre van szükség. A vendéglátóiparban szintén egyre kevesebben vállalnak munkát, főként pultosok, felszolgálók és pincérek hiányoznak.
Nyugat-Európában is hasonló a helyzet, tette hozzá a lapnak nyilatkozva Pelle Dávid, az MP Solutions ügyvezetője. Pelle arról is beszélt, hogy a legtöbb hiányszakma diplomát feltételez, de már középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni jó fizetésért. A technológiai területeken a néhány hónapos képzés-átképzés rendszere is működőképes, de több visszajelzés is érkezett, miszerint ezek a gyorsképzések nem adnak megfelelő szakmai tudást.
Ami a diploma-kérdést illeti, ebben egyébként Magyarországot tragikus helyzetbe hozta az Orbán-kormány: törvénykezése nyomán több tízezerrel csökkent az egyetemre felvételizők száma, és még többel fog, miután már a nyelvvizsgát is kötelezővé teszik ehhez. A szakképzés erőltetésével a Fidesz-KDNP a munkavállalók és az ország hosszútávú érdekei helyett inkább az adókedvezményekkel Magyarországra édesgetett nagyvállalatok rövidtávú ember-igényére fókuszál.
De felsejlik más is a hazai munkaerőhiány hátterében: míg az árak és a lakhatási költségek színvonala nyugati szintre emelkedett, a minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Így aztán olyan szomorú helyzet állt elő, hogy például a 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező magyar dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét. Ebben is komoly felelőssége van az ország vezetésének. Mutatja a szándékoltságot, hogy Szijjártó Péter nemrég egy OECD-értekezleten az MTI szerint azt nyilatkozta: a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket a versenyképesség kedvéért - bár a kijelentést követő felhördülés nyomán gyorsan hozzáfűzte, igazából a "munkaerő-költségekről" beszélt a francia befektetőknek.
Így olyasmi helyzet alakult ki, hogy már 2017-ben vagy félmillió magyar dolgozott külföldön, és a csendben kivándorló fiatalok számát is százezrekben szokás megbecsülni. Aztán, az itthon maradók között is van vagy 340 ezer olyan fiatal, aki se állással nem rendelkezik, se képzésben nem vesz részt, és munkaerőhiány ide vagy oda, a kormány magukra hagyta őket.
Visszatérve a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértőkre, abban mindketten egyetértettek, hogy az emberhiány nyomán a legnagyobb ütemben a szakmunkások és a segédmunkások fizetése emelkedett; előbbieké 31, utóbbiaké 33 százalékkal. A diplomások fizetése 20 százalékkal nőtt, ezzel pedig a duplája lett az általános iskolai végzettséggel munkát vállalók bérének. Arra viszont sajnálatos módon nem tértek ki a szakértők, hogy melyik évhez képest emelkedtek állítólag a fizetések, sem arra, hogy itt a bérek reálértékéről van-e szó, azaz ténylegesen nőttek-e, vagy csak tíz évnyi infláció okozta értékvesztés behozásáról. Mert tény: 2008 és 2019 között az infláció kumulált mértéke meghaladta a 36 százalékot, ezért míg a teljes alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete forintban kifejezve 83 százalékkal nőtt, értékében ezalatt valójában csak harmadával lett magasabb az átlagfizetés.
Szerző