Kifulladtak az energiapályázatok

Publikálás dátuma
2019.08.30. 06:45
Kaderják Péter államtitkár maradt nyeregben
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Több mint negyed év alatt se jegyezték le a ma záruló gázkonvektorpályázat két éve még elkapkodott keretét. Az illetékes államtitkár távozása se javít a helyzeten.
Péntek éjfélig adható be támogatási kérelem az állami gázkonvektorcsereprogram konvektor2019.nfsi.hu című oldalán. A kétmilliárd forint keretű kiírás szerint a kormány a vissza nem térítendő támogatásokat osztó Otthon Melege Program (OMP) részeként május 22-e óta lakásonként a beruházás 60 százalékát meg nem haladó összeget, legfeljebb 750 ezer forintot biztosít konvektorok cseréjére. Az érdeklődés minden korábbi várakozást alulmúlt. Míg két éve néhány óra alatt kifogyott a keret, addig most negyed év sem bizonyult elegendőnek a források lekötésére. Pedig az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a lehetőség megnyitását követő bő egy hét múlva már örömmel újságolta, hogy addigra a keret fele elfogyott. Ez azért gond, mert míg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. hárommillióra teszi az elavult – környezetszennyező, magas fogyasztású, olykor életveszélyes – gázkonvektorok hazai számát, addig maga a szaktárca sem vár a kiírástól 15 ezernél több cserét. Értesülésünk szerint a pályázatot lebonyolító NFSI-nél arról tájékoztatják az érdeklődőket, hogy a kiírást a tárca nem hosszabbítja meg. Igaz, a legfeljebb 150 napos elbírálási idő a gyakorlatban jóval rövidebb. Mindazonáltal az, hogy ilyen helyzetben több mint negyed év alatt sem merült le a keret, sokak szerint kudarc. Lapunk megkeresésére Koritár Zsuzsanna, a MEHI ügyvezetője változatlanul nem kívánt az okok tekintetében becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal szerinte az építőipari szakemberhiány és az elmúlt két év alatt jelentősen megugró kivitelezési költségek is közrejátszhattak. Czabarka Mihály, a pályázatírással foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője szerint sokan tervezhetnek más típusú fűtési módokra váltani is. Nem tett jót a kiírásnak a lecsökkentett támogatási arány sem, még ha az elszámolható beruházások körét ki is bővítették. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy – legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt pénteki megjegyzése szerint – szeptember 1-ig távozik az ITM illetékes fenntarthatósági államtitkárságának vezetője, Weingartner Balázs. A téma kapcsán tegnap alkalmunk adódott a Földes nagyközség közintézményeinek földhőre alapozott fűtéskorszerűsítését nyilvános eseményen átadó Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt megkérdezni. Bár Kaderják Péter, mondván, hogy a fenntarthatósági államtitkárság tevékenységének jövőjéről még nincs döntés, alapvetően hárította tudakozódásunkat, mégis érdemesnek tartotta „az energetikai stratégiaalkotás és a támogató eszközök egységére törekedni”. Tekintettel arra, hogy eddig a stratégiaalkotás Kaderjákhoz, a „támogatás” pedig Weingartnerhez tartozott, szavait nehéz nem az eddigi széttagoltságot illető bírálatként és az összefésülésre irányuló igényként értelmezni. Míg – a korábban a botrányról botrányra bukdácsoló „kukaholdingot” vezető - Weingartnert államtitkárként jobbára a beígért támogatások késése-elmaradása jellemezte, addig Kaderják az utóbbi idők során egyre sűrűbben vétette észre magát a témában, legyen szó akár egy hamarosan induló távhőfelújítási kiírásról, akár zöld városi buszok vásárlásának ösztönzéséről, vagy most épp Földes közintézményi fűtésének 260 millió forintos, uniós támogatásból megvalósuló átalakítása kapcsán. Szavai szerint a beruházás, bár csepp a tengerben, egyaránt jelképezi a kormány energiapolitikájának függetlenségi, éghajlatvédelmi, rezsicsökkentési és megújuló energiás céljait is. Értesüléseink szerint Weingartner Balázs távozása veszélyezteti a családi házak felújításának júniusban általa még idén nyárra ígért kiírását éppúgy, mint a szintén kilátásba helyezett társasházi támogatást. Az ügyre rálátó belső forrásaink szerint a fűtési szezon előtt már nem is lenne idő a kivitelezés megkezdésére. Így a legkorábban jövő év elejét tartják esélyesnek új OMP-kiírás megjelenésére. Koritár Zsuzsanna és Czabarka Mihály még bízik a mihamarabbi kiírásban. Ugyanakkor a pályázatok eseti jellegét bírálva elsősorban mindketten kiszámíthatóságot szorgalmaztak. Erre a kiírások pénzügyi forrásául szolgáló állami szén-dioxid-kvótabevételekből összegyűlt, számítások szerint százmilliárdot is közelítő összeg is alapul szolgálhat. Koritár Zsuzsanna a sorrend betartása végett most inkább takarékossági támogatásokat szorgalmaz, kiegészítő megújuló energiás programokkal. Emellett szükségesnek nevezte ezek összefésülését az MFB hasonló célú kamatmentes hitelével.

Bevált a koncessziós rendszer

A bányász-szakma kiszámítható jövőjét hangsúlyozta lapunknak a kazincbarcikai Központi Bányásznapi Ünnepségen megjelenő Kaderják Péter. Ezt a bevált koncessziós rendszer is támogatja. Felhívta a figyelmet, hogy az ágazat termelése a KSH adatai szerint tavaly 58 százalékkal nőtt és idén is két számjegyű bővülést remélnek. Az olaj- és gázkitermelés szinten tartása is eredmény, ami támogatja az energiafüggetlenséget. A szénbányászok helyzete az európai piaci nehézségek miatt „nehezebb”. A Budapest területére kiírt, nagy port felvert bányászati koncessziók kapcsán megjegyezte: azok többek között helyhatósági hozzájárulást is igényelnek, így lakott területen nyilván nem nyílik bánya.

Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 19:46

Történelmi mélységben a forint: drágább üzemanyagokra készüljön

Publikálás dátuma
2019.08.29. 17:54

Fotó: Népszava
Csütörtökön 331,9 forintot is ért egy euró, még soha nem volt még ilyen gyenge a hazai deviza a közös pénzzel szemben.
A forintgyengülés ellen a legtöbbet a A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tehetné, de az intézmény épp csütörtökön közölte a Reuteres-szel, hogy nincs árfolyamcélja – vagyis lefordítva nem zavarja a forint gyengélkedése mindaddig amíg az a hazai inflációt érdemben nem fenyegeti. Mivel a jegybank számítása szerint a lassuló gazdaság miatt amúgy is enyhül az inflációs nyomás magyar gazdaságon, nem várható, hogy akár verbálisan, akár a háttérben beavatkozna a forint védelmében. Más kérdés, hogy nem hivatalosan az MNB-ben sem néznének jó szemmel a 340 forintos euróárfolyamra... Az MNB kamatemeléssel erősíthetné a forintot, ám ezzel fékezné kitűzött célját, a gazdasági növekedést. A forint elmúlt hetekben tapasztalt trendszerű gyengülése mögött kizárólag külhoni okok húzódnak meg: az egyre valószínűbb kemény Brexit, az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt lassul a világgazdaság növekedése, és ami viszont már magyar gazdaságot is közvetlenül érinti, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, a német gazdaság menetel a recesszió felé. Ezekre adott válaszként a befektetők csökkentik kitettségüket a kockázatosabb devizákban – így a forintban is. Várható volt, hogy az alacsony nyári forgalomban előbb-utóbb 330 forint felé emelkedik az euró árfolyama – hasonló csúcsokra a következő napokban még lehet számítani – nyilatkozta a Népszavának Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője megerősítette, hogy a mostani forintgyengülésnek nincsenek hazai indokai, a forinttal együtt gyengült például a lengyel złoty is, és azzal kalkulál, hogy szeptemberben már a mostaninál erősebb forintot láthatunk. 
A tartósan gyenge forint érezhetően drágítja az importtermékeket, különösen az üzemanyagokat.    A forint árfolyama tavaly tavasszal került a hullámvasútra, akkor szakadt el az euró a 310 forintos szinttől, előbb 320, majd 330 forintra emelkedett az árfolyam – vagyis tagadhatatlan a gyengülő trend. Ám mindeközben a magyar gazdaság öt százalék feletti növekedést és elfogadható egyensúlyi mutatókat produkált, vagyis a hiba nem itt keresendő. Nem zárható ki a további gyengülés sem: Németh Dávid,a K&H elemzője azt nyilatkozta, hogy a mostani kilátások alapján  a forint hosszabb távon mérsékelten, de trendszerűen gyengülhet, ez éves szinten 4-5 forintos euródrágulást jelentene.  A gyengébb forint még kapóra is jön bizonyos szempontból a gazdaságnak, hisz az exportáló cégek így forintban magasabb bevételhez jutnak – igaz a behozatalt megdrágítja, ami pár napon belül az üzemanyagárak emelkedésében jelentkezni fog. A gyenge forint miatt a külföldi termékek mellett drágul a külföldi utazás is, így azok jártak a legrosszabbul, akik az utószezonra most fizetnek be. A tömeges devizahitelezés megszűnésével a lakosság árfolyamkockázata megszűnt, míg a cégek akkor vesznek fel általában devizahiteleket, ha a bevételeik is euróban keletkeznek – így ők kevésbé érzékenyek az árfolyamváltozásra.     A forint csütörtökön átlépett egy lélektani határt, ám rövid távon ennek közgazdaságilag nincs nagy jelentősége, sőt a 331,9 forintos euró, illetve a 300 forintos dollárjegyzések a pénzügyi befektetőket a nyitott pozícióik zárására ösztökélhetik - így realizálva az eddig elért hozamot. Ezen ügyletek lezárásnak pedig forinterősítő hatásai lesznek rövid távon. A középtávú folyamatokat – így a forint árfolyamát - viszont továbbra világpiaci folyamatok és az arra adott hazai jegybanki válaszok befolyásolják.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 18:22

Az agrártárca hidegvérű lovakra, parlagi szamarakra és haszongalambokra költene

Publikálás dátuma
2019.08.29. 17:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagy István miniszter a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján járt csütörtökön.
Az agrárminiszter látogatása során megbeszéléseket folytatott, és az MTI tudósítása szerint arra kérte fel az egyetemi szarvasfarm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, hogy készítsen előterjesztést a ménes értékeiről, így szerinte kiderül, a fajta alkalmas-e rekreációs lovaglásra, esetleg bio-, ökogazdasági munkára,
vagy pusztán gyönyörködni fogunk benne.

Nagy István azt is elmondta, hogy ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállalhat annak fenntartásában, így hozzájárulva a fajta megőrzéséhez. A miniszter kincsnek nevezte a szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya van. Ugyanitt él a 127 magyar hidegvérű ló is. A megbeszéléseken a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzése és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a téma volt. A magyar parlagi szamárból 138 él a szarvasfarmon. A miniszteri látogatáson ugyan nem került szóba, de az agrártárca csütörtökön haszongalambokról szóló közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint bejelentett tenyészetek számára támogatás nyerhető haszongalambok vásárlása esetén. A támogatás maximum 400 haszongalambig jár, galambonként a vásárlási ár 75 százalékát, de maximum 6000 forintot fizet az állam.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 18:10