Van Toulouse-Lautrecnek egy, az öregecskedő Oscar Wilde-ot ábrázoló portréja, ami mindent elárul – mindig ez jut eszembe, ha Mészáros Lölő úr kedves, puha arcát látom; mint egy fonnyadó transznemű, sokoldalú színész: elöl Rómeó, hátul Júlia. Ez az arc kicsit gáz, de arra jó, hogy ő legyen a maszk, ami mögé az első miniszter úr bújik, és mint a kisgömböc, mindent felfal és csüngő hasába töm, amitől már olyan, mint egy mindenórás mangalica, mely btw (by the way - a szerk.) erősen érett a vágásra… Mindenevő, mint minden disznó, többek között felszürcsöli a Balatont is.
Ahol bő évtizede paradigmaváltás kezdődött, az endéká szandáltól elmozdultunk valami nagyon európai és szépen szőtt szövet felé, a borminőség is hatalmasat nőtt. A változások tengelyében a növekvő családi borászatok forognak, ez a borászat középosztálya, az úgy 5-25 hektár közötti árutermelő családi pincészetek, melyek ma már mind a csúcsminőségű borról szólnak. És divatba jöttek a sokszor biogazdálkodást folytató mikropincészetek is, növekszik a kereslet az egyedi karakterű termékeik iránt mind a gasztróban, mind a kereskedelemben. Figulától a Pálffy pincéig és Petrányitól Laposáig tucatnyi szebbnél szebb helyen kortyolgathat az ember tényleg világszínvonalú borokat. Ezúttal annak a 8 hektáros szentbékkállai birtoknak a 2018-as Aszófői Olaszrizlingjét és 2017-es Örvényesi Juhfarkját (-farkát?) ajánlom a nép szép szavát kortyoló olvasó figyelmébe, ahonnan magam is anyagbeszerzek, ez a Fodorvin. Az olaszrizling kicsi osztrákos: telt, citrusos, meleg karakterű, leheletnyi édesség kerekíti, btw aranyat ért az országoson, a juhfark világító aranyszínű, sárgahúsú gyümölcsöket idéző, jó savú, szintén meleg karakterű remek itóka, 1800 és 3 ezer froncsiba fájnak, ami baráti ár.
Na és persze elkezdtek döngeni a tán legszebb magyar táj fölött a NER-es keselyűk és böglyök is, a büdös prolikat kiszorítva Lölő és a vej már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, a tihanyi strandi belépő tavaly 700, idén 4 ezer froncsi, most éppen Szemesen kezdődik az eddig a kisemberek boldog balatonozását biztosító 18 hektáros Vadvirág kemping beszántása, a vízparti telken luxusszálloda és villapark épül, szemesnek áll a világ, ha útban van a (Balaton-)törvény, átírjuk, fő a családbarátság. Belső égésű motorral hajtott kishajók több mint negyven éve nem közlekedhettek a Balatonon, a HyperJet nevű, 90 km/órás sebességre is képes, szép hasznot hozó jármű üzemeltetését kivételképpen mégis engedélyezték, noha a borászoktól a pecásokon át a vitorlázókig mindenki ellenezte, de hát a lé határozza meg tudatot, tkp. az egész nem szól másról, csak a profitról, a többi csak „kenyőcs” (Hamvas Béla), most éppen nemzeti-színű. Minden, az egyharmadországnyi szegény magára hagyása és a fasiszta nénik és bácsik, meg konkrétan gyilkos diktátorok szájjal való kényeztetése és a háború Brüsszellel is csak egy dologról szól: a maniról, a léről, a lovettáról, a profitról. Biz' isten azt gondolom, ezek a lépések is hozzájárultak ahhoz, hogy negyedszázad után újra robbant az érdes békanyál (Cladophora glomerata) nevű, fonalas zöldalga, mert a Balcsi is rosszul van attól, amit tesznek vele.
