80 ezer japán háztartásban még mindig nincs áram

Publikálás dátuma
2019.09.16. 08:17

Fotó: Daisuke Tomita / Yomiuri
Múlt héten még milliók voltak áram nélkül a rekord-erejű Fakszaj tájfun miatt.
Nyolcvanezer háztartásban nincs áram Japán legnagyobb szigete, Honsú középső, csendes-óceáni részén lévő Csiba prefektúrában a múlt heti Fakszaj tájfun miatt - közölték a hatóságok hétfőn. A helyi áramszolgáltató (TEPCO) arról számolt be, hogy legkésőbb szeptember 27-ére állítják helyre a vezetékeket, amelyek a vártnál nagyobb mértékben károsodtak a trópusi viharban. A rendkívüli időjárás miatt a
múlt héten hét prefektúrában megszakadt az áramellátás, összesen 950 ezer háztartásban.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy hétfőn újabb heves eső zúdult Csiba prefektúra területére. Két városban a hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vonuljon a biztonságot nyújtó menedékhelyekre. 
Csiba prefektúra azonos nevű székhelyén vasárnap egy férfi az otthonában meghalt órákkal azt követően, hogy helyreállt az áramszolgáltatás. A kétemeletes házban akkor csaptak fel a lángok, amikor a férfi egy menedékhelyről visszatérve felkapcsolta a villanyt és rövidzárlat keletkezett - számolt be a helyi tűzoltóság.
A prefektúrára szeptember 9-én csapott le a Fakszaj tájfun, amely minden idők leghevesebbike volt, amely a Kelet-Japán Kantó régiót érte.

Veszélyes csapás az olaj árára a szaúdi dróntámadás

Publikálás dátuma
2019.09.16. 07:40

Fotó: AFP
Egyelőre még azt sem tudni biztosan, hogy ki hajtotta végre az olajlétesítmények elleni akciót.
Megkongatták a vészharangokat az energetikai szakértők, miután szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia egyik jelentős olajfinomítóját és olajmezejét, mire a világ legnagyobb nyersolaj exportőre átmenetileg 50 százalékkal visszafogta kitermelését. Pénteken a nyersolaj hordónkénti ára 60 dolláron állt, de az elemzők figyelmeztettek, hétfőn a piacok újranyitásakor jelentős, 5-10 dolláros drágulás várható. A borúlátóbb előrejelzések még a hordónkénti 80, sőt akár 100 dolláros árat sem tartották elképzelhetetlennek. Hogy az emelkedés végső soron az üzemanyag árában is komolyabban megmutatkozik-e, azt egyelőre nehéz megjósolni. Számos országban, köztük Magyarországon az üzemanyag végső fogyasztói árának 50-60 százalékát a különféle adók teszik ki, az olaj, a finomítás, a profit költségeinek alakulása tehát csak részben van hatással arra, végül mennyit fizetünk a kutakon. Másrészt hazánkban az üzemanyag jövedéki adója is a Brent olaj árához kötött. Sok függ attól, hogy mennyire lesz tartós az olaj drágulása. Szaúd-Arábia igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy javában dolgoznak a károk helyreállításán, a termelés újraindításán, de ez még hetekig eltarthat. Az Egyesült Államok is jelezte, készek a vészhelyzeti tartalékokat piacra dobni, ha szükséges. Mint arra BBC-nek nyilatkozó energetikai szakértő, Nick Butler is rámutatott, a támadás közvetlen hatása vélhetően rövid életű lesz, különösen miután az elmúlt két évben a venezuelai és iráni helyzet nyomán a piac már „hozzászokott”, hogy hirtelen akár napi kétmillió hordónyi olaj is kieshet a rendszerből. Kérdés azonban az is, hogy milyen politikai következményei lesznek a történteknek? Várható-e újabb támadás, és Szaúd-Arábia készen áll-e elhárítására? Kiszélesedhet-e, és fajulhat-e háborúig az egyébként is pattanásig feszült közel-keleti hangulat? Megannyi bizonytalan tényező, amelyek befolyásolhatják a piacot. Az biztos, hogy ezt a csapást már megérzi a világ. Az amerikai hatóságok statisztikái szerint Szaúd-Arábia augusztusig átlagosan napi nagyjából 10 millió hordó nyersolajat termelt ki, ezzel a világ össztermelésének 10 százalékáért felelt. Tovább fokozza a káoszt, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, ki felelős a támadásokért, melyek ember életet ugyan nem követeltek, de óriási gazdasági pusztítást végeztek. A jemeni húszi lázadók – akik ellen a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció 2015 óta háborút vív – siettek vállalni a felelősséget az akcióért. Korábban már követtek el hasonló merényleteket, ipari létesítmények, sőt repülőterek ellen is, azonban jobbára a határhoz közel. A mostani csapás azonban Szaúd-Arábia szívében történt, több száz kilométerre attól a legközelebbi helytől, ahonnét a húszik elindíthatták drónjaikat. Egyes szakértők szerint a jemeni lázadók által birtokolt iráni és észak-koreai technológia aligha lehet ilyen nagy hatótávolságú, bár mások arra emlékeztetnek, volt már rá példa, hogy a fővárosig, Rijádig is repült el rakéta. A húszik megpróbálták azt sugallni, hogy az országon belülről támadhattak, de erre semmiféle bizonyíték nincs, ahogy arra sem, a merénylet valóban hozzájuk köthető. Egyelőre az sem világos, az eszközök hogyan játszhatták ki a szaúdi - és a közeli Bahreinben állomásozó amerikai - légvédelmet. Mike Pompeo amerikai külügyminiszer a szunnita szaúdiak regionális riválisát, a síita Iránt vádolta meg a támadással, de konkrétumokkal ő sem szolgált. Perzsa kollégája, Mohammad Dzsavad Zaríf szerint alaptalan hazugságok az amerikai feltételezések, és az iráni média is – az egyébként Teherán támogatását élvező – húszikat nevezte meg felelősökként. Felmerült még olyan verzió is, hogy a drónokat vagy rakétákat Irán-közeli milíciák indíthatták Irakból, ám ezt később az iraki kormányfő cáfolta. A szaúdiakkal hadban álló húsziknak nyilvánvalóan érdekében állt egy effajta támadás. Ugyanakkor Teheránnak sem jön rosszul, ha csapást mérnek riválisaira, és bebizonyosodik, szükség van az iráni olajra. A támadások hírére Donald Trump telefonon biztosította Mohammed bin Szalmánt, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a szaúdi koronaherceg pedig megfelelő választ ígért. Hogy ez jelentheti-e a jemeni háború felpörgetését, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor tegnap a Fehér Ház még nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a történtek után is találkozzon az amerikai elnök és Hasszán Rohani perzsa államfő, bár ennek az esélyei valószínűleg tovább csökkentek. Harciasabban fogalmazott viszont az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka: Amír Ali Hadzsizadeh figyelmeztetett, hogy készen állnak egy teljes körű háborúra az Egyesült Államokkal, amelynek minden kétezer kilométeren belüli bázisa az iráni rakéták hatótávolságán belül van. 

Megugrott az olaj ára

A hétfői piaci nyitáskor az előrejelzéseknek megfelelően jelentősen megemelkedtek az olajárak a szaúdi Aramco cég létesítményei ellen a végrehajtott dróntámadások után. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 67,28 dollárra emelkedett az ázsiai piacokon, 11 százaléknyit a pénteki záráshoz képest. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára szintén 10 százalékot meghaladó mértékben, hordónként 60,60 dollárra nőtt. Közvetlenül nyitás után mindkét típus ára magasabban is állt.

Szerző
Frissítve: 2019.09.16. 09:11

Phenjanba hívta Trumpot Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.09.16. 07:11
Korábbi felvétel
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Legalábbis egy dél-koreai lapértesülés szerint, amit nem volt hajlandó kommentálni sem a Fehér Ház, sem az amerikai külügyminisztérium, sem pedig Észak-Korea ENSZ-képviselete.
Phenjani látogatásra hívta meg Donald Trump amerikai elnököt Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor - jelentette hétfőn a dél-koreai sajtó pontosan meg nem jelölt diplomáciai forrásra hivatkozva. Kim Dzsong Un még augusztusban küldte el a meghívólevelet Washingtonba. Ez volt abban a hónapban a második levele Trumphoz, amelyben készségét fejezte ki egy csúcstalálkozó megtartására - írta a Jungang Ilbo című szöuli napilap.
A Fehér Ház, az amerikai külügyminisztérium és Észak-Korea ENSZ-képviselete nem volt hajlandó kommentálni a lap értesülését.
Trump és Kim tavaly június óta háromszor is találkozott, de nem sikerült megállapodniuk a kelet-ázsiai térségre nézve fenyegető észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétafegyverzet fejlesztésének leállításáról. A két vezető legutóbb az Észak-Korea és Dél-Korea közötti demilitarizált övezetben találkozott júniusban, és azt ígérte, hogy felújítják a tárgyalásokat a kérdésről. Trump többször is kijelentette, hogy az év hátralévő részében találkozni akar Kimmel.