Bioritmus;egészségügy;internet;felmérés;hitelesség;cikkek;

Akinek fontos az egészsége, ne higgyen el mindent, ami az interneten szembejön!

A legtöbbet kommentelt és lájkolt egészségügyi témájú írások jelentős része súlyosan félrevezető információt tartalmazott, és potenciálisan veszélybe sodorta olvasói egészségét.

Az első tíz legnagyobb számban megosztott egészségügyi cikk háromnegyede félrevezető vagy hamis információt terjesztett, és csak három kapta meg a magas hitelességi fokozatot - derül ki a Health Feedback (Egészségügyi Visszacsatolás) nevű hálózat legfrissebb kutatásából. A Health Feedback egy, a tudósokat globálisan egyesítő hálózat, amely azzal foglakozik, hogy az egészséggel, orvoslással foglakozó cikkek tudományos megalapozottságát ellenőrizze.

A Credibility Coalitionnal (Hitelességi Koalíció) együtt működve most száz, 2018-ban megjelent cikket vettek górcső alá azokat, amelyek a legnagyobb népszerűséget érték el az interneten. A hívószavak, amelyekkel rákerestek az írásokra a következők voltak: oltás, betegség, egészség, vírus, immunrendszer. Az elemzésből kizárták azokat a cikkeket, amelyek egészségpolitikával foglalkoztak, vagy explicite véleménycikkek voltak, és nem tudományos tényekként közölték a bennük foglalt információkat. Az első tíz találatot azután klinikai orvosokkal, a területek szakértőivel nézették meg, a többi kilencvenet a Health Feedback saját szerkesztői vizsgálták, vajon tudományosan mennyire hitelesek. A vizsgálat szempontjait hét pontban meghatározott iránymutatás szerint végezték a szakemberek.

Kiderült, az első tíz legnagyobb számban megosztott cikk háromnegyede félrevezető vagy hamis információt terjesztett, és csak három kapta meg a magas hitelességi fokozatot. Négy közepesen elfogadhatóan volt megalapozott, azaz a bírálók nagy pontatlanságokat nem, de félrevezető információkat találtak bennük. (A három magas minőségű cikket a Time Magazin publikálta.) Három cikk volt nagyon alacsony minőségű, ezek közül kettő kétes hitelű webhelyen jelent meg, egy a Guardianban, de az nem újságírótól származott, hanem egy könyvből vett részlet volt.

Az eredmény a várakozásokat tükrözte, a szenzációhajhász, ugyanakkor túlzásokat, logikai képtelenségeket tartalmazó címek, rövid tartalmi ismertetések direkt kattintásvadász módon voltak megfogalmazva. A minden, amit az elhízásról tudtál című Huffington Post cikk megosztotta a szakértőket, ennek oka az volt, hogy leírtak túlságosan is az egyéni megszólalók anekdotáira, tapasztalataira támaszkodtak, bár a szerző megszólaltatott tudósokat is.

2018 legfelkapottabb cikke a marihuána (cannabis) gyógyhatásáról szólt, egymillió feletti megosztással. A súlyos pontatlanságokkal teli írás szerint a marihuána kevésbé káros, mint az alkohol, ez a nézet egyébként széles körben elterjedt a fogyasztók körében. Az ezt taglaló cikkek az elmúlt években – nem csak tavaly – széles körben megjelentek a neten, de egy Új-Zélandi weboldal már 2015-ben megírta, hogy annak a tanulmánynak a hitelessége, amely azt állította, százszor könnyben lehet meghalni alkohol túladagolástól, mint túl nagy adag cannabistól, erősen kétséges. Noha valóban nehéz utóbbiból halásos mennyiséget elfüstölni, más hatásai lehetnek, amelyek legalább olyan rossz hatással vannak az egészségre.

A többi írás közül hat betegségekről, betegségek kezeléséről szólt, kettő a fizikai tevékenységek egészségügyi hasznáról, egy pedig a táplálkozásról, élelmiszerekről. Kettő azzal a felütéssel jelent meg, mindent, amit az adott témáról – jelen esetben az elhízásról és a depresszióról - tudtunk téves, szembemenve az elfogadott orvosi nézetekkel.

A százas lista cikkeit már nem felkért szakértők, hanem a Health Feedback tudományos szerkesztői vizsgálták, és arra jutottak, hogy a cikkek több mint felének problémás a tartalma. Ugyanakkor biztató, hogy a magas minőségű cikkeket osztották meg sokkal többször, mint az alacsonyakét, előbbieket összesen 11 milliószor adták tovább, a kevésbé elfogadhatókat 8,5 milliószor. Voltak olyan cikkek is, amelyek bár nem terjesztettek ténybeli tévedéseket, túloztak, félrevezetők voltak, vagy logikai bakugrásokat tartalmaztak. A semlegesnek ítélt cikkek bár nem tévedtek súlyosan, hagytak kívánni valót maguk után az olvasók helyes tájékoztatása terén. A száz cikk között a három legolvasottabb téma a betegségek és gyógymódok (21), az élelmiszerek táplálkozás (18) és az oltások (17) témakört ölelte fel. A betegségekről szóló cikkek közül 16 bizonyult pozitív hitelességűnek, ezek legtöbbje a rákról szólt, továbbá az Alzheimer-kórról. A táplálkozási cikkek közül azonban csak öt volt elfogadható, a többi eltúlozta az egyes élelmiszerek pozitív vagy negatív hatásait. A vakcinákról szóló cikkek közül 12 volt helyes, öt viszont kifejezetten oltásellenes volt, összeesküvés elméleteket terjesztett. Az a tény, hogy ezek a cikkek népszerűek, tükrözi a nyilvánosság aggodalmát e kérdéssel kapcsolatban. Az Egészségügyi Világszervezet az oltásbiztosságot - elsősorban az oltásellenes mozgalom miatt - a 2019. évi globális egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélynek nyilvánította. 

Nem minden hiteles, ami annak látszikMagyarországon is működik olyan, orvosokból és kommunikációs szakértőkből álló civil szervezet, amely azzal foglalkozik, hogy a neten lévő egészségügyi oldalakat, az azokon megjelenő cikkek hitelességét vizsgálja. Mint azt Matics Katától, a Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület (HEK) ügyvezető alelnökétől megtudtuk, céljuk, hogy javítsanak az online médiában megjelenő, elsősorban a laikusoknak szóló egészségüggyel kapcsolatos kommunikáción. Tevékenységük az e-kommando.hu oldalon követhető nyomon. Munkájukat komoly szakmai megalapozottsággal végzik, világviszonylatban elfogadott metodikai rendszere van annak, hogy milyen kritériumok alapján kell a hitelességi faktorokat meghatározni. Elsősorban nem egy-egy cikket vizsgálnak, hanem az egészségügyi témákkal foglalkozó weboldalak egészét: megfelelnek-e az általuk kidolgozott feltételrendszernek hitelesség szempontjából. Rengeteg magyar oldal foglalkozik egészségügyi tartalomszolgáltatással, amelyek közül eddig több mint 250 oldalt néztek át, s amelyek közül csak 25-30 százaléka felel meg a hitelesség kritériumainak. Az egyik fő kérdés a tíz szempont közül, hogy ki írja adott tartalmat, hiszen nem mindegy, hogy egy laikus kedvtelő ollóz össze egy egészségügyi tartalmú cikket, vagy pedig egy orvosi, egészségügyi végzettségű szakember. Egy másik fontos kérdés, hogy mikor íródott és frissült adott cikk, hiszen a weboldalakon megjelenő információk korlátlanul megtekinthetőek, a kereséskor akár évekkel ezelőtti információk is megjelenhetnek, amelyek már régen aktualitásukat vesztették. Példaként kiemelte a rákgyógyítást, amely ma már olyan ütemben fejlődik, hogy akár pár hónapos cikkek is elavultak lehetnek. Az Egyesület képviselője körültekintésre és óvatosságra hívja fel minden interneten böngésző figyelmét: Nem minden hiteles, ami annak látszik.