Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint a feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig „valószínűleg rákkeltő”. Az ajánlás azóta sem változott, sőt már környezetvédelmi okokból sem javasolt ezek fogyasztása, de
Arra jutottak, a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi”.
Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, nem tartozik viszont ebbe a kategóriába a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálást, vagdalást leszámítva az így készült termékek - kolbászfélék, szalámik, pástétomok -, valamint a szalonna feldolgozott húsárunak minősül – foglalta össze a BBC hírportálja.
Az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsok fogyasztása évente mindegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet a tudósok szerint, összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Az új, világszerte nagy visszhangot kiváltott tanulmányt a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói vezették. Ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt eredményeik alapján ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.
A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint
„Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá” – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike.
A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt. Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek egyet. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) nem változtatja meg az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától” származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”.
A fenntartható, növényalapú étrendet javasló EAT-Lancet Bizottság szakértője, a Harvardon táplálkozástudományt és epidemiológiát kutató Walter Willett szerint a jelentés több szinten is hibákat tartalmaz, és manipulálja a bizonyítékokat. A kutatás alanyai túl fiatalok voltak, hogy kialakulhasson a szervezetükben bármilyen húshoz kötődő betegség. A Rákkutatási Világalap (WCRF) visszautasította az új eredményeket, a táplálkozástudomány több kutatója szerint nem azzal van baj, amire a kutatók jutottak, hanem azzal, amit egy ilyen hír sugallhat. „A vörös és feldolgozott húsok ugyan képezhetik az egészséges étrend részét, de ha túl sokat fogyasztanak belőle, az megnöveli a bélrák kialakulásának esélyét. A kiegyensúlyozott étrend a kulcs az egészség hosszú távú fenntartásához” – mondta a Guardian című brit lapnak Louis Levy, az angol közegészségügyi hivatal táplálkozástudományi vezetője.
