Lehet, hogy mégsem egészségtelen a vörös hús fogyasztása

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:03

Fotó: Andreas Franke/Picture-Alliance / AFP
Kanadai kutatók új tanulmánya szerint egészségügyi okok miatt nem érdemes feladni a húsfogyasztást. Túlzásba azonban nem érdemes vinni.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint a feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig „valószínűleg rákkeltő”. Az ajánlás azóta sem változott, sőt már környezetvédelmi okokból sem javasolt ezek fogyasztása, de
kanadai kutatók újraértelmezték a korábbi eredményeket.

Arra jutottak, a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi”.
Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, nem tartozik viszont ebbe a kategóriába a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálást, vagdalást leszámítva az így készült termékek - kolbászfélék, szalámik, pástétomok -, valamint a szalonna feldolgozott húsárunak minősül – foglalta össze a BBC hírportálja.   
Az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsok fogyasztása évente mindegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet a tudósok szerint, összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Az új, világszerte nagy visszhangot kiváltott tanulmányt a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói vezették. Ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt eredményeik alapján ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.
A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint 
a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában.

 „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá” – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike.
A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt. Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek egyet. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) nem változtatja meg az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától” származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”. 
A fenntartható, növényalapú étrendet javasló EAT-Lancet Bizottság szakértője, a Harvardon táplálkozástudományt és epidemiológiát kutató Walter Willett szerint a jelentés több szinten is hibákat tartalmaz, és manipulálja a bizonyítékokat. A kutatás alanyai túl fiatalok voltak, hogy kialakulhasson a szervezetükben bármilyen húshoz kötődő betegség. A Rákkutatási Világalap (WCRF) visszautasította az új eredményeket, a táplálkozástudomány több kutatója szerint nem azzal van baj, amire a kutatók jutottak, hanem azzal, amit egy ilyen hír sugallhat. „A vörös és feldolgozott húsok ugyan képezhetik az egészséges étrend részét, de ha túl sokat fogyasztanak belőle, az megnöveli a bélrák kialakulásának esélyét. A kiegyensúlyozott étrend a kulcs az egészség hosszú távú fenntartásához” – mondta a Guardian című brit lapnak Louis Levy, az angol közegészségügyi hivatal táplálkozástudományi vezetője.

Vakoknak fejlesztettek okostelefon-billentyűzetet

Publikálás dátuma
2019.10.01. 15:44

Fotó: Annette Riedl/dpa Picture-Alliance / AFP
A vakok számára fejlesztett, Oskar névre keresztelt rendszer alapja egy nyolc billentyűvel működő Braille-billentyűzet.
Vakok számára fejlesztettek okostelefon-billentyűzetet a bécsi Műszaki Egyetem (TU) kutatói. A telefonok hátára illeszthető szerkezet segítségével a Braille-írással írók percenként 20 szót gépelhetnek be - közölte hétfőn az intézmény. Az eszköz Bluetooth-kapcsolaton keresztül kommunikál a telefonnal.
Az Oskar névre keresztelt Braille-billentyűzet alapja egy nyolc billentyűvel operáló rendszer, amelyre a látássérült emberek számára kialakított speciális billentyűzetek is épülnek. "Hasonlóan a zongorán több ujjal egyidejűleg leütött akkordhoz, ezen a billentyűzeten is több gomb egyidejű megnyomásával hoz létre egy betűt a felhasználó" - mondta Johannes Strelka-Petz, aki diplomamunkája keretében dolgozott a billentyűzet fejlesztésén.
A projektet a társadalmi ügyekért felelős osztrák minisztérium WINTEC tudományos díjjal tüntette ki. A technológia leírása online szabadon hozzáférhető.
Szerző

A taxisofőröket veszélyezteti leginkább a városi légszennyezettség

Publikálás dátuma
2019.10.01. 14:00

Fotó: ARNAUD BERTRANDE/ONLY FRANCE / AFP
Megvizsgálták, kiket veszélyeztet leginkább a városi légszennyezés a hivatásos autóvezetők közül. A következő lépésben a vezetők védelmének lehetséges stratégiáit tanulmányozzák a kutatók.
A városi légszennyezés a többi hivatásos autóvezetőhöz képest a taxisofőröket veszélyezteti leginkább - mutatta ki egy új tanulmány. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) nemzetközi kongresszusán bemutatott kutatás kimutatta, hogy a hivatásos sofőrök átlagosan harmadával több fekete szenet szívnak be vezetés közben, mint amit egy forgalmas út mellett mérni lehet.
Azt is megállapították, a futárokkal, teherautósofőrökkel, szemetesekkel és mentősökkel összehasonlítva a taxisofőrök vannak kitéve a legnagyobb mértékben a fekete szénnek (BC), ami a dízelmotorok füstjére jellemző – számolt be róla a medicalxpresss.com portál. A tanulmány szerzői szerint 
a sofőröknek csukott ablakkal kellene közlekedniük, hogy védekezzenek a szennyezés ellen.

A kutatást Shanon Lim, a londoni King's College kutatója ismertette a kongresszuson. A tanulmány elkészítésében a King's College és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói működtek együtt. „Nagyon sokat tudunk a közlekedési légszennyezettség veszélyeiről, meglepően kevés kutatást végeztünk azonban a hivatásos járművezetők szennyezésnek való kitettségéről és annak egészségre gyakorolt hatásáról. Úgy gondoljuk, hogy körülbelül egymillióan dolgoznak ilyen munkakörben csak az Egyesült Királyságban, tehát ez egy nagyon széles kört érintő és ehhez képest alulértékelt kérdés” – mondta el Lim.
A kutatók 140 hivatásos járművezetőt toboroztak a London belvárosából. Felkérték őket, hogy 96 órán át vigyenek magukkal egy feketeszén-szintet mérő eszközt, amit összekapcsoltak a GPS nyomkövetővel. A műszer percenként egyszer rögzítette a mért szintet. A sofőrök járművének típusát és a munkaidejüket is feljegyezték, és arról is kérdezték őket, hogy nyitott ablakokkal vagy szellőzőnyílással vezetnek-e. Az eredmények azt mutatták, hogy a hivatásos járművezetők vezetés közben légköbméterenként átlagosan 4,1 mikrogramm fekete szénnek vannak kitéve, ami körülbelül négyszerese az otthonukban lévő átlagosan 1,1 mikrogramm/m3 szennyezettségnek. A kutatók szerint az otthoni szintek hasonlóak az irodai levegőben lévő szennyezettségi szintekhez.
A sofőrök fekete szénnek való kitettségében azonban rendkívül magas kiugrásokat is tapasztaltak, gyakran akár fél órán át is több mint 100 mikrogramm/m3 értéket mértek. A kutatók ugyanakkor megállapították, hogy ugyanekkor a forgalmas londoni Marylebone Road mentén a szennyezés szintje átlagosan 3,1 mikrogramm/m3 volt, London levegőjében a fekete szén átlagos koncentrációja pedig 0,9 mikrogramm/m3 volt. A mentősök átlagosan a fekete szén 2,8 mikrogramm/m3 fkoncentrációjának voltak kitéve.
Mivel a hivatásos járművezetők magasabb légszennyezettségnek vannak kitéve, mint amit a forgalmas út mellett mértek, ez arra utal, hogy a jármű belseje nem feltétlenül nyújt védelmet. Valójában az ellenkezője lehet igaz: a szennyezett levegő hosszabb ideig megrekedhet a járműben – vélte Lim.
A kutató elmondta: nem tudják biztosan, miért a taxisok helyzete a legrosszabb, valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy a város legforgalmasabb és legszennyezettebb részein működnek, ahol nincs levegőmozgás. A mentősök pedig azért lehetnek jobb helyzetben, mert elkerülhetik a torlódásokat, amikor a helyszínekre sietnek.
A kutatás azt is kimutatta, hogy ha a sofőr az ablakokat bezárva tartotta munka közben, a felére csökkent a fekete szén koncentrációja, amit belélegzett. A jármű típusa és az útvonal megválasztása szintén csökkentheti a légszennyezettségnek való kitettségét. A kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják a vezetők védelmének lehetséges stratégiáit, például a légszűrők használatát. 
Szerző