Greenpeace: kockázatos a budapesti kórházak előtti légszennyezettség

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:19

Fotó: Greenpeace Magyarország
Kritikus lehet a légszennyezettség több, gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmény bejáratának környékén – derül ki a Greenpeace friss mérési eredményeiből.
Több helyen súlyosabb a légszennyezettség a hivatalos mérőállomások által mért értékeknél – derül ki a környezetvédő szervezet vizsgálatából, amellyel főleg a dízel járművekből származó nitrogéndioxid-szennyezettséget mérte tíz budapesti kórház környékén.
A Greenpeace Magyarország augusztus 29. és szeptember 19. között a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények bejáratánál mérte a légszennyezettséget, mert mint közleményükben írják, ők különösen érzékenyek a légszennyezésre. A legsúlyosabb értékeket a Semmelweis Egyetem (SOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél (89,4 µg/m3), a Heim Pál Gyermekkórháznál (79,0 µg/m3), az MH EK Honvéd Kórháznál (74,0 µg/m3), valamint a Tölgyfa utcai Gyermek-Tüdőgyógyászati Járóbeteg-szakellátás épületénél (73,4 µg/m3) elhelyezett mérőeszközök mérték. 
A háromhetes mérés alatt tíz mérési pontból kilenc helyszínen volt magasabb a szennyezettség mértéke, mint az éves nitrogén-dioxid határérték (40 µg/m3). Az egyetlen, éves határérték alatti szintet az Auróra utcai Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ bejáratánál kitett mérőeszköz mutatta (39,3 µg/m3). A SOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél mért szennyezettség háromhetes átlaga még a 24 órás határértéket (85 µg/m3) is meghaladta (89,4 µg/m3), és több mint duplája volt az egy évre megadott határértéknek.
A nitrogéndioxid-szennyezés számottevő része a dízel járművekből származik, amelyek száma és átlagéletkora is nőtt Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, amelyek jelentős része a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott szennyező dízel – írják. 
A Greenpeace korábbi mérései azt mutatják, hogy a budapesti iskolák és a buszmegállók mellett is kritikus a légszennyezettség, ezért a környezetvédő szervezet azt várja a főváros vezetésétől, hogy a nyugat-európai városokhoz hasonlóan, állapítson meg céldátumot a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére. 
„Évente már most több mint 14 ezren halnak meg a rossz levegő miatt. Közvélemény-kutatás is bizonyítja: a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.

A súlyos légszennyezettség miatt évente több ezren halnak meg idő előtt a fővárosban. A levegőminőség európai viszonylatban is egészségkárosító: a szállópor-szennyezettség miatt az Európai Bizottság már pert is indított Magyarország ellen és kötelezettségszegési eljárást a nitrogéndioxid-szennyezettség okán.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 11:47

Sterilizálással csökkentenék a barátpapagájok populációját Madridban

Publikálás dátuma
2019.10.09. 09:44

Fotó: GERARD JULIEN / AFP
Az őshonos madárfajok védelmében a madridi önkormányzat leszámolna a közparkokban élő népes papagájkolóniákkal.
A városvezetés által bemutatott tervezet alapján az argentin barátpapagájok jelenleg mintegy 12 ezres populációját 500-ra csökkentenék a spanyol fővárosban befogással és sterilizálással. A jövő őszre időzített akcióra 100 ezer eurót (33,3 millió forintot) szánnának.
A főként közparkokban fészkelő, élénk zöld színű, körülbelül 30 centiméteres papagájok turistalátványosságnak számítanak, ám az önkormányzat és Spanyol Madártani Társaság (SEO) szerint valójában veszélyt jelentenek. Az eredetileg díszmadárként tartott papagájfaj rendkívül jól alkalmazkodik és nagyon szapora is. Szabadon élő példányaik száma 2005-ben még 1700 volt, ám mostanra meghaladta a 12 ezret. 
A gyorsan növekvő populáció eleszi a táplálékot az őshonos madarak elől, elűzi őket fészkelőhelyeikről és rájuk nézve végzetes betegségeket terjeszt. A fák lombkoronáiba épített óriási, gallyakból készített fészektelepeik elérhetik akár a 200 kilót is, ezért könnyen leszakadhatnak és így az emberekre is kockázatot jelentenek. Emellett a fészkek környékén felhalmozódó ürülék és a nagy zaj miatt is sok a lakossági panasz – érvelt az önkormányzat.
Juan Carlos del Moral, a SEO koordinátora szerint rendkívül aggasztó a helyzet, amelynek megoldását a madárvédelmi szakemberek is régóta sürgetik. A probléma ráadásul nemcsak Madrid mellett más városokat, például Barcelonát vagy Valenciát is érinti.
Szerző
Témák
Madrid papagáj

Hét világ, egy bolygó - Bemutatták David Attenborough új sorozatát

Publikálás dátuma
2019.10.08. 16:43
Illusztráció
Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
Október második részében kezdi vetíteni a BBC a 93 éves természettudós legújabb, vélhetően a korábbiakhoz hasonlóan nagy hatású sorozatát.
Bár a Hét világ, egy bolygó című sorozatot csak a hónap második felében vetíti a BBC, a bemutatót már megtartották a londoni Leicester téri moziban. A 93 éves természettudós sorozata minden eddigieknél tragikusabb képet fest a bolygónkról, nem véletlenül: a készítőknek az a célja, hogy mindenkiben tudatosuljon az éghajlati vészhelyzet súlyossága – írta az Index.
A sorozat nemcsak azt mutatja be, hogy az emberiség hogyan teszi tönkre a Földet, de pozitív példákat is mutat, hogyan élhetünk békességben a környezetünkkel. David Attenborough a bemutatón azt mondta, a sorozat a biodiverzitást és a földi élet sokféleségét ünnepli, de felhívja a figyelmet a kihívásokra is.
Az epizódokat több mint 1500 ember négy éven keresztül készítette. Drónfelvételek segítségével olyan soha nem látott jeleneteket is sikerült lefényképezni, mint ahogy a jegesmedvék összefognak a beluga bálnák vadászatához.
A BBC azt reméli, hogy az Attenborough által narrált sorozatokhoz hasonlóan ezek az epizódok is nagy hatással lesznek a nézőkre.
Szerző