Vigyázó szemek a választáson: a pártokra marad a kontroll

Publikálás dátuma
2019.10.10. 09:00

Fotó: Népszava
Nem csak a fővárosi szavazókörökben, hanem a nagyobb városokban is biztosan lesznek ellenzéki delegáltak a vasárnapi választáson. Az EBESZ ezúttal sem küld megfigyelőket.
Belehúztak a pártdelegáltak az önkormányzati választás előtti hajrában; míg a hétfői adatok szerint alig 21 ezer megfigyelőt jelentettek be a választáson rajthoz álló szervezetek és a függetlenek, a tegnapi adatok alapján már 25 ezer fölött járt a számuk – derült ki a választási honlap alataiból. Ez a következő két napban tovább emelkedik, mert bár a pártdelegáltak bejelentésének határideje múlt pénteken lejárt, a helyi választási irodák csak lassan összesítik és jelentik a számokat a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy információink szerint öt olyan fővárosi kerület van – köztük a legnagyobb, a XI. – ahonnan tegnap kora délutánig egyetlen pártdelegáltat sem jelentettek a helyi szavazatszámláló bizottságokból. Ennek oka az egységes szabályozás hiánya; 18 budapesti kerületben ugyanis akkor közölték a pártdelegáltak számát, amikor bejelentették őket az adott városrész szavazóköreibe, a másik öt városrészben ugyanakkor megvárják, amíg a tagok esküt tesznek és ezzel teljes jogú taggá válnak a szavazatszámláló bizottságokban. A helyzet érdekessége, hogy egyik megoldás sem jogsértő, azaz a jegyző vezetése alatt álló helyi választási iroda dönti el, melyik megoldást választja. Az NVI-nél lapunkkal azt közölték, hogy a legtöbb pártdelegált a Fidesztől és a KDNP-től érkezett, ahogy az a korábbi választásokon is történt. A számuk 10 ezer fölött jár. Pontos adatot itt azért nem látni, mert az összesítést úgy készítették el, hogy szövetségben indult – és így jó eséllyel közösen megfigyelőket küldő – pártoknál az adott szavazóköri megfigyelőt mindegyik jelölő szervezetnél feltüntették, azaz a több párt által indított jelöltekhez köthető delegáltak mindegyik pártnál megjelennek. Az ellenzék esetében még összetettebb a helyzet, mert bár a fővárosban a legtöbb helyen a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogás támogatásával indulnak a polgármesteri helyekért, az egyéni választókerületi jelöltek esetében a variációk száma sokkal szélesebb. Az adatokból szerint ugyanakkor a Momentumnál és a szocialistáknál már most több mint 2,5 ezer pártdelegáltat tüntettek fel, és a DK is bőven 2 ezer felett jár. Ez azt jelenti, hogy nem csak a mintegy 1300 fővárosi szavazókörben lesznek ellenzéki megfigyelők, hanem a nagyobb vidéki városokban is vigyáznak a választás tisztaságára. Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt a napokban közölte, hogy alternatív szavazatszámláló rendszert hoz létre az ellenzék, amihez a fővárosban minden adott, hiszen valamennyi szavazókörben lesz ellenzék delegált vasárnap. A rendszer lényege, hogy amikor a szavazatszámlálás után elkészülnek a választási jegyzőkönyvek, azokat az ellenzéki szavazóköri delegáltak lemásolják, és ezeket elküldik a kerületi kampányfőnököknek. Az ő feladatuk lesz, hogy az adatokat feltöltsék egy nem nyilvános adatbázisba, és amint erre lehetőség van, nyilvánosságra is hozzák. Ezt bárki összevetheti a közzétett adatokkal. Az intézkedést Karácsony azzal indokolta, hogy már 2018-ban is több kétség merült fel az országgyűlési választás tisztaságát illetően, az alternatív szavazatszámláló rendszer azonban mindenkit megnyugtathat afelől, hogy semmiféle csalásra nincs lehetőség. Az NVI jelezte, „üdvözli” az ellenzéki politikusok kezdeményezését, mert minél több delegált, megfigyelő és szavazatszámláló rendszer működik, annál inkább érvényre juthat a választások átláthatósága. Öt éve, az előző önkormányzati választáson 33 ezer pártdelegált vett részt, tavaly a parlamenti voksoláson bő 32 ezer, az idén májusi EP-voksoláson pedig 26 733. A mostani, 25 ezer feletti létszám bőven le tudja fedni az ország mintegy 10 ezer szavazókörét, különösen úgy, hogy a kisebb településeken, falvakban, ahol szinte csak független jelöltek versenyeznek, pártdelegáltak nem lesznek jelen.

Nem jön az EBESZ

Ahogy a májusi EP-választásra, a mostani önkormányzati voksolásra sem küld megfigyelőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A különbség annyi, hogy ezt május előtt külön kérték az ellenzéki pártok, a szervezet mégsem reagált. Pedig a tavalyi parlamenti választás után lesújtó véleményt tettek közzé. Akkor azt írták, hogy a megfélemlítő retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, és korlátozta a választókat abban, hogy a teljes tájékozottság birtokában döntsenek. A vasárnapi választást így a pártdelegáltakon kívül a külföldi országok nagykövetségeinek szakértői kísérik figyelemmel, bár utóbbiak nagyjából két tucatnyian lesznek.

Szerző

„Idióta fideszesekről” és a Borkai-ügyről is beszélt Tarlós

Publikálás dátuma
2019.10.10. 08:37
Tarlós István főpolgármester
Fotó: Népszava
A felvételek szivárogtatását borzasztó módszernek tartja a főpolgármester, aki nem is hallott arról, hogy fideszes vezetők fejlesztési pénzek elvonásával fenyegetőznének a kampányban.
Interjút készített Tarlós Istvánnal a hvg.hu, melyben többek között győri és kispesti botrányról és persze megafonos szerepléséről is kérdezték a főpolgármestert, de szóba kerültek a kampányt meghatározó fideszes fenyegetőzések is – Tarlós állította,
sem kormányülésen, sem a Fidesz elnökségi ülésén nem hallotta még, hogy az ellenzéki vezetésű városoktól elvesznek fejlesztési pénzeket ,ennek ellenére „lehet, hogy vannak olyan idióta fideszesek”, akik ezt állítják.

Mégsem kizárt, hogy Tarlós István hallott valamit, csak nem akarta érteni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyértelműen jelezte, hogy a Budapestnek szánt fejlesztési pénzeket és projekteket Tarlós személyéhez köti a kormány, és elveszi ezeket, ha Karácsony nyer, de a főpolgármester szerint „Gulyás Gergely nem azt mondta, hogy a város ezeket a projekteket el fogja veszteni, csak az nem biztos, hogy rábízzák olyan emberre, aki kevésbé bizonyította eddig, hogy képes ilyet lebonyolítani.”
A lapnak nyilatkozva Tarlós azt mondta, nem örül sem a győri Borkai-botránynak, sem a párbeszédes sztorinak vagy kispesti szocialistákról kikerült felvételeknek
„… maga a módszer is borzasztó, és az emberek lassan azt hiszik, hogy minden önkormányzatnál ez megy. Ez katasztrófa, mert nem így van. Sokan tisztességesen dolgoznak, nincsenek ilyen események, nem kell nyakatekert módon, életszerűtlenül védekezni.”

Tarlós István azért tűzbe csak családjáért és a régi barátaiért tenné a kezét, a fővárosi fideszes polgármesterekért nem feltétlenül, de mint mondta, nem szeretne kitalált történetekkel játszani. A főpolgármestert a Tordai Bence Párbeszéd-képviselővel vívott megafoncsatáról is kérdezte a lap, de Tarlós szerint ő ekkor nem esett ki szerepéből, csak visszaadta, amit kapott: „...előző nap a párbeszédesek így zavarták meg egy rendezvényemet. Nekem is sok rendezvényemet megzavarták, sok plakátomat megrongálták, csak én nem szaladtam siránkozni és panaszkodni”-jegyezte meg, hozzátéve az is, hogy Tordait a demokrácia szélsőértékének tartja, mert „mindenkinek az agyára megy, mindenkit provokál.”
Tarlós azt is határozottan tagadta, hogy fideszes báb volna, szerinte elmúlt harminc évének eredményei nem éppen ezt mutatják. A kormánnyal kötött fővárosi megállapodás kapcsán pedig legesélyesebb kihívójának, Karácsony Gergelynek azt üzente, hogy
„ha ilyen okos, bátor, rámenős, eredményes, akkor nyilvánvaló, fölmegy, nyakon csapja Orbán Viktort, és egy sokkal jobb megállapodást fog vele kötni, mint én”

Az interjút a hvg.hu oldalán, teljes terjedelmében pedig csütörtökön fél tizenegytől a HVG 360-on olvashatják.
Szerző

EU-meghallgatások: tarthatatlan a menetrend, később foglalkoznak Várhelyi Olivérrel

Publikálás dátuma
2019.10.10. 08:35

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Nagyon valószínű, hogy egy héttel elhalasztják a következő Európai Bizottság magyar és a román tagjelöltjének meghallgatását, mert kevés az idő a jóváhagyásukhoz szükséges eljárások lefolytatására.
Az Európai Parlament október 14-15-ikét jelölte ki a pótlólagos szakbizottsági meghallgatásokra, a menetrend azonban tarthatatlan. Brüsszeli források ezért úgy vélik, hogy a magyar Várhelyi Olivér és a ma még ismeretlen román jelölt október 21-22-ikén járulna az illetékes parlamenti szaktestület színe elé. Ha a bukaresti kormány már csütörtökön megnevezné választottját a következő Európai Bizottságba, akkor sem lenne mód arra, hogy a két biztosjelölt a jövő hét elejéig megszerezze Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök jóváhagyását, megkapja az EP jogi bizottságának összeférhetetlenséget kizáró határozatát, válaszoljon az illetékes szakbizottságok írásban feltett kérdéseire és felkészüljön a szóbeli kérdés-feleletre. Így mindkettőjük meghallgatására Strasbourgban, a parlament plenáris ülésének ideje alatt kerülhet sor. Az eredeti tervek szerint az EP október 23-ikán szavazna az új Európai Bizottságról, vagyis kevés idő maradna a két politikus teljesítményének értékelésére, különösen ha a képviselők kifogásokat emelnének az alkalmasságukkal szemben. Ebben az esetben késhet a Von der Leyen Bizottság november 1-jére időzített hivatalba lépése. Lapunk úgy értesült, hogy a megválasztott bizottsági elnök esetleges tárcacserékről is egyeztet a fővárosokkal. Tartja magát a hír, hogy a magyar és a román biztosjelölt feladatkört cserélne, és Várhelyi Olivér kapná a közlekedési portfoliót, míg román kollégája a bővítésit. Megbízható forrásaink szerint Von der Leyenék megkeresték Janez Lenarčič humanitárius válságkezelésért felelős biztosjelöltet, hogy elvállalná-e a bővítési tárcát. A politikus elsőre nemet mondott, a döntés a szlovén kormány kezében van.
Frissítve: 2019.10.10. 12:31