Kapcsolat lehet a légszennyezettség és a csendes vetélés között

Publikálás dátuma
2019.10.15. 18:18

Fotó: Wang Zicheng/Imaginechina / AFP
A levegőben lévő szennyezőanyagoknak való kitettség növeli a csendes vetélés - a terhesség megszakadása olyan egyértelmű jelek nélkül, mint a vérzés vagy a görcsölés - kockázatát - állapították meg kínai kutatók.
Korábbi tanulmányok már mutattak összefüggést a légszennyezettség és a várandósság idején jelentkező komplikációk között, ám a Nature Sustainability című internetes folyóiratban publikált új kutatás a szennyezett levegő egy eddig kevéssé tanulmányozott hatására hívja fel a figyelmet. A kutatók megállapították, hogy a levegőben lévő finomszemcsés anyagok (szálló por), valamint a kén-dioxid, az ózon és a szén-monoxid magasabb koncentrációjának való kitettség összefüggésben van az első trimeszterben bekövetkező csendes vetélés fokozott kockázatával. A tanulmány szerint továbbá
"ugyan nem egyenes irányúan, de a kockázatnövekedés erősödik, minél magasabb a szennyező anyagok koncentrációja".

Négy kínai egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia kutatói több mint 250 ezer nő terhességét követték nyomon 2009 és 2017 között Pekingben. Csaknem 17 500 nőnél következett be csendes vetélés. A terhességmegszakadás ezen fajtájának nincsenek egyértelmű jelei, gyakran csak egy rutin ultrahang-vizsgálatkor derül ki, hogy megszűnt a magzati szívhang. A szakemberek a nők otthona és munkahelye közelében lévő mérőállomások adatait felhasználva mérték fel az alanyok kitettségét.
Shaun Brennecke, a Melbourne-i Egyetem professzora ugyan nem vett részt a kutatásban, de az eredményeket kommentálva megjegyezte, hogy bár a tanulmány kvantitatív összefüggést mutatott ki a légszennyezettség és a csendes vetélések között, az ok-okozati kapcsolat megerősítéséhez emberi embriókon történő laboratóriumi tesztekre lenne szükség, ami viszont etikai szempontból nehézkes.
A pekingi levegő szennyezettségének szintje jelentősen csökkent az elmúlt években, ám a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok - amelyek mélyen megtelepszenek a tüdőben - jelenlegi koncentrációja még mindig négyszerese az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megjelölt határértéknek.
Szerző

Kiderítették, mikor voltak boldogok az emberek az elmúlt 200 évben

Publikálás dátuma
2019.10.15. 13:13

Fotó: Katarina Sundelin/PhotoAlto / AFP
A legboldogabb időszakot két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével találta meg egy nemzetközi kutatócsoport .
Az elmúlt két évszázad hangulatának méréséhez a kutatók az 1820 és 2009 között napjainkig megjelent és a Google Books-on is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és 65 millió újságcikk nyelvezetét elemezték a pozitív jelentésű szavak gyakoriságára koncentrálva. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki. A kutatás középpontjában négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állt.
Az elmúlt kétszáz év legboldogabb korszakának az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket; az az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszakát (Belle Époque) találták, a húszas évek is kiugrást mutatott, a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették. A kapott boldogságindexet párhuzamba állították a létező közvélemény-kutatási felmérésekkel, és kimutatták, hogy a könyvek és újságcikkek alapján az ő adataik jól tükrözik egy nemzet hangulatát.
A kutatók magyarázata szerint a könyvek és az újságcikkek azért bizonyultak jó adatforrásnak, mert a könyv-és lapkiadók szerkesztői olyan cikkeket, könyveket publikálnak szívesen, amelyek megegyeznek olvasóik hangulatával.
A boldogságindex vizsgálatából kitűnt, hogy egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de nagy arányú GDP növekedés - évi legalább 4,3 százalék - szükséges, hogy jól láthatóvá váljék az emberek boldogságérzetének növekedése. "Indexünk az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük az emberek elégedettségét a múltban. Ha az olaszországi adatokat nézzük, érdekes megjegyezni, hogy a fasizmus idején lassan, de folyamatosan csökkent az emberek elégedettsége, és a 2008-as válság utáni években drámai csökkenést tapasztaltunk" - mondta Eugenio Proto.
 A Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatócsoportjának tanulmánya a Nature: Human Behaviour című tudományos folyóiratban jelent meg. "A mi tanulmányunk az első ilyen jellegű kutatás, fontos első lépés, hogy megértsük, mennyire voltak elégedettek az emberek a múltban. Megmutattunk egy eszközt, amellyel most a szociológusok és a történészek tovább dolgozhatnak, az elemzett korszakok szubjektív elégedettségét összeköthetik a korabeli történelmi eseményekkel" - mondta el az ANSA olasz hírügynökségnek Eugenio Proto olasz közgazdász, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
Szerző
Témák
boldogság

Sima vérvétellel felfedezhető a tüdőrák

Publikálás dátuma
2019.10.15. 11:37

Fotó: MARIA TAN / AFP
Izraeli tudósok a tüdőrák kockázatának új szűrővizsgálatát fejlesztették ki, amelyhez elég egy egyszerű vérvétel - jelentette be a Weizman Tudományos Intézet (WIS).
Az új módszer az egyes páciensek egyéni DNS-javítási képességén, vagyis annak a három DNS-javító enzimnek az aktivitásán alapul, amelyeken keresztül a sejtek reagálnak a károsodásokra. Ha az elért pontszám alacsonyabb, akkor nagyobb a tüdőrák kockázata, ami a daganatos halálozások vezető oka.  A vérvizsgálat a sejteknek azt a képességét méri, ahogy a genetikai károsodásra válaszolnak - írták a WIS tudósai és brit kollégáik a Journal of the National Cancer Institute-Cancer Spectrum című szaklap aktuális számában.    
Jelenleg a szűrési protokoll a páciensek életkorát és dohányzási szokásait veszi alapul a kockázat megállapításakor. Nem elég azonban ezzel a két tényezővel számolni, mivel azok a szűrések, amelyeket ebben a két populációban végezek, a tüdődaganatok többségét nem előzik meg. Azokat az embereket, akik nem tartoznak egyértelműen ebbe a két csoportba, általában nem is szűrik, ezért nincsenek tudatában a kockázatnak, így a daganatukat későn ismerik fel és kezdik kezelni.
A kutatók 150 olyan beteget vizsgáltak meg, akinek az összes tüdőrákos eset körülbelül 8 százalékát alkotó, úgynevezett nem-kissejtes tüdőrákja volt. A kontrollcsoportban 143 egészséges ember vett részt. Vérvétel után kiszámolták az egyes résztvevők DNS-javítási eredményét a három enzim aktivitása alapján. Azt találták, hogy a tüdőrákos betegek eredménye alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporté, ami megerősíti, hogy az enzimek aktivitása a tüdőrák kockázatának erős jelzője, vagyis biomarkere, a dohányzástól függetlenül.
Mi több, a kutatók kimutatták, hogy a gyenge DNS-javítási tevékenység ötször akkora tüdőrák-kockázatot takar, mint amennyit önmagában az életkoron vagy a dohányzáson alapulva becsülni szoktak. A javítási képesség gyengesége azt is megmagyarázhatja, hogy miért alakul ki tüdőrák olyanoknál, akik nem dohányoznak.
Az eredmények segíthetnek a korai tüdőrákszűrések hatékonyságát javítani, és talán több embernél felismerik a kockázatot, ami korábbi diagnózishoz és kezeléshez vezethet. A vérvizsgálat pontszáma elősegítheti a személyre szabott kezelést is azzal, hogy az orvos ennek alapján előre jelezheti, hogy reagál egy beteg az immunterápiára.
Szerző