Terrorizmus elleni nyomozások keretében őrizetbe vette kedden a török rendőrség a főként kurdok lakta délkeleti országrész négy településének kurdbarát, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) színeiben megválasztott polgármesterét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Az érintett települések Hakkari, Yüksekova, Ercis és Nusaybin. Hakkari tartományi, az utóbbi három település járási központ.
Az Erdogan-rezsim úgy tartja, hogy a HDP a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. Ennek megfelelően a párt vezetését nagyrészt börtönbe zárták, és a HDP színeiben induló, demokratikusan megválasztott vezetőket rendre szintén eltávolítják, hogy helyettük Erdogan emberei közvetlenül gyakorolják a hatalmat a kurdok lakta településeken. Ez történt nemrég például Diyarbakir, majd Van és Mardin városokban is.
A jelentés csak az ercisi polgármesterrel szemben fennálló gyanút részletezte, őt PKK-tagság, valamint fegyveres terrorszervezet támogatása miatt állították elő. A rendőrség a nusaybini, hakkari, yüksekovai önkormányzat épületét át is kutatta, több iratot és tárgyat pedig lefoglalt.
A hatósági fellépésre azzal párhuzamosan került sor, hogy a török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által a PKK szíriai szárnyának és ugyancsak terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. A legtöbb török ellenzéki párt támogatja a katonai beavatkozást, a HDP viszont az akció leállítására szólított fel, és - gyakorlatilag az egész nyugattal, Kínával és az arab országokkal is összhangban - inváziós kísérletnek minősítette az offenzívát.
A Demirören török hírügynökség keden arról írt, hogy a nyugat-törökországi Bursában 10 embert vettek őrizetbe, amiért a "Béke Forrása" hadműveletet bírálták a közösségi médiában, minthogy ezzel "terrorista propagandatevékenységet" folytattak, továbbá "megsértették Recep Tayyip Erdogan török államfőt".
Ugyancsak kedden Boris Johnson brit kormányfő Londonban találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akivel egyetértettek abban, hogy le kell állítani a török hadműveletet Szíria északkeleti, kurdok lakta része ellen. Erre Johnson a hétvégén telefonon is felszólította Recep Tayyip Erdogan török államfőt.
A NATO szerepét Angela Merkel is hangsúlyozta kedden, miután a norvég miniszterelnökkel beszélgetett. Merkel szerint a NATO-ban is tárgyalni kell az offenzívát, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az EU. A nem unió- de NATO-tag Norvégia is elítéli a beavatkozást, nyilatkozta Erna Solberggel kormányfő.
(Németország már korábban leállította fegyverexportját, bár ez a tényen nem változtat, hogy nagyrészt a német ipar fegyverezte fel Erdogan seregeit. Az ország gazdasági szereplői közül azonban nem mind nézi tétlenül az eseményeket: kedden állást foglalt a Volkswagen csoport, mely elnapolja a döntést a Törökországban tervezett autógyára ügyében. )
A beavatkozást korábban az Arab Liga is elítélte, ami szankciókat helyezett kilátásba, valamint az ENSZ-től is lépéseket vár.
