Újabb négy ellenzéki polgármestert csuktak le Törökországban

Publikálás dátuma
2019.10.15. 21:32
A kép illusztráció
Fotó: SHUTTERSTOCK
A kurd kötődésű HDP polgármestereit alighanem ismét terrorizmussal gyanúsítják - akár a párt két társelnökét.
Terrorizmus elleni nyomozások keretében őrizetbe vette kedden a török rendőrség a főként kurdok lakta délkeleti országrész négy településének kurdbarát, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) színeiben megválasztott polgármesterét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Az érintett települések Hakkari, Yüksekova, Ercis és Nusaybin. Hakkari tartományi, az utóbbi három település járási központ.
Az Erdogan-rezsim úgy tartja, hogy a HDP a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. Ennek megfelelően a párt vezetését nagyrészt börtönbe zárták, és a HDP színeiben induló, demokratikusan megválasztott vezetőket rendre szintén eltávolítják, hogy helyettük Erdogan emberei közvetlenül gyakorolják a hatalmat a kurdok lakta településeken. Ez történt nemrég például Diyarbakir, majd Van és Mardin városokban is.
A jelentés csak az ercisi polgármesterrel szemben fennálló gyanút részletezte, őt PKK-tagság, valamint fegyveres terrorszervezet támogatása miatt állították elő. A rendőrség a nusaybini, hakkari, yüksekovai önkormányzat épületét át is kutatta, több iratot és tárgyat pedig lefoglalt.
A hatósági fellépésre azzal párhuzamosan került sor, hogy a török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által a PKK szíriai szárnyának és ugyancsak terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. A legtöbb török ellenzéki párt támogatja a katonai beavatkozást, a HDP viszont az akció leállítására szólított fel, és - gyakorlatilag az egész nyugattal, Kínával és az arab országokkal is összhangban - inváziós kísérletnek minősítette az offenzívát.
Nyilatkozataik miatt nyomozás indult már a HDP két társelnöke, Sezai Temelli és Pervin Buldan, illetve a párt további három képviselője ellen is "terrorista propaganda" terjesztése, valamint "a török kormány nyilvános megsértése" miatt.

A Demirören török hírügynökség keden arról írt, hogy a nyugat-törökországi Bursában 10 embert vettek őrizetbe, amiért a "Béke Forrása" hadműveletet bírálták a közösségi médiában, minthogy ezzel "terrorista propagandatevékenységet" folytattak, továbbá "megsértették Recep Tayyip Erdogan török államfőt".

Leállt a brit fegyverexport is

London felülvizsgálat alá vette a Törökországba irányuló brit fegyverexportot és a vizsgálat ideje alatt nem ad ki új engedélyeket olyan hadfelszerelés törökországi exportjára, amelyet a Szíriában kezdett török hadműveletekben is fel lehet használni - közölte kedden Dominic Raab brit külügyminiszter. Raab szerint az offenzíva felelőtlen, és a kívánt hatással éppen ellenkező következményekkel járhat, mivel közvetlenül Oroszország és az Aszad elnök vezette szíriai rezsim malmára hajtja a vizet.
Ugyancsak kedden Boris Johnson brit kormányfő Londonban találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akivel egyetértettek abban, hogy le kell állítani a török hadműveletet Szíria északkeleti, kurdok lakta része ellen. Erre Johnson a hétvégén telefonon is felszólította Recep Tayyip Erdogan török államfőt.

A NATO szerepét Angela Merkel is hangsúlyozta kedden, miután a norvég miniszterelnökkel beszélgetett. Merkel szerint a NATO-ban is tárgyalni kell az offenzívát, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az EU. A nem unió- de NATO-tag Norvégia is elítéli a beavatkozást, nyilatkozta Erna Solberggel kormányfő.
(Németország már korábban leállította fegyverexportját, bár ez a tényen nem változtat, hogy nagyrészt a német ipar fegyverezte fel Erdogan seregeit. Az ország gazdasági szereplői közül azonban nem mind nézi tétlenül az eseményeket: kedden állást foglalt a Volkswagen csoport, mely elnapolja a döntést a Törökországban tervezett autógyára ügyében. )

A beavatkozást korábban az Arab Liga is elítélte, ami szankciókat helyezett kilátásba, valamint az ENSZ-től is lépéseket vár.

Frissítve: 2019.10.15. 21:47

Könnygázzal oszlatta a tűzoltók tüntetését a párizsi rendőrség

Publikálás dátuma
2019.10.15. 21:07

Fotó: Mathieu Menard / Hans Lucas
A szakszervezetek azt követelik, hogy a tűzoltók a rendőrökhöz és a csendőrökhöz hasonló mértékű, az alapfizetésük 28 százalékának megfelelő bónuszt kapjanak a jelenlegi 19 százalék helyett.
Több ezer francia tűzoltó és egészségügyi dolgozó tüntetett kedden Párizsban jobb munkakörülményeket, valamint a megszorítások leállítását követelve. A felvonulás végén tucatnyi tűzoltó megpróbált áttörni egy biztonsági kordont kora este a Nation téren, amire válaszul
a rendőrség könnygázzal oszlatta szét a több ezer tűzoltót.

A tértől néhány száz méterre egy másik tűzoltói csoport a párizsi körgyűrűn próbálta meg feltartóztatni a forgalmat az esti csúcsforgalomban, amíg a rendőrök közbe nem léptek. Mindeközben a nemzetgyűlés előtt egy be nem jelentett tüntetésen is megjelent néhány tűzoltó. Ott is összecsaptak a rendőrökkel, akiket az épület védelmére vezényeltek ki.
Az incidenseket megelőzően mintegy 10 ezer tűzoltó vonult végig Párizson sípokkal, szirénákkal és füstbombákkal. Többségük a tengerkék tűzoltói kabátját viselte, és hangosan tiltakozott az ellen, hogy a politika nem becsüli meg eléggé a tűzoltóságot.
"Aggodalomra ad okot a munkaerőhiány, miközben nem győzzük teljesíteni a kiszállásokat. Mindent ránk terhelnek, még a mentősök helyettesítését is. Egyszer csak majd nem fog már minden menni"

Mathias Gosse (53), tűzoltó

A szakszervezetek azt követelik, hogy a tűzoltók a rendőrökhöz és a csendőrökhöz hasonló mértékű, az alapfizetésük 28 százalékának megfelelő bónuszt kapjanak a jelenlegi 19 százalék helyett. A Franciaországban szolgálatot teljesítő 247 ezer tűzoltó alig 16 százaléka hivatásos tűzoltó, a többi 84 százalék önkéntes.
Párizsban nemrég a rendőrök is tüntettek az egyre romló munkakörülmények és a tüntetések miatt rájuk nehezedő nyomás miatt. A szakszervezetek ezekkel hozzák összefüggésbe, hogy csak idén több mint 50 francia rendőr lett öngyilkos.

Vargabetűk Szíriában

Publikálás dátuma
2019.10.15. 19:55

Fotó: BULENT KILIC / AFP
Donald Trump előbb zöld utat adott a török offenzívának, majd szankciókkal sújtotta a meginduló Törökországot.
„Részemről rendben van, ha valaki segíteni akar Szíriának megvédeni a kurdokat, legyen az Oroszország, Kína, vagy Bonaparte Napóleon. Remélem jól megy majd nekik, mi hétezer mérföldre vagyunk” – ezzel a bejegyzéssel söpörte le Donald Trump, hogy az amerikai kivonulással egyszerre adott zöld utat az észak-szíriai török offenzívának, és játszotta puskalövés nélkül Bassár al-Aszad szír elnök és az oroszok kezére Szíria harmadát. Az amerikai elnök akár lehetne kőkemény reálpolitikus is. Az Egyesült Államok soha nem árult zsákbamacskát: nem ígért – még Barack Obama sem - a szíriai kurdoknak védelmet örök időkig, Trump már kampányában is világossá tette, hogy nem hajlandó távoli földeken, megnyerhetetlen háborúkba önteni az adófizetők pénzét, a szíriai kivonulást pedig már tavaly decemberben bejelentette, így az senkit nem érhetett meglepetésként. Csakhogy közben döntéseit már követni is nehéz, nem hogy kiszámított politikát látni mögötte. Trump hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és azonnali tűzszünetet sürgetett, valamint szankciók kivetését jelentette be a török védelmi és energetikai minisztériumok, valamint konkrétan a belügy-, a védelmi- és energetikai miniszter ellen. Továbbá 50 százalékos vámemeléssel sújtaná a török acélt, és azonnal leállítaná a tárgyalásokat egy 100 millió dolláros kereskedelmi egyezményről Törökországgal. 
Közben Mark Esper amerikai védelmi miniszter is azt ígérte, hogy jövő heti brüsszeli útja során nyomást fog gyakorolni a NATO-tagállamokra, hogy hozzanak diplomáciai és gazdasági intézkedéseket a nem mellesleg ugyancsak NATO-tag törökök ellen. Az Európai Unió tiltakozása eddig kimerült egy nagy nehezen keresztülvert elítélő állásfoglaláson, – melyet először Magyarország megvétózott – majd a fegyverembargó kihirdetésén. Erősen kérdéses azonban, hogy hosszú évek tétlensége után ennél vállalkoznának-e többre? Egység biztosan nincs az ügyben, Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap a Türk Tanács ülésén Bakuban is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak kizárólag a magyar érdek a fontos, az pedig azt diktálja, hogy Szíria, és ne Európa irányába tereljék a bevándorlókat. A nemzetközi felháborodás ellenére aligha várható, hogy Ankara hirtelen meghátrálna. A török elnök tegnap be is jelentette, hogy ezek az intézkedések nem tántorítják el, a hadműveletet addig folytatják, amíg el nem érik céljukat, ami elvileg egy 30 kilométer mély biztonsági zóna kialakítása. Erdogan a The Wall Street Journalba írt cikkében is kifejtette álláspontját, lényegében a nemzetközi közösséget ostorozva, amiért a több millió szíriai menekült terhével magára hagyták Törökországot. Ha valami keresztül húzhatja a török számításokat, az sokkal inkább a katonai valóság a csatatéren. Az előző török offenzívák Szíriában hónapokig elhúzódtak és most is csak viszonylag lassan nyomulnak előre, a háború még sokáig eltarthat. Tegnapi adatok szerint a törökök eddig mintegy 1000 négyzetkilométeres területet vontak ellenőrzésük alá, és 595 „terroristát semlegesítettek”. Alaposan megkeverte a lapokat, hogy a szíriai kurdok a távozó nyugatiak helyett új védelmezőt kerestek, és megegyeztek az oroszok által támogatott damaszkuszi rezsimmel, hogy segítsenek megvédeni területeiket. Tegnapi jelentések szerint Manbídzs városából például már teljesen ki is vonták az amerikai és francia erőket, és teljes egészében a szír kormányerők vették át az irányítást. Ha a törökök nem akarnak összeakadni Bassár al-Aszad seregével és az oroszokkal, akkor elképzelhető, hogy eredeti terveikből fel kell adniuk néhány részletet. Egy akár véletlen török-orosz összecsapás kockázatát persze mindkét fél el akarja kerülni, ezért Moszkva és Ankara folyamatos összeköttetésben áll egymással.

Nemcsak a nyugat bírál

Elfogadhatatlan Törökország észak-szíriai offenzívája, és nem igaz, hogy Ankara a hadművelet megkezdése előtt egyeztetett volna Moszkvával, nyilatkozta tegnap Alekszander Lavrentiev, Oroszország szíriai különmegbízottja. Az orosz politikus azt is megerősítette, hogy a kurdok és az Aszad rezsim közötti megállapodást Moszkva közvetítésével kötötték meg. Az orosz médiát idéző brit Reuters hírügynökség szerint az orosz különmegbízott szavai az Ankara és Moszkvai közötti feszültség növekedését bizonyítják. Ugyancsak kedden megszólalt a kérdésben Kína is. A pekingi külügy bejelentette, Kína felszólítja Törökországot, hogy „állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára”.  

Szerző