A kormány kényszerítette hitelcsapdába a fővárost

Publikálás dátuma
2019.10.21. 06:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Csak döntés kérdése, hogy az Orbán-kabinet átvállalja-e Budapest – elsősorban a kormánynak betudható – adósságait: pénz ugyanis bőven akadna rá. A legnagyobb tétel a miniszterelnök és köre által erőltetett metrókocsi-felújítás.
 „Amikor a baloldal kerül valahol hatalomra, általában gyorsan elfogy a pénz, elindul a vagyon értékesítése, és jön az eladósodás… Karácsony Gergely tegnap már arról beszélt, hogy Budapest alulfinanszírozott. Tarlósnál elég volt a pénz” – panaszkodott Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter. Ennek előzményeként az új főpolgármester felvetette: a város túl kevés forrást kap, így lenne helye a rendezésnek. Egyszóval a kabinet átvállalhatná a Tarlós-éra hiteleit. Varga Mihály posztjában megemlíti, hogy a költségvetés 2013-ban közel 220 milliárd forintnyi korábbi adósságot vállat át a várostól. Ez kétségkívül az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy kormány ezzel párhuzamosan elvonta az intézményeket és a forrásokat a fővárostól. Így annak éves költségvetése a korábbi 500 milliárd forintról 300 milliárd alá esett. 2013 és 2017 között Budapest még tartotta magát. Ám tavaly elindult az eladósodás. Így idén januárban már 80 milliárdra rúgott a város tartozása. Ezt az idei módosított költségvetés szerint további 40-50 milliárdos hitelfelvétel követhet. Az idei első kilenc hónapban a főváros több alkalommal is vett fel több milliárd forintos folyószámlahitelt. A beígért fejlesztési kölcsönök lehívásnak egyelőre semmi jele. Így Budapest adóssága ma biztosan meghaladja a 80 milliárdot, ami az elfogadott költségvetés szerint az év végére akár 120 milliárdra is ugorhat. A tavaly decemberben már meglévő 80 milliárd forintos hitel egyetlen ügyhöz, mégpedig a 3-as metrókocsik botrányos felújításhoz kötődik. Ez éppenséggel a kormány, illetve Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal kötött személyes üzleteként ismert. Mint emlékezetes, a főváros új metrókocsik beszerzésében gondolkodott. Ám hitelgaranciát a kormány csak felújításra adott. A közbeszerzési tender hajlítgatása után így nyert az orosz gyártó, miközben ezért a pénzért már új, modern kocsikat is vehetett volna Budapest. De nem ez állt a kormány(fő) érdekében. Karácsony Gergely főpolgármester már első nyilatkozataiban felvetette az adósságrendezés kérdését. Ez ugyan nem szokványos egy önkormányzati hatalomváltás után, de nem is lenne példa nélküli. Igaz, ilyen jellemzően csak baráti kormányokkal szemben szokott felmerülni. Kérdés az is, hogy a költségvetés helyzete megengedné-e ezt, illetve a kormány partner lenne-e egy ilyen intézkedésben. A kabinet láthatóan a presztízs- és sportberuházásokat erőlteti. Ilyen a 300 milliárdba kerülő, a budapestiek többsége által elutasított Liget. Hasonló helyzetű a 80-120 milliárdos költségvetéssel épülő népligeti kézilabdacsarnok, vagy épp a Csepel-szigetre álmodott olimpiai stadion és olimpiai falu, ami önmagában 500 milliárdos terv. Vagyis pénz van a fővárosra. Ám a kormány és az ellenzéki polgármester fontossági sorrendje alighanem különbözik. Így már csak az a kérdés, hogy az Orbán-kormány által a közös adóforintokból Budapestre költött százmilliárdok kizárólag saját hatalmi érdekeiket, vagy a fővárost is szolgálhatják. A kormány mozgástere mindenesetre hatalmas. Az első háromnegyed évi államháztartási hiány 303 milliárd forint. Ez az az egész évre tervezett ezermilliárd forint 30 százaléka. A kabinet lehetőségeinek bő tárházát épp múlt heti döntésük jelzi: egyetlen kormányhatározatban plusz 74 milliárd forintos kiadási csomagról döntöttek. Ráadásul ez a tartalékoknak és a többlettbevételeknek köszönhetően még a hiányt sem növeli. Az idei költségvetési folyamatok alapján a kormánynak az év végén akár 500 milliárd forintos mozgástere is maradhat. Ráadásul ezt szabadon költhetik el. A parlament kormánypárti többsége legalábbis valószínűleg nem fogja azt követelni Orbántól, hogy ezt az összeget költse az államadósság csökkentésére. A kormány, amikor erre lehetősége adódik, előszeretettel költekezik. Ilyenkor elsősorban gazdasági növekedést gerjesztő fejlesztéseket helyeznek előtérbe. Ezek a beruházások az udvari beszállítókhoz kerülve közvetlenül a magánvagyonokat hizlalhatják. A főváros hiteleinek átvállalásával viszont ezek a járulékos „nyereségek” elvesznének, hisz nem gerjeszt többletnövekedést és még "lopásra" sem alkalmas. De ha az idei adósságrendezés úgymond források híján nem is jönne össze, erre a 2020-as költségvetés is komoly lehetőséget szolgáltat. Itt csak a kormány által előnyben részesített fejlesztésekre 1075 milliárd forintot fordítanak. A kiadási listán szerepel többek között 77 milliárd forint a még el sem kezdett Paks 2-es fejlesztésre. (Az orosz beruházó ugyanis mind a mai napig nem nyújtotta be az engedélykérelmekhez szükséges papírokat.) A kormány jövőre 63,5 milliárd forintot szán ama, a közlekedési szakma szerint teljesen elhibázott Budapest-Kelebia vasútvonal felújításra is, amit kínaiakkal karöltve éppenséggel a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségei kezdhetnek építeni. Orbánék az – ennél drágább – népligeti kézilabdacsarnokra jövőre 35 milliárdot szánnak, de további 30 milliárd megy a Liget-tervre, 25 milliárd a Hungexpo fejlesztésre, a Pénzügyminisztérium pedig 18,5 milliárdból költözik a Várba. Ezek ugyan mind Orbánék szívügyei, ám az adófizetők és a fővárosi polgárok többsége feltehetőleg ellenne nélkülük. Ezek egy részét akár el is hagyhatnák annak érdekében, hogy a főváros megőrizze működőképességét és a kormány eltüntesse Budapest könyveiből az elmúlt kilenc év adósságát.
Szerző

Varga: A gazdasági lassulás annál is mélyebb lehet, mint amire korábban bárki számított

Publikálás dátuma
2019.10.20. 12:53

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pénzügyminiszter szerint lépésekre lesz szükség.
Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén nyilatkozott Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek. A tárcavezető egyebek mellett elmondta: a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie. Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása. „Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak” – jelentette ki. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. „Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is” – szögezte le.
Majd utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás „kivédésére”. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel – mint fogalmazott – „a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított”. Azt mondta, a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is. „Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak” – tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: „az egyenreceptek kora lejárt”, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy „minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége”. Bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál. „Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni” – fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. „Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok” – fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva „nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél”. Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének. „Most eljött az idő arra – és ezt Bulgária példája is mutatja –, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis, lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni” – állapította meg a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta: „a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében”. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, „új lendületet adhat a Világbank működésének”. Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját. Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben közölte, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. „Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne” – szögezte le.
Témák
Varga Mihály IMF

Az UFO ma éjfélig sztrájkol, nem repülnek a légiutaskísérők

Publikálás dátuma
2019.10.20. 09:40

Fotó: SVEN HOPPE / DPA / AFP
A német légiutas-kísérők független szakszervezete, az UFO a Lufthansa-csoport több légitársaságánál nem veszi fel a munkát.
Délelőtt 11 óra helyett éjfélig tart sztrájkot vasárnap a német légiutas-kísérők független szakszervezete (UFO) a Lufthansa-csoport több légitársaságánál - írja az MTI. A reggel 5 órakor kezdett sztrájk a Germanwings, az Eurowings, a Cityline és a SunExpress járatait érinti. Több mint háromszáz járat maradhat ki, ami 60 ezernél is több utast sújthat. Kora délelőtti sajtójelentések szerint a munkabeszüntetés az első órákban nem okozott komolyabb fennakadást. A müncheni nemzetközi repülőtéren például alig tíz járatot kellett törölni, és az érintett légitársaságok igyekeznek olyan munkatársakkal dolgozni vasárnap, akik nem tartoznak az UFO-hoz. A szakszervezet a hét elején még a csoport névadó leányvállalatánál, a Lufthansánál helyezett kilátásba sztrájkot, de időközben a munkaadó 2 százalékos rendkívüli fizetésemelést jelentett be, amivel teljesítette a szakszervezet követeléseit. Az emelés azonban csak a Lufthansa utaskísérőire vonatkozik, és a leányvállalatoknál dolgozó munkatársakat kihagyták belőle - indokolta az UFO a sztrájkfelhívást. A munkaadó törvénytelennek tartja a szakszervezeti akciót, és jogi következményeket helyezett kilátásba. A társaság álláspontja szerint továbbra is érvényes a légiutas-kísérők munkájáról és javadalmazásáról szóló kollektív szerződés, nincsenek nyitott kérdések, így sztrájk sem lehet. A felek bíróság előtt is vitát folytatnak. A Lufthansa szerint a szakszervezet vezetése szabálytalanul került pozícióba, így tevékenysége is szabályellenes. A társaság ezért nem is ismeri el az UFO márciusi lépésének jogosságát, amellyel a szakszervezet felmondta a kollektív szerződést. Az UFO az utóbbi években több nagyszabású sztrájkot szervezett a Lufthansa-csoportnál, 2015 novemberében egyhetes munkabeszüntetést tartottak, akkor 4700 járatot kellett törölni.
Szerző