Óriásira duzzadt a kormányzati vízfej

Publikálás dátuma
2019.10.28. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nyolc év alatt a duplájára, 13 ezer főre hizlalta a minisztériumok létszámát az Orbán-kormány. Az elmúlt hónapok leépítései után még mindig 5300-zal dolgoznak többen a tárcáknál, mint 2010-ben.
Tavaly decemberben még több mint tizenháromezer köz- és kormánytisztviselő dolgozott a legszűkebb értelembe vett kormányzatban, vagyis a ma létező 10 minisztériumban, valamint a két tárca nélküli miniszter alatt. A létszám a NER hatalomra kerülése után megduplázódott, 2010 decemberében a tárcák elődjeinél még csak 6358-an dolgoztak, vagyis a növekedés 93 százalékos. Az második és a harmadik Orbán-kormány is folyamatosan az olcsó, ám erős állam melletti elköteleződését hangoztatta, maga a kormányfő jelentette ki  2010-ben, hogy a nemzeti együttműködési rendszerre „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”. Ennek ellenére duplázódott a létszám. 2010 óta mindössze egyetlen olyan minisztérium akad amely - legalábbis első ránézésre – hatékonyabban, kisebb létszámmal dolgozik – ez az igazságügyi tárca, ahol a most nyilvánosságra hozott zárszámadási adatok szerint 517-en dolgoztak, ami 458 fővel alacsonyabb mint 2010-ben. Igen ám, de 2010-ban a tárca neve Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) volt, az önkormányzati-közigazgatási terület is itt működött, vagyis valójában másfél minisztérium volt még 2010-ban, amelynek közigazgatási feladatait a hatalmasra hízott Miniszterelnökség szívta fel. Minden más minisztérium csak dagadt az évek folyamán, ráadásul két új, a miniszterelnök személye körüli tárca is létrejött az utóbbi években, ez a miniszterelnöki kabinetiroda és a -kormányiroda, amelyek tavaly már 364 köztisztviselőnek adtak munkát, ám a jövő évi költségvetés szerint már 734-en sürgölődnek majd a kormányfő személye körül. 
Pedig sokáig miniszterelnökség sem létezett, hanem egy apró – 2010-ban még 93 fős - szervezet látta el a kormányt kiszolgáló hivatal teendőit. A helyzet a második Orbán-kormány megalakulásával változott, ugyanis a miniszterelnök 2002-es bukásának egyik okaként a gyenge központi irányítást nevezte meg, ezért 2010-után létrehozták a kancellária típusú miniszterelnökséget. A központosítás során a Miniszterelnökség kisgömböcként már túl nagyra hízott, többek között ezért is hívták életre az utóbbi években a miniszterelnöki kormány- és kabinetirodákat, ahol jövőre már többen dolgoznak majd mint az agrártárcánál vagy épp az igazságügyben. A kabinet- és kormányirodák azonban másban is kiemelkednek a mezei minisztériumok között – messze itt a legmagasabb az egy főre jutó bérköltség. Egy minisztériumi munkahelyen általában havonta 383- 456 ezer forintot lehet keresni, a kevesebbet az emberi erőforrás tárcánál, míg a magasabb összeget az igazságügyben fizetik. Ezzel szemben kabinetirodában havi 606 ezer forint az átlagos jövedelem, míg a kormányirodán 542 ezer forint a havi apanázs. A magas összeg részint a sok vezetőnek is köszönhető, illetve ezen kis tárcáknál még az utolsó tisztviselő is osztályvezetői vagy főosztályvezetői bért kap, ami egy nem ejtőernyős köztisztviselő számára általában a szakmai karrier csúcsa. Még egy igazán jó fizető hely van az államigazgatáson belül, ez pedig a külképviseleti külszolgálat, ahol az egy főre jutó havi bér meghaladja a 1,77 millió forintot – de ez egy másik pálya. A külügy hazai állománya már nem fizet ilyen jól, hiszen egy átlagos munkahelyre havi 422 ezer forint jutott, ami a többi minisztériumhoz képest nem számít kiemelkedőnek. Így tavaly a minisztériumi bérekre összesen 85 milliárd forint ment elé, ezzel szemben 2010-ben a minisztériumi fizetésekre egy évben 33 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből. A kormány több nekifutásban is próbálkozott a minisztériumi létszámok csökkentésével. Tavaly télen, illetve idén az első hónapokban mintegy 6000 köz- és kormánytisztviselőt küldtek el a központi közigazgatásból. A leépítések leginkább a háttérintézményeket érintették, de a 2020-as költségvetés számai szerint jövő januárban már 1008 fővel kevesebben lesznek a minisztériumokban is, a tavaly december 31-i állapothoz képest. Így 2020 január elsején várhatóan 12 131-en kapják a fizetésüket az elsőkörös kormányzati intézményekben, ami még mindig lényegesen meghaladja 2010-es 6808 fős induló létszámot. A leépítés nem minden tárcát érintene, sőt, a már idézett miniszterelnöki irodák 370 új státust kapnak, miközben az emberi erőforrás tárcánál elvileg 746 fővel kellene csökkenteni a létszámot a tavaly decemberi 2096 főről, amely komoly kétségeket ébreszt a 2020. évi költségvetésben tervezett létszámadatokkal, és így az ezer fős minisztériumi leépítésekkel szemben is.

Felvételi stop

Elvileg jelenleg is felvételi stop van érvényben a minisztériumokban és a háttérintézményekben, attól csak külön engedéllyel térhetnek el a tárcák. A közigazgatási állásportál szerint jelenleg nem is keresnek a központi kormányzati szervek tömegesen új munkatársakat. Ennek ellenére több minisztérium is igényel új munkaerőt, igaz határozott időre, vagyis inkább az átmenetileg kieső munkavállalók pótlásra koncentrálnak. Hollik István kormányszóvivő egy augusztusi nyilatkozatában ugyan cáfolta, hogy érvényben lenne a minisztériumoknál létszámstop, azt viszont elmondta, hogy a tárcák csakis külön engedéllyel tölthetik fel üres álláshelyeiket. 

Szerző

Egy újabb világválság réme kísért

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:57

Fotó: Népszava
Napjainkban egy ilyen krízis nem érné teljesen váratlanul a bankokat és kormányokat, képesek lennének a helyzetet kezelni -mondta a PTI kerekasztal-beszélgetésén Király Júlia.
Pontosan kilenc évtizede a New York-i Értéktőzsdén, azon a bizonyos "fekete csütörtökön" olyan mértékű eladási hullám ütötte fel a fejét, amire addig gondolni sem mertek. Ezzel vette a kezdetét az 1929-33-as, az egész világra kiterjedő válság. Mintegy nyolcvan évvel később az ugyancsak Amerikából kiinduló pénzügyi - másodlagos jelzálogpiaci - krízis torkollott világválságba. Mind a két összeomlást a túlzott eladósodás jellemezte, a 2008-2009-es azonban mindenkit váratlanul ért - mondta a Politikatörténeti Intézet kerekasztal-beszélgetésén Király Júlia. Az MNB egykori alelnöke emlékeztetett rá, hogy csak olyan jóslatok hangzottak el abban az időben, hogy "lesz válság", de ennek időpontját nem jelölték meg. Most is nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy közeleg egy újabb  krízis, de a kitörésének időpontja jelenleg is teljesen bizonytalan. Napjainkban azonban egy ilyen krízis nem érné teljesen váratlanul a bankokat és kormányokat, képesek lennének a helyzetet kezelni - fűzte hozzá a közgazdász egyetemi tanár.  Ugyanis ma már tudjuk, hogy az államnak, illetve a jegybankoknak a válság során pénzhez kell juttatniuk a gazdaság szereplőit. Az kétségtelen tény, hogy a csődöknek tisztító szerepük van, azonban míg a nagy válság idején vállalatok ezreit kellett felszámolni, addig 2008-2009-ben csak néhány kis bank lett az "áldozat," a nagy társaságok és a meghatározó bankok talpon maradtak. Európában annak is jótékony hatása volt, hogy - elsősorban Mario Draghinak, az Európai Központi Bank most leköszönt elnökének 2012-es beszéde nyomán - a bankoknak sikerült a hitelességüket megőrizni. Az is fontos tanulság volt, hogy a válságot követően csak azokban az országokban volt szükség megszorításokra - például Magyarországon -, ahol nagy volt az államadósság.  Andor László, korábbi foglalkoztatási uniós biztos arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi világválság felértékelte a fejlesztési bankok gazdaságsegítő tevékenységét.  S a görögországi gazdasági  gondok orvoslásában is jelentős szerepet kapott az Európai Unió garanciaalapja.  Király Júlia szerint a legutóbbi válság óta megnőtt az Európai Unió közösségi ereje, amelyre jó példa az uniós bankfelügyelet létrehozása. A mostani időszak azt is bebizonyította, hogy az euró válságáról aligha beszélhetünk. A tagországokat pedig egyre inkább a közös fellépés jellemzi.
Szerző
Témák
hitelválság

Végső határidő: ha csütörtökig nem egyeztet, nem jut hozzá a pénzéhez

Publikálás dátuma
2019.10.27. 09:52

Fotó: Shutterstock
A kötelező banki azonosításra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség.
Lejár az adategyeztetés végső határideje csütörtökön, addig minden olyan banki, biztosítós, önkéntes nyugdíjpénztári és önkéntes egészségpénztári tagnak egyeztetnie kell adatait a pénzintézetével, aki 2017 júniusa előtt nyitott számlát, és dokumentumait korábban nem másolták le, adatait nem egyeztették - írja az MTI. Az Országgyűlés június 25-én módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályt, négy hónappal, október 31-ig elhalasztva az adategyeztetés határidejét. A pénzügyi szolgáltatóknak a módosítás hatályba lépését követő három napon belül tájékoztatniuk kellett azon ügyfeleiket, akiknek az esetében addig az átvilágítás még egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen történt meg. Mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Magyar Bankszövetség többször felhívta az ügyfelek figyelmét az adategyeztetés fontosságára. Szeptember 9-én Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta: mintegy félmillió lakossági és csaknem 150 ezer vállalati ügyfél nem tett még eleget a kötelezettségnek. Ez a lakossági számlák 5 százalékát, a céges ügyfelek 10-15 százalékát jelenti - fejtette ki. A bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kötelező azonosításra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség. A lakossági ügyfelek közül azoknak kell megjelenniük a bankokban, a pénzintézetekben, akik erről értesítést kaptak. Döntően olyan ügyfelekről van szó, akik 2017 júniusa előtt nyitottak számlát, és dokumentumaikat korábban nem másolták le. A cégeknél is el kell végezni az adategyeztetést, az azonosítás a vállalatoknál a tényleges tulajdonosok beazonosítását lehetővé tevő nyilatkozat megtételét jelenti, a magánszemélyeknél ez a személyi okmányok bemutatásával történik. A kötelező banki adategyeztetésre 2019. június 26. volt az első határidő, ezt hosszabbította meg az Országgyűlés október 31-éig. A pénzintézeteknek ennek megfelelően október 31-én zárolniuk kell a nem azonosított ügyfelek számláiról a kifizetéseket mindaddig, amíg az ügyfél nem tesz eleget azonosítási kötelezettségének.
Szerző