Tavaly decemberben még több mint tizenháromezer köz- és kormánytisztviselő dolgozott a legszűkebb értelembe vett kormányzatban, vagyis a ma létező 10 minisztériumban, valamint a két tárca nélküli miniszter alatt. A létszám a NER hatalomra kerülése után megduplázódott, 2010 decemberében a tárcák elődjeinél még csak 6358-an dolgoztak, vagyis a növekedés 93 százalékos. Az második és a harmadik Orbán-kormány is folyamatosan az olcsó, ám erős állam melletti elköteleződését hangoztatta, maga a kormányfő jelentette ki 2010-ben, hogy a nemzeti együttműködési rendszerre „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”. Ennek ellenére duplázódott a létszám. 2010 óta mindössze egyetlen olyan minisztérium akad amely - legalábbis első ránézésre – hatékonyabban, kisebb létszámmal dolgozik – ez az igazságügyi tárca, ahol a most nyilvánosságra hozott zárszámadási adatok szerint 517-en dolgoztak, ami 458 fővel alacsonyabb mint 2010-ben. Igen ám, de 2010-ban a tárca neve Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) volt, az önkormányzati-közigazgatási terület is itt működött, vagyis valójában másfél minisztérium volt még 2010-ban, amelynek közigazgatási feladatait a hatalmasra hízott Miniszterelnökség szívta fel.
Minden más minisztérium csak dagadt az évek folyamán, ráadásul két új, a miniszterelnök személye körüli tárca is létrejött az utóbbi években, ez a miniszterelnöki kabinetiroda és a -kormányiroda, amelyek tavaly már 364 köztisztviselőnek adtak munkát, ám a jövő évi költségvetés szerint már 734-en sürgölődnek majd a kormányfő személye körül.
Pedig sokáig miniszterelnökség sem létezett, hanem egy apró – 2010-ban még 93 fős - szervezet látta el a kormányt kiszolgáló hivatal teendőit. A helyzet a második Orbán-kormány megalakulásával változott, ugyanis a miniszterelnök 2002-es bukásának egyik okaként a gyenge központi irányítást nevezte meg, ezért 2010-után létrehozták a kancellária típusú miniszterelnökséget. A központosítás során a Miniszterelnökség kisgömböcként már túl nagyra hízott, többek között ezért is hívták életre az utóbbi években a miniszterelnöki kormány- és kabinetirodákat, ahol jövőre már többen dolgoznak majd mint az agrártárcánál vagy épp az igazságügyben.
A kabinet- és kormányirodák azonban másban is kiemelkednek a mezei minisztériumok között – messze itt a legmagasabb az egy főre jutó bérköltség. Egy minisztériumi munkahelyen általában havonta 383- 456 ezer forintot lehet keresni, a kevesebbet az emberi erőforrás tárcánál, míg a magasabb összeget az igazságügyben fizetik. Ezzel szemben kabinetirodában havi 606 ezer forint az átlagos jövedelem, míg a kormányirodán 542 ezer forint a havi apanázs. A magas összeg részint a sok vezetőnek is köszönhető, illetve ezen kis tárcáknál még az utolsó tisztviselő is osztályvezetői vagy főosztályvezetői bért kap, ami egy nem ejtőernyős köztisztviselő számára általában a szakmai karrier csúcsa. Még egy igazán jó fizető hely van az államigazgatáson belül, ez pedig a külképviseleti külszolgálat, ahol az egy főre jutó havi bér meghaladja a 1,77 millió forintot – de ez egy másik pálya. A külügy hazai állománya már nem fizet ilyen jól, hiszen egy átlagos munkahelyre havi 422 ezer forint jutott, ami a többi minisztériumhoz képest nem számít kiemelkedőnek. Így tavaly a minisztériumi bérekre összesen 85 milliárd forint ment elé, ezzel szemben 2010-ben a minisztériumi fizetésekre egy évben 33 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből.
A kormány több nekifutásban is próbálkozott a minisztériumi létszámok csökkentésével. Tavaly télen, illetve idén az első hónapokban mintegy 6000 köz- és kormánytisztviselőt küldtek el a központi közigazgatásból. A leépítések leginkább a háttérintézményeket érintették, de a 2020-as költségvetés számai szerint jövő januárban már 1008 fővel kevesebben lesznek a minisztériumokban is, a tavaly december 31-i állapothoz képest. Így 2020 január elsején várhatóan 12 131-en kapják a fizetésüket az elsőkörös kormányzati intézményekben, ami még mindig lényegesen meghaladja 2010-es 6808 fős induló létszámot. A leépítés nem minden tárcát érintene, sőt, a már idézett miniszterelnöki irodák 370 új státust kapnak, miközben az emberi erőforrás tárcánál elvileg 746 fővel kellene csökkenteni a létszámot a tavaly decemberi 2096 főről, amely komoly kétségeket ébreszt a 2020. évi költségvetésben tervezett létszámadatokkal, és így az ezer fős minisztériumi leépítésekkel szemben is.
