A magyar-orosz Barátság jegyében engedhetett a Mol: itt a kompenzáció összege

Publikálás dátuma
2019.10.30. 06:55
Nyikolaj Petrovics Tokarev, Vagit Alekperov és Szijjártó Péter bevonul
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Mintegy tízmillió dollárt kap a Mol az orosz Lukoiltól a májusi olajszennyezés kártérítéseként – tudta meg a Népszava.
Az érték kedden, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott fura sajtórendezvényen nem hangzott el és vélhetőleg az erről szóló szerződés mai, ünnepélyes aláírása során sem kerül szóba. Az összeg alacsonyabb a korábbi adatokból következőnél. Úgy tudjuk, az orosz fél hordónként 15 dollár kártérítést fizethet a Molnak. A magyar energiacég az eset után még százezer, augusztusban viszont már kétszázezer tonnára tette az általa átvett koszos nyersanyag mennyiségét. Utóbbi számértékből számításaink szerint legalább húszmillió dollár adódna. A szerződést így vélhetőleg a százezres mennyiségre kötötték. Mint emlékezetes, április végén az orosz kitermelőknél szennyeződés került az Európát nyersolajjal ellátó Barátság vezetékbe. Ezt észlelve a csővégi államok – nálunk a Mol – május végéig elzárkóztak a szállítmányok átvételétől. Ez idő alatt a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját a cég kereskedelmi és az ország biztonsági tartalékaiból, valamint a tengeri szállítmányokat fogadni képes Adria-vezetékről látta el. Majd a Mol átvett több százezer tonna szennyezett kőolajat, ami az azóta érkező jó minőségű anyagba keverve hasznosítható. A Molnak, ami az eset során az ország biztonsági tartalékainak közel felét felhasználta, készleteinket az év végéig újra fel kell töltenie. Az eset kapcsán Oroszországban büntetőeljárás zajlik, a vevőknek kártérítést ígértek. E tárgyalások ugyanakkor a különböző államokkal eddig kevéssé zajlottak gördülékenyen. Amiként arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi beszédében is emlékeztetett, Magyarország az első, amellyel az orosz fél megállapodott. (Ez szintén a Mol többieknél engedékenyebb hozzáállására utal.) Az eseményen az orosz fél - Vagit Alekperov, a kőolajat értékesítő orosz Lukoil fő tulajdonosa és vezére, valamint Nyikolaj Tokarev, a felelősséget korábban magára vállaló orosz állami vezetékcég, a Transznyefty elnöke személyében - a legmagasabb szinten képviselte magát. Az ugyanakkor, hogy a tájékoztató előtti percekben a személyzet a háttérül szolgáló orosz zászlókat magyarra cserélte, azt sejteti, hogy eredetileg beszéddel is készültek, ám végül csak a közönség soraiban foglaltak helyet.
A májusi esetet beszédében Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Szijjártó Péter egyaránt egyszeri fennakadásnak nevezte, ami az orosz féllel folytatott építő jellegű tárgyalások nyomán mára rendeződött, így változatlanul állnak az oroszokkal folytatott hosszú távú együttműködés elébe. A külügyér szokása szerint ennél tovább ment, éles hangon ostorozva azokat a (jelen nem lévő) német és francia energiacégeket, amelyek a hangzatos oroszellenes nyugati kinyilatkoztatások dacára nálunk is mélyebb kapcsolatokat építenek Moszkvával. Azért vagyunk szinte kizárólag az orosz energiaforrásokra utalva, mert szövetségeseink nem végezték el a házi feladatukat - tette hozzá. Ezzel „déli szomszédaink”, így a horvátok és a románok gázipari hezitálására célzott. A fideszes politikus utalt a csurig töltött gáztárolóinkra és szerinte az oroszok Paks 2-es fejlesztése is halad. A Mol és orosz partnerei között a petrolkémiában lát továbbfejlődési lehetőséget.
Szerző
Frissítve: 2019.10.30. 07:20

Feleannyi pénzből élünk, mint az átlag európai

Publikálás dátuma
2019.10.30. 06:17

Fotó: Shutterstock
A Gfk felmérése szerint a hazai átlagos vásárlóerő idén már meghaladta az európai átlag felét. 42 országból így is csak a 30. vagyunk.
Magyarországon egy főre számított vásárlóerő 7 416 euró (mintegy 2,4 millió forint), ami 2019-ben több lett, mint az európai átlag fele (14 739 euró) - olvasható a GfK piackutató legfrissebb felmérésében. A listavezető, akárcsak tavaly, Lichtenstein lett, 67 550 eurós (mintegy 22,3 millió forint) értékkel, majd Svájc és Luxemburg következik. Az általunk mintaországnak, elérendő célnak tekintett Ausztria a 7., itt az átlagos vásárlóerő 24 067 euró fejenként. Magyarországon ugyanez a megelőző esztendő 6 654 eurójához képest közel 12 százalékkal emelkedett. Ezzel hazánk - Lengyelország mögött -, a tavalyi helyezését megtartva, a 30. lett a vizsgált 42 ország rangsorában. Kui János, a GfK Hungária Kft. geomarketing-terület vezetője a Népszavának elmondta: az 1990 óta elvégzett felméréseik során már régóta vártak arra, hogy bejelenthessék: az európai országok jobbik feléhez tartozunk. (A csehek, egy helyet rontva, hét hellyel előttünk, a románok, egy helyet javítva, kettővel utánunk végeztek.)    A vásárlóerő meghatározása - a GfK felmérése szerint - az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elkölthető jövedelmet jelenti. A mutató értékének számításánál az infláció alakulását viszont nem követik. A vásárlóerő-számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok szolgálnak. Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordíthat. Magyarország 19 megyéje - és a főváros - közül mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag. Ezek a megyék mind Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében találhatóak. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5 816 euróból (mintegy 1,9 millió forintból), azaz az országos átlag 78 százalékából - és az európai átlag 40 százalékánál is kevesebből - kénytelenek kijönni. Viszonylag kis elmozdulást mértek a kutatók az egyes megyék rangsorában, Komárom-Esztergom és Fejér, valamint Veszprém és Vas megye helyet cseréltek, míg Csongrád – Zalát a 10. helyről kiszorítva – idén először bekerült a 10 legtehetősebb megye közé. Budapest lakosainak fejenként elkölthető jövedelme 9 230 euró (mintegy 3 millió forint), ami az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb, de az európainál még mindig 37 százalékkal kevesebb. A fővároson kívül, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések közül az országos átlagot 40-60 százalékkal meghaladó vásárlóerőt mértek Ürömön, Nagykovácsiban, Budaörsön, Solymáron és Pakson. E körben a tavalyi sorrend nem változott, viszont a gazdag települések listáján a 10. helyről Dunakeszi kiszorította Gödöllőt.

Romániát még megelőzzük

A nettó átlagkeresetekből kiindulva - a hazai családi adókedvezményeket figyelmen kívül hagyva - vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország Romániát mintegy 20 százalékkal előzi meg - végezte el az Eurostat számai alapján a számítást a Világgazdaság. A hazai index nem csak a románnál jobb: a magyar átlagfizetés többet ér, mint a horvát, a litván, a szlovák, a lett és a bolgár is - állítja a lap. 

Szerző

329,72 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.29. 20:45

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 329,72 forintra emelkedett este fél hétkor a reggel fél hét körül jegyzett 328,17 forintról. Az euró kedden 327,85 forint és 329,93 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 297,43 forintról 298,48 forintra, a dolláré pedig 295,85 forintról 296,80 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1097 dollár után este 1,1109 dolláron állt.
Szerző