Nem értékkövető, hanem értékfelhasználó a jelenlegi hazai gazdaság - idézte Király Júlia Magyar Bálint emlékezetes megállapítását a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján. Az MNB korábbi alelnöke a miniszterelnök sportszeretetére és gazdasági jövőképére utalva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor mindig csak az aznapi meccset akarja megnyerni, hosszabb távon nem gondolkodik. S mindezt úgy teszi, hogy a fékek és ellensúlyok kiiktatásával a gazdaság ésszerű működését is korlátozza. Például azáltal, hogy gyakorlatilag felszámolta az érdekegyeztetés korábbi intézményeit, a versenyjog betartásától az általa kedvezményezett szereplők nyugodtan eltekinthetnek, az Állami Számvevőszék működését gyakran a politika szolgálatába állítja, vagy a Költségvetési Tanács szerepét jelképessé tette.
A közgazdászprofesszor egykori munkahelyének mostani tevékenységéről is kemény kritikát mondott amikor károsnak ítélte meg, hogy a jegybank a gazdaságpolitika megfellebbezhetetlen centrumává vált, olyasmivel foglalkozik, mint a versenyképesség alakulása, holott ebben döntéshozatali jogköre nincs.
Azt is tényként állapította meg Király Júlia. hogy a mai magyarországi piac két jól elkülöníthető részre bomlik: a jogszabálykövető gazdaság és a "birodalmi". Az utóbbi extra kedvezményeket élvez, a jogszabályokat rájuk szabják. Ugyanakkor megjegyezte: a demokratikusan működő gazdaságokban is előfordul, hogy az aktuális politikai kurzus a hozzá közelálló gazdasági szereplőket részesíti előnyben az állami megrendeléseknél.
Király Júlia szerint a jelenlegi rendszer megjavíthatatlan, azt le kell bontani. Közismert tény, hogy a mai magyar gazdaság növekedési mutatói nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, de valamennyi elemző a jövő évre, majd 2021-re is lassulást jelez előre. A bővülésben oroszlánrésze van annak a jelenlegi hétéves uniós gazdasági ciklusban hazánk számára megítélt 10 ezer milliárd forintnak. Palócz Éva számításai azt mutatják, hogy ez az éves GDP-nek mintegy 3,0-3,5 százaléka.
A mostani gyakorlat szerint ezt a hatalmas összeget a kormány osztja szét, de a Kopint-Tárki vezérigazgatója megítélése szerint részrehajló módon, amelynek piactorzító hatása van, amely elsősorban a szolgáltatásokat érinti. A kutató azt természetesnek tartja, hogy a pénzek elosztása közbeszerzési eljárások útján történik. Az viszont már kevésbé támogatható, hogy a teljes közbeszerzési paletta áttekinthetetlen, jó esetben csak egyes projektekre van rálátás. Erről Nagy Zoltánnak, a versenyhivatal egykori elnökének az volt a véleménye, hogy ma már a közbeszerzés helyettesíti a piacot. Ugyanakkor a gazdaságban számos torzulás érzékelhető. Ha csak a tankönyvkiadás monopóliumára gondolunk, ennek révén egy jelentős szellemi kapacitást tettek tönkre. A rezsicsökkentés eredménye az lett, hogy az alacsonyabb földgázárakat nem követte a lakossági ár. Ehhez hasonlatos a taxitarifák rögzítése, amely szintén kizárja az árcsökkentést. Mindkét esetben a díjak maximálása lett volna célszerű.
A közgazdászok sem kerülhetik meg, hogy egy esetleges gazdasági világválság eshetőségéről szót ejtsenek. Csaba László akadémikus, egyetemi tanár a CEU hétfő esti rendezvényén emlékeztetett arra, hogy a gazdaságra jellemző, hogy időről-időre nagy kilengések vannak, de a rendszer maga nem esik szét. Problémásabb, hogy a kilengések egyre inkább növekednek: ma már jelentős tőkét kell megmozgatni ahhoz, hogy nyereséget lehessen elérni. A pénzügyi rendszer pedig olyan, mint az emberi test: mindig akkor jövünk rá, hogy baj van, amikor már betegek vagyunk - mondta Csaba László.
A világ nagy tőzsdeindexei még rendkívül jól állnak, de most kell beszélni a felkészülésről, amíg nem jött el a visszaesés, amely szerinte hosszú lesz. Viszont a gazdaságpolitikusok 1929 óta rájöttek arra, hogy nem szabad magára hagyni a gazdaságot: le kell szállítani a kamatokat és a költségvetési politikával élénkíteni a keresletet, amikor válság van, és abban is nagyobb az egyetértés most, hogy az egyes államoknak összehangoltan kell fellépniük. Ezzel szemben Palócz Éva ugyanitt kifejtette: csak egyes országokat érintő recesszióra számít, ami nem fordul általános válságba, bár a kedvezőtlen nemzetközi környezet (brexit, kereskedelmi háború) borúsabbá teheti a képet.
