Birodalmi gazdaság épül Magyarországon extra kedvezményekkel, rájuk szabott jogszabályokkal

Publikálás dátuma
2019.11.06. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A liberális közgazdászok szerint a hazai gazdasági rendszer javíthatatlan. A piac torz, hagyományos és kegyelti részekre bomlik.
Nem értékkövető, hanem értékfelhasználó a jelenlegi hazai gazdaság - idézte Király Júlia Magyar Bálint emlékezetes megállapítását a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján. Az MNB korábbi alelnöke a miniszterelnök sportszeretetére és gazdasági jövőképére utalva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor mindig csak az aznapi meccset akarja megnyerni, hosszabb távon nem gondolkodik. S mindezt úgy teszi, hogy a fékek és ellensúlyok kiiktatásával a gazdaság ésszerű működését is korlátozza. Például azáltal, hogy gyakorlatilag felszámolta az érdekegyeztetés korábbi intézményeit, a versenyjog betartásától az általa kedvezményezett szereplők nyugodtan eltekinthetnek, az Állami Számvevőszék működését gyakran a politika szolgálatába állítja, vagy a Költségvetési Tanács szerepét jelképessé tette. A közgazdászprofesszor egykori munkahelyének mostani tevékenységéről is kemény kritikát mondott amikor károsnak ítélte meg, hogy a jegybank a gazdaságpolitika megfellebbezhetetlen centrumává vált, olyasmivel foglalkozik, mint a versenyképesség alakulása, holott ebben döntéshozatali jogköre nincs.     Azt is tényként állapította meg Király Júlia. hogy a mai magyarországi piac két jól elkülöníthető részre bomlik: a jogszabálykövető gazdaság és a "birodalmi". Az utóbbi extra kedvezményeket élvez, a jogszabályokat rájuk szabják. Ugyanakkor megjegyezte: a demokratikusan működő gazdaságokban is előfordul, hogy az aktuális politikai kurzus a hozzá közelálló gazdasági szereplőket részesíti előnyben az állami megrendeléseknél. Király Júlia szerint a jelenlegi rendszer megjavíthatatlan, azt le kell bontani. Közismert tény, hogy a mai magyar gazdaság növekedési mutatói nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, de valamennyi elemző a jövő évre, majd 2021-re is lassulást jelez előre. A bővülésben oroszlánrésze van annak a jelenlegi hétéves uniós gazdasági ciklusban hazánk számára megítélt 10 ezer milliárd forintnak. Palócz Éva számításai azt mutatják, hogy ez az éves GDP-nek mintegy 3,0-3,5 százaléka. A mostani gyakorlat szerint ezt a hatalmas összeget a kormány osztja szét, de a Kopint-Tárki vezérigazgatója megítélése szerint részrehajló módon, amelynek piactorzító hatása van, amely elsősorban a szolgáltatásokat érinti. A kutató azt természetesnek tartja, hogy a pénzek elosztása közbeszerzési eljárások útján történik. Az viszont már kevésbé támogatható, hogy a teljes közbeszerzési paletta áttekinthetetlen, jó esetben csak egyes projektekre van rálátás. Erről Nagy Zoltánnak, a versenyhivatal egykori elnökének az volt a véleménye, hogy ma már a közbeszerzés helyettesíti a piacot. Ugyanakkor a gazdaságban számos torzulás érzékelhető. Ha csak a tankönyvkiadás monopóliumára gondolunk, ennek révén egy jelentős szellemi kapacitást tettek tönkre. A rezsicsökkentés eredménye az lett, hogy az alacsonyabb földgázárakat nem követte a lakossági ár. Ehhez hasonlatos a taxitarifák rögzítése, amely szintén kizárja az árcsökkentést. Mindkét esetben a díjak maximálása lett volna célszerű. A közgazdászok sem kerülhetik meg, hogy egy esetleges gazdasági világválság eshetőségéről szót ejtsenek. Csaba László akadémikus, egyetemi tanár a CEU hétfő esti rendezvényén emlékeztetett arra, hogy a gazdaságra jellemző, hogy időről-időre nagy kilengések vannak, de a rendszer maga nem esik szét. Problémásabb, hogy a kilengések egyre inkább növekednek: ma már jelentős tőkét kell megmozgatni ahhoz, hogy nyereséget lehessen elérni. A pénzügyi rendszer pedig olyan, mint az emberi test: mindig akkor jövünk rá, hogy baj van, amikor már betegek vagyunk - mondta Csaba László. A világ nagy tőzsdeindexei még rendkívül jól állnak, de most kell beszélni a felkészülésről, amíg nem jött el a visszaesés, amely szerinte hosszú lesz. Viszont a gazdaságpolitikusok 1929 óta rájöttek arra, hogy nem szabad magára hagyni a gazdaságot: le kell szállítani a kamatokat és a költségvetési politikával élénkíteni a keresletet, amikor válság van, és abban is nagyobb az egyetértés most, hogy az egyes államoknak összehangoltan kell fellépniük. Ezzel szemben Palócz Éva ugyanitt kifejtette: csak egyes országokat érintő recesszióra számít, ami nem fordul általános válságba, bár a kedvezőtlen nemzetközi környezet (brexit, kereskedelmi háború) borúsabbá teheti a képet.

EY: A nagyválság elkerülhető

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés. A közlemény szerint a válaszadók elmondták: a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők ráadásul a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek beolvasztásával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe. Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a döntéshozók több mint fele rövid és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló erejű válság. A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés.

Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 08:14

Benzinescsere a Mol Limónál

Publikálás dátuma
2019.11.05. 19:45

Fotó: MOL
A Mol fővárosi Limo-szolgáltatásában 150 benzines VW Up!-ot lecserél hasonló üzemanyaggal futó, de fűthető Kia Picantókra.
Az év végéig fokozatosan 150 fűthető, benzines Kia Picantóra cserél ugyanennyi, szintén benzines Volkswagen (VW) Up!-ot Limo nevű fővárosi autóbérlő szolgáltatásában a Mol – tájékoztatott kedden az olajtársaság. Az új gépjárművek használati költsége megegyezik a lecseréltekével. Eszerint a 990 forintos havidíjat befizetőktől 66, az alkalmi használóktól pedig 77 forintot vonnak le percenként. Míg a 2018 elején indult autómegosztó rendszerben körülbelül egy évig futott 300 VW Up! is, számuk immár százra apadt: ötvenet idén nyáron cseréltek elektromos Smartokra. Az új Általános Szerződési Feltételekből az is kiszúrható, hogy keddtől percenként 15-ről 25 forintra nőtt a várakozási, illetve 10 ezerről 20 ezerre a takarítási díj.
Szerző
Témák
Mol Limo
Frissítve: 2019.11.05. 21:12

Alig lehet kiadó irodát találni a fővárosban

Publikálás dátuma
2019.11.05. 16:42

Fotó: Népszava
Kevesebb, mint 217 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen jelenleg a fővárosban, ezek is többnyire régi házakban, külső kerületekben találhatóak.
Töretlenül népszerű befektetési terméknek számítanak az irodák, amit jól mutat, hogy az idei harmadik negyedévben a teljes nem-lakáscélú ingatlanpiaci forgalom csaknem felét - 47 százalékot - a budapesti irodaházak vásárlása tette ki. Éves összesítésben pedig még nagyobb arányt - 55 százalékot - képviselnek ezek a tranzakciók. Mindez azonban nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az irodák szinte teljes kihasználtsággal üzemelnek. Jelenleg Budapesten alig 217 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen, ezek is többnyire külső kerületekben, régebbi házakban. Ez 5,9 százalékos kihasználatlansági rátát jelent, ami a valaha mért legalacsonyabb a hazai irodapiacon – derül ki a CBRE elemzéséből. (Budapesten mintegy 3,7 millió négyzetmétert tesz ki a modern irodaállomány.) Az idén viszont összességében csak alig 112 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adnak át. Igaz, jövőre ez a szám akár meg is duplázódhat. A tervek szerint 2020-ban 217 ezer négyzetméter készül el: erre pedig nem csak befektetői oldalról van igény, hanem a bérlők részéről is. Az idei harmadik negyedévben ugyanis már 191 ezer négyzetméternyi irodára kötöttek bérleti szerződést, ami 82 százalékos növekedés a nyári hónapokhoz képest (igaz, a tranzakciók 63 százaléka a jelenlegi bérleti szerződések megújítása volt). Nagyon erős az irodák iránti kereslet, a cégek sokkal inkább hajlandóak hosszabb távra is aláírni a bérleti szerződéseket, mint pár évvel korábban. Mindenki bővít: a cégek új tevékenységeket is behoznak, a munkatársak létszámát növelik.  Az irodák iránti intenzív kereslet így hosszabb távon is fennmarad, a következő évtizedben nem fenyegeti komolyabb visszaesés ezt a területet – fogalmazott Borbély Gábor, a CBRE Magyarország üzletfejlesztési és kutatási igazgatója. Az erős kereslettel azonban  a szakember és építőanyag hiány miatt nem tud lépést tartani az építőipar. A fejlesztőknek grandiózusabb tervei vannak, akár 250 ezer négyzetméternyi irodaházat is építenének jövőre, de a folyamatos csúszások miatt ez a tempó nem tartható – jegyezte meg Borbély Gábor. Kérdésünkre úgy fogalmazott: abban szinte mindenki egyetért, hogy „egészségtelen” az irodaházak ilyen magas bérlői kihasználtsága, ám a jövőre várható fejlesztések ezt némiképp ellensúlyozni tudják. Azt is látni kell, hogy van az irodának alternatívája, mégpedig a home office – tette hozzá. Ez a cégek és a dolgozók számára is nyerő helyzet, hiszen előbbi költséget tud megspórolni, utóbbiak részéről pedig az otthoni munka lehetősége már-már alapvető elvárás. Márpedig ez nem elhanyagolható szempont, hiszen az erős kereslet és a mérsékelt új kínálat az irodák bérleti díját is jócskán megemeli. A teljes üresen álló állományt nézve az átlagos havi bérleti díj 12,9 euró négyzetméterenként. Az „A” kategóriában már 15,3 eurót kérnek, ami 5 százalékos emelkedés tavaly ősz óta. Az új építésű házakban a kínálati ár akár 16-17 euró is lehet négyzetméterenként, a Belvárosban pedig a legdrágább irodákat 25-26 eurós négyzetméterenkénti áron kínálják. Már amennyiben van egyáltalán szabad terület.              

A szűkös kínálat visszavetheti a forgalmat

Az idei harmadik negyedévben összességében 577 millió eurónyi befektetés érkezett a hazai nem-lakáscélú ingatlanpiacra, ami 46 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Az év első 9 hónapjában így a teljes befektetési forgalom már átlépte az 1,1 milliárd eurós határt, ami 3 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A CBRE előrejelzése szerint az idei év forgalma ezzel együtt a tavalyi – 1,76 milliárd eurós – szint alatt maradhat, és 1,5-1,6 milliárd euró körül alakulhat. Az év elején a CBRE által készített befektetői hangulatindexben a legtöbben a tavalyihoz hasonló forgalmat vártak idénre is, a szűkös kínálat miatt azonban a teljes forgalom elmaradhat a tavalyi szinttől. 

Szerző