Aggasztó a légszennyezés mértéke

Rég látott mértékben nőtt a világ CO2-kibocsátása tavaly.

Míg tavaly 2 százalékkal nőtt a világgazdaság szén-dioxid-kibocsátása, a fejlődéssel együtt számított szén-dioxid-függőségi mutató 1,6 százalékos csökkenést mutatott – derül ki a PwC nevű tanácsadó összegzéséből. A 2 százalékos ugrás 2011 óta a legmagasabb. Miközben a világgazdaság hatékonysága javul, az 1,6 százalékos csökkenés szintén kedvezőtlen változás az azt megelőző négy év mérsékelt előrelépéseihez képest – szögezik le. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás ugyanis az értéket évi 3,3 százalékban húzta meg. Ma már viszont ahhoz, hogy a felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartsuk, 2100-ig minden egyes évben világszinten 7,5 százalékra lenne szükség. Másfél fokkal magasabb hőfokon pedig évi 11,3 százalékos mérsékléssel lehetne megállni.

Bár a világ megújulóenergia-hasznosítása 2010 óta nem látott mértékben, 7,2 százalékkal nőtt, az eljárás az össztermelésnek még mindig csak 12 százalékát teszi ki. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok közül tavaly a németek teljesítettek a legjobban, 6,5 százalékkal mérsékelve a szén-dioxid-függőségi mutatót. Az országban csökkent a szén-, olaj- és földgázfogyasztás, ellenben 8,7 százalékkal nőtt a nap- és szélenergia hasznosítása. Bár az Egyesült Királyság előrehaladása lassult, mutatóit tekintve a 20 legfejlettebb gazdaság sorában még mindig élen áll - jegyzik meg. Az olyan iparosodó gazdaságokban, mint például Kínában, Indiában vagy Indonéziában, az energiafogyasztás – főképp az építő- és acélipar miatt - tavaly 2,9 százalékkal ugrott. A fűtéshez és hűtéshez felhasznált áram és gáz iránti igényt az egyre szélsőségesebb időjárás is élénkíti.

A vállalatoknak át kell hidalniuk a szélsőséges időjárás hatásai, valamint a zavartalan üzletvitel iránti igény között tátongó szakadékot – hívja fel a figyelmet Mészáros Balázs, a PwC magyarországi cégtársa, illetve közép- és kelet-európai vállalati felelősségi vezetője. A szakértő a lehetséges megoldások között említi a tiszta, szétszórt energiatermelést, az elektromos közlekedést és a mezőgazdasági újításokat. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Írország által meghirdetett klímaveszélyhelyzet hatásai ugyanakkor még nem látszanak.