Előfizetés

Hol tagadják, hol elismerik az egészségügy létszámstopját, és egy kicsit csavartak is rajta

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.12. 17:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem csak a kórházigazgatókat zavarta össze a 4116/2019-es – a nyilvánosság számára nem megismerhető – kormányhatározat, de magát a szaktárcát is.
Miközben a kórházfenntartó kedden a nagy nyilvánossággal egy közleménnyel próbálta elhitetni, hogy a Népszavában megjelentekkel ellentétben nincs létszámstop az egészségügyi intézményekben, a Magyar Kórházszövetséget az államtitkár és a kórházfenntartó vezetője is arról biztosította: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kórházakban életbe léptetett létszámzárlat minél hamarabb feloldásra kerüljön. E két állítás nyilvánosságra kerülése között alig telt el néhány óra. A kórházigazgatók napközben pedig egy újabb fenntartói levelet kaptak, ezt a Medicalonline szakportál hozta nyilvánosságra. Eszerint „a pénteki levélben foglaltak egységes értelmezése érdekében” azt közlik velük, hogy keddtől valamennyi álláspályázó anyagát e-mailben kell eljuttatni az ÁEEK-hoz, azaz az önéletrajzukat, és a betölteni kívánt munkakör leírását is annak érdekében, hogy az azokról szóló jóváhagyást „személyre szólóan és azonnal” visszaküldhessék. Ez a feladat eddig az igazgatók hatáskörébe tartozott.  Mint arról beszámoltunk, az állami kórházfenntartó a fenti „titkos” kormányhatározatra hivatkozva rendelt el gyakorlati létszámzárlatot a kórházaknál. Pénteken kelt levelében arra szólította fel a vezetőket, hogy nem vehetnek fel új embereket. A főigazgatói utasítás szerint: 2019. november 6. napjától visszavonásig az állami egészségügyi intézményekben új jogviszony nem létesíthető. Új jogviszonynak minősül bármely olyan kinevezés, szerződés vagy egyéb megállapodás, amelynek alapján az adott szervvel 2019. november 5. napján jogviszonyban nem álló személy 2019. november 5. napját követően – bármely kezdő időponttal – az adott szervvel jogviszonyba kerülne. E levélben a főigazgató nyilvánvalóvá tette az egyetlen kiskaput is, jelezvén, hogy a kormányhatározat a megbízási szerződések megkötését nem tiltja. Az utasítás azért is riadalmat okozott az intézményekben, mert az intézkedés tovább súlyosbítja az amúgy is meglévő szakemberhiányt, különösen, hogy – mint az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) leveléből kiderült – az egyéb mentesítések lehetőségét ki sem dolgozták. A zavart csak növelte, hogy a hivatkozott kormányhatározat az érintettek számára sem volt megismerhető, be kellett érniük az ÁEEK főigazgatójának interpretációjával. Bár a még vasárnap este a létszámstopról feltett kérdéseinkre a kórházfenntartó máig sem válaszolt, cikkünk megjelenése után, kedden közleményt adott ki, miszerint a kórházakban nincs létszámstop. Mindössze arról van szó, hogy „a kormány rendszeresen monitorozza a közigazgatásban és közszolgáltatásoknál betöltött, üres és szükséges álláshelyeket, ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne felvenni dolgozókat, ha arra szükség van. A kormány célja az, hogy valamennyi intézményben kontrolláltan történjenek a felvételek.” Ez a propaganda szöveg csak a nyilvánosságnak szólt, mert mint egy másik közleményből kiderült, a kórházak vezetői a cikkünk megjelenése után más tájékoztatást kaptak. Ezt a Magyar Kórházszövetség közleményben is ismertette. Eszerint: „A Magyar Kórházszövetség megkeresésére az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára is azt a tájékoztatást adta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kórházakban életbe léptetett létszámzárlat minél hamarabb feloldásra kerüljön. Mivel a 4116/2019. számú kormányhatározat a jelenlegi is fennálló HR problémákat tovább rontja, a betegellátás biztonsága szempontjából elengedhetetlennek gondoljuk a helyzet hosszú távú eredményes megoldását. Az MKSZ minden segítséget megad ebben a folyamatban.”

Szavazzon! Ön szerint mit fognak tenni a kórházi vezetők?

Nem is titkos

Közben megtudtuk: az úgynevezett 4000-es kormányhatározatok olyan munkaszervezési jellegű döntéseket takarnak jellemzően, melyek nem titkosak, nem minősített adatok, közérdekű adatnak számítanak, de nem kell őket automatikusan megjelentetni a Magyar Közlönyben. (K.A)

Kamu-Népszabadsággal házalnak a fővárosi szerkesztőségeknél

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.11.12. 17:39

Fotó: Népszava
A láthatóan profin szerkesztett és gyakorlott tollforgatók által megírt pamfletben megjelenő irományok egyértelműen politikai provokáció célját szolgálják.
A megszüntetett Népszabadság logóját használó, az egykori napilapra tördelésében erősen emlékeztető nyomtatványt hordott szét motoros futár több fővárosi szerkesztőségbe. A feladó ismeretlen volt, ahogy az újságszerűségnek sincs impresszuma, a szerzői fiktív nevek. A láthatóan profin szerkesztett és gyakorlott tollforgatók által megírt pamfletben megjelenő irományok ugyanakkor egyértelműen politikai provokáció célját szolgálják, a Fidesz és a szélsőjobb ellenzékkel szembeni propagandáját tükrözik. Így az „újság” hátlapján Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina és Soproni Tamás a rég megszűnt SZDSZ logója alatt szerepelnek, a címlapon a második cikk címe: a „migráció az egyetlen esélyünk”, szövegkiemelésben a „terrorizmus a nagyvárosi lét szerves része” állítás szerepel, de az „olvasói levelek” rovatnál a „levélíró” a kommunista népbíróságok újraindítása mellett érvel. Az ügyben megkerestük a Népszabadságot bezáró és a logót és a névhasználatot azóta is tulajdonoló Mediaworks-öt, hogy tudnak-e erről az akcióról. Csermely Péter, a Mediaworks Hungary vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: nem tudtak erről az akcióról, a Népszabadság nevének, logójának a használatára senki sem kért tőlük engedélyt, „nem is kapott volna” – tette hozzá Csermely Péter, leszögezve: ha szükséges, a Mediaworks jogi eszközökkel fog fellépni az ügyben. Az NMHH-hoz eddig nem érkezett bejelentés a Népszabadság bárminemű újabb megjelenésével kapcsolatban – közölte megkeresésünkre a hivatal kommunikációs igazgatósága. Ugyanakkor leszögezték: a médiatörvény értelmében Magyarország területén bárki adhat ki sajtóterméket, a kiadást követő hatvan napon belül pedig köteles bejelenteni a hivatalhoz, nyilvántartásba vétel céljából. A nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének.

Az Alkotmánybíróság három év után közölte: nincs gond azzal, ha 4400 forintos óradíjat kérnek közérdekű adatokért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.12. 16:53

Fotó: Népszava
„A jelenlegi, Alkotmánybíróság által helybenhagyott jogszabály az információszabadság megcsúfolása” – közölte Tóth Bertalan.
A Facebook-oldalán közölte közölte Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, hogy levelet kapott az Alkotmánybíróságtól. Keddi bejegyzésében azt írja,
a szervezet most – három évvel a kezdeményezésük után – tájékoztatta arról, hogy rendben van az, ha a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek akár 4400 forintos óradíjat kérhetnek azért, hogy megmondják, hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel.

„Mi pedig nyilvánvalóan félreértjük a fideszes hatalom szándékát, hiszen ez a rendelkezés nem ellenünk, hanem értünk van, ezzel ugyanis nem kérhetnek magasabb óradíjat a rendeletben meghatározottnál” – fogalmazott. Hozzátette: a tapasztalata az, hogy a fideszes hatalom úgy „biztosítja” a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét, hogy 
  • többszöri törvénymódosítással egyre szűkíti az információhoz jutás lehetőségét,
  • visszaélésszerűnek minősíti az adatigénylést,
  • egyszerűen azt mondja a közérdekű adatra, hogy az nem közérdekű adat,
  • üzleti titokra való hivatkozással próbálja eltitkolni,
  • letagadja, hogy megvan az információ,
  • folyamatban lévő pereknél az időközben megváltozott jogszabályra hivatkozva nem ad ki adatot,
  • húzza az időt, például nem hajlandó átvenni a küldeményt, amíg nem lép hatályba a legújabb törvénymódosítás,
  • mondvacsinált okokkal húzza-halasztja a pert, ami így négy-öt évig is eltart,
  • megfizethetetlen adatkezelési és -feldolgozási díjakat szab ki a saját kormányrendelete alapján (2016-ban a Magyar Posta 70 millió forintot kért az általam igényelt közérdekű adatokért).
„A jelenlegi, Alkotmánybíróság által helybenhagyott jogszabály az információszabadság megcsúfolása” – vélekedett.