Megnevezte feltételezett rosszakaróját Bige László

Publikálás dátuma
2019.11.22. 11:32
Bige László
Fotó: Balázs Attila / MTI
Hadjárat indult ellene, és nem is számíthat korrekt elbírálásra – állította a Nitrogénművek Zrt. vezére.
A vagyonelemei iránti érdeklődés valószínűleg Csányi Sándorral, az OTP Bank vezetőjével, illetve Orbán Viktorral kialakult hosszú távú viszályához köthető – vélekedett Bige László a Bloombergnek adott nyilatkozatában. Az amerikai hírügynökség ismertetése szerint a nagyvállalkozó szolnoki vegyi gyárainak hatósági bezáratását a nyáron – elsőként lapunk számára – annak tudta be, hogy bizonyos oligarchikus körök így kívánják ingyen rátenni a kezüket a vagyonára. A katasztrófavédelem határozatának bírósági hatálytalanítása után a gyárak augusztusban újraindulhattak. Bár az interjúban Bige László „nem mutogatott” Csányira, úgy vélte, méltánytalanul bánnak vele, mert nem tartozik Orbán belső köreihez. Nem reménykedhetek senki segítségében, mert Magyarországon az erő egy kézbe összpontosul – fogalmazott. Az OTP a hírügynökségnek küldött válaszában cáfolta, hogy Csányit érdekelné az üzem. A bankvezér által éppenséggel Bige orra elől elhappolt Kite ügyvédje pedig a vegyipari nagyvállalkozó helyzetét saját rossz üzleti döntéseinek tudta be. A két mágnás közötti feszültség amúgy Bige legnagyobb vagyoneleme, a Nitrogénművek egy évtizeddel ezelőtti OTP-hitele kapcsán alakult ki.
A cikk megjelenése után az OTP Bank közölte: „Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen. Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző – érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre. Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére. A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna. Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.” 
Szerző
Frissítve: 2019.11.22. 20:18

334,60 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.22. 08:13

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal, a dollárral és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 334,60 forinton forgott negyed nyolckor, 19 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 334,41 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 302,36 forintról 302,33 forintra, a svájci franké pedig 304,46 forintról 304,29 forintra gyengült.
A jent 2,7830 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7832 forinttal.
Az euró 1,1067 dolláron forgott péntek reggel, 0,09 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,18 százalékkal drágult az euró, 1,0997 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9936 frankot kértek, 0,08 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,01 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 108,61 jent ért.
Szerző

Vége az aranykornak, komoly figyelmeztetést küldött az OECD a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.11.21. 19:04

Hiába az öt százalékos növekedés, az óvatosságra intő jelek egyre gyűlnek, miközben a kormány nem készült fel a gazdaság lassulására.
A magyar gazdaság jelenlegi robusztus öt százalékot közelítő növekedése lehetőséget adott volna a magyar kormány számára, hogy javítson a költségvetés fenntarthatóságán, fejlessze a nyugdíjrendszert vagy akár az egészségügyet, a bölcsődei, az óvodai ellátást – írja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében. A szervezet szerint érdemes lett volna a közmunkaprogramokat gyorsabban és érdemben leépíteni, ezzel pótlólagos munkaerőhöz juttatva a versenyszférát. Ezekkel az intézkedéssekkel a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének alapjait vethette volna meg a magyar kormány. Az OECD szerint azonban a kedvező időszaknak vége. Az idei 4,8 százalék után jövőre a magyar gazdaság növekedése 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,1 százalékra lassul. A költségvetési hiánya eközben az idei 1,8 százalékáról a GDP 1,7 százalékára csökken – ez jóval magasabb az uniós átlagnál illetve a jövő évi költségvetésben elfogadott egy százalékos célnál. A nagyobb hiány nem meglepő, hiszen a kormány az OECD-ajánlásokkal szemben nem a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez szükséges intézkedésekre, hanem úgynevezett gazdaságvédelmi programra készül, vagyis a költségvetési kiadások növelésével – és az adók csökkentével – igyekszik rövid távon pörgetni a növekedést. Az elmúlt két-három évben a hazai gazdaság az uniós átlag felett növekszik, de a 2008-as válsághoz képest még így is a magyar felzárkózás volt az egyik leggyengébb a régióban – erre már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) mutatott rá. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. A másik fontos megfigyelés, hogy miközben 2019. II. negyedévében Magyarországon a GDP csupán 21 százalékkal volt magasabb szinten a válság előtti (2008. I. negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 46 százalék, Szlovákiában és Romániában pedig egyaránt 30 százalék. Ezen időszak alatt tehát a lengyel, a szlovák és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarénál – írja a GVI, amely a világgazdasági válság második hullámával magyarázza a magyar visszaesést. Közelebb állunk a valósághoz, ha egyes elemzőknek hiszünk, akik szerint ezt inkább az Orbán-kormánynak köszönhetjük, amely 2011-2012-ben hozott intézkedéseivel egy újabb válságba taszította a magyar gazdaságot. 
Az OECD elemzése szerint a némileg lassuló növekedést a bérek emelkedése, így a lakosság folytatódó költekezése húzza a következő két évben, ezzel szemben az uniós pénzek kifutásával a beruházások - és más okok miatt az export - növekedési üteme lassul. Ugyanakkor a béremelkedések az inflációs veszélyt növelik, és ebbe az irányba hat a gyenge forint is, miközben a jegybank fenntartja ultra laza kamatpolitikáját, amely az áremelkedések erősödése mellett fűti, sőt túlfűti a gazdasági növekedést. Az infláció az OECD szerint nagyobb probléma, mint ahogy azt az MNB kezeli, a szervezet szerint a gazdaság lassulása nem oldja meg a magyar gazdaság ezen problémáit, mert a továbbra is erőteljes bérkiáramlás fűti a drágulást. A feszített munkaerőpiac és az emelkedő minimálbér miatt a magánszektor folyamatos két számjegyű bérnövekedése várhatóan még fennmarad.

GVI: Négyéves mélypont magyar cégek várakozásai

Négyéves mélypontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-mutatója az idei, októberi felmérés szerint. Az üzleti klíma romlását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik. A feldolgozóipari cégek várakozásai különösen romlottak 2019 áprilisához képest, ugyanakkor az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégek körében szintén a konjunktúramutató csökkenése tapasztalható. A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg mind a jelenlegi, mind a várható az üzleti helyzetüket.

Szerző