Varga Judit: a bíróknak a Kúria jogértelmezését kell követniük

Az igazságügyi miniszter szerint mindez nem csorbítja a bírói függetlenséget. Nem is kérdés, hiszen a korlátozásoktól csak szabadabb lesz az ember.

A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében, ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét - mondta Varga Judit igazságügy-miniszter szombaton Budapesten, a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.

Pellengérre kerül az egyéni értelmezés

Az MTI beszámolója szerint Varga hozzátette: "Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" szóló törvényjavaslat ennek érdekében teszi lehetővé az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.

- amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.

Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnának el kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára - fejtegette a miniszter.

Saját képükre formálnák a Kúriát

Bár Varga nem osztja "azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják mindebben", nehezen lehetne megmagyarázni, hogy a felülről diktált jogértelmezés miért nem számít a függetlenség csorbításának.

Mint a Népszava már korábban beszámolt róla, a javaslat erőltetése arra utal: a Kúriát próbálja erősíteni, mi több, a saját képére formálni a kormány. Hiszen egy másik - Varga által ezúttal nem említett módosítás - megteremti annak lehetőségét is, hogy az alkotmánybírák saját kérelmükre rendes bíróvá váljanak, majd alkotmánybíró mandátumuk lezártával a Kúriára kerüljenek tanácselnöknek. Anélkül, hogy egyetlen perc bírói vagy megfelelő jogi gyakorlatuk lenne. Ennek háttérében sokak szerint az áll, hogy Darák Péter Kúria-elnök utódját a kipróbált, kormánypártokhoz hű alkotmánybírák közül választanák ki. Két név forog jogi berkekben: Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettesé, illetve a nemrég alkotmánybíróvá választott volt OBH-elnök Handó Tündéé.

Amikor a gazdasági érdek formálja a jogot

Az eseményen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki arról beszélt:

Mint hangsúlyozta, nem mindegy, hogy Magyarország miként fog részt venni abban a világméretű gazdasági folyamatban, amit a technológia nagyon gyors változása jellemez. A jogalkotás ebből a szempontból a jövőre való felkészülést is szolgálja – mondta Varga, aki szerint „az egyre gyorsuló fejlődés azt kívánja, hogy ezeken az érzékeny területeken is határozott, gyors, ugyanakkor körültekintő lépéseket tegyünk”.

Hogy a Varga által csak nagyon általánosan megemlített lépések a gyakorlatban mit jelenthetnek, azt jól mutatja a sokak által kritizált, rabszolgatörvénynek is nevezett túlóratörvény, amit a kritikusok szerint a kormány a német vállalatok igényeinek megfelelően formált.