"Szenes erőművekkel a klímaváltozás ellen! - Ez lehetne a pontos jelmondata annak, ahogyan a fideszes elit megközelíti a klímaváltozás elleni küzdelmet" - kezdi Facebook-posztját Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője.
A politikus két, egymástól nehezen függetleníthető esetre hívja fel a figyelmet a legnagyobb közösségi oldalon:
a kormány "igyekezett elrejteni a nyilvánosság elől" a 2015-ös párizsi egyezményben kötelezően vállalt, klímavédelemről szóló nemzeti konzultációt;
az állami Magyar Villamos Művek (MVM Zrt.) szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy megvásárolja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű 73 százalékos részesedését.
Tóth Bertalan posztjában azt írja pártja nevében, hogy a kormány által elhallgatott klímavédelmi konzultáció helyett egyrészt "valódi párbeszédet akarunk a klímavédelemről, azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják gyermekeink számára az élhető környezetet", és azt is hozzáteszi, hogy "az erőforrások igazságtalan elosztásán változtatni kell", ami természetesen vonatkozik "a Mészáros megsegítésére vonatkozó kormányzati tervekre is..."
Ahogy azt a Népszava is megírta, a klímaváltozással kapcsolatos nemzeti konzultációról úgy értesültek a magyar állampolgárok, hogy egy témába vágó Facebook-oldal olvasója a kormany.hu-n véletlenül ráakadt a linkjére. A kérdőívet, ami a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról szól, már csak hétfőig, november 25-éig lehet kitölteni - a kérdőív ide kattintva elérhető. Ebben a stratégiában fogja meghatározni Magyarország, hogy mi mindent kíván tenni a párizsi klímamegállapodásban foglalt célok eléréséért, és ezt év végéig be is kell nyújtani az Európai Bizottságnak.
A Mátrai Erőmű Európa 257 hasonló, széntüzelésű létesítménye közül a 27. legszennyezőbb, a párizsi klímaegyezmény értelmében vagy jelentős átalakításon kell átesnie záros határidőn belül, vagy be kell zárni. Mint ismert, cseh és német tulajdonosoktól 2017 végén került az erőmű Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, a vételár a Hvg.hu szerint 5,9 milliárd forint volt. Nyereség híján az erőmű gazdasági tartalékaiból 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok 2019 elején, ezután pedig az erőművet kockázatos, sőt potenciálisan komoly veszteséget hordozó eszköznek minősítették, és az eladása mellett döntöttek.
A szén-dioxid-kvóta drasztikus drágulása miatt az erőmű valóban veszteséges lett. Amíg 2015-ben és 2016-ban még 13,6, majd 6,5 milliárd forintos üzleti nyereséget termelt a széntüzelésű erőmű, addig 2017-ben és 2018-ban már 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a már említett szén-dioxid kvóta drágulása miatt. A veszteséges működés tudtában az állami tulajdonban álló MVM Zrt. írt alá szándéknyilatkozatot Mészárosékkal a megvásárlásáról, ami alig néhány nappal azután derült ki, hogy november elején több dolgozó is rosszul lett az erőműben keletkezett nitrogén-monoxidtól, valamint hogy az egyik közeli víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz képződött.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón minderről csupán annyit mondott, hogy az erőmű nem veszteséges, hanem nyereséges, hiszen tavaly 11 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak.
Ha azonban Áder János van szava a szénerőművek kérdésében, akkor tulajdonképpen az történik, hogy a magyar állam a vásárlással Mészáros Lőrincet kíméli meg egy elég nagy veszteségtől, ugyanis a köztársasági elnök ígérete szerint 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon. Az ebben egyedül érintett Mátrai Erőművel tehát valami mindenképpen történik, de nem tudni biztosan, hogy mi.
A bezárására azonban nem vennénk mérget, legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy az üvegházhatású gázok (köztük a szén-dioxid) alacsony kibocsátásához szükséges stratégiák kidolgozásában segítséget nyújtani hivatott nemzeti konzultációból is igyekezett kifelejteni a kormány az állampolgárokat, akkor biztosan nem.
