Járási egészségközpontokba szerveznék az alapellátást?

Publikálás dátuma
2019.11.25. 09:39

Fotó: Népszava
A hírek szerint az emberi erőforrások minisztere arra utasította a háttérintézmények vezetőit, hogy három nap alatt dolgozzák ki a járási alapú, integrált alapellátás koncepciójával kapcsolatos elképzeléseiket.
Visszatérne a kormány az alapellátás államosításához vezető javaslatára – derül ki a Medicalonline hétfői cikkéből. Mit írták: egy héttel ezelőtt az emberi erőforrások minisztere arra utasította a háttérintézmények vezetőit, hogy három nap alatt dolgozzák ki a járási alapú, integrált alapellátás koncepciójával kapcsolatos elképzeléseiket. A terv nem új, hiszen egy évvel ezelőtt is szóba került, hogy járási egészségközpontokat hozna létre az Emmi. Ezek feladatait és struktúráját sem akkor, sem azóta nem definiálta az egészségpolitika, úgy hírlik, a tavaly év végén született, kimunkálatlan ötletet a közelgő önkormányzati választások miatt akkor a Fidesz frakció gáncsolta el. A járási központok megerősítése a lap szerint meg is kezdődött. A cikk emlékeztet arra, hogy a minap Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt arról, hogy a betegek gyorsabban ellátása érdekében „műszakilag és szervezettségben is növelnék a helyi ellátóképességet”. A járási egészségközpontok feladata az lesz, hogy az ide telepített eszközök segítségével a jelenleginél szélesebb körben legyenek elérhetőek például az ultrahang- és CT- vizsgálatok.  Hogy készült-e hatástanulmány azt illetően, hogy valóban szükséges-e az ország 174 járásba CT-t telepíteni, illetve rendelkezésre áll-e az a szakembergárda, akik elvégzik a vizsgálatokat – arról egyelőre nincs információnk. Bár a távleletezéssel az orvoshiány kivédhető, de a technikusi, szakdolgozói – és bizonyos vizsgálatoknál az orvosi – jelenlét nélkülözhetetlen a vizsgálóhelyeken. Tavaly decemberben a Népszava is írt a alapellátást átalakító kormányzati tervről: az akkori koncepció szerint az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) Akkor a tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése.
Szerző

Elhunyt Horváth János

Publikálás dátuma
2019.11.25. 09:12

Fotó: Európa Pont / Flickr
Életének 99. évében, hétfő hajnalban Budapesten elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselő – tájékoztatta a család az MTI-t.
Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. Horváth János 1921-ben született a Fejér megyei Cecén. A közgazdász végzettségű politikus 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta, majd halálra ítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-től nemzetgyűlési képviselő volt, 1947-ben azonban a Magyar Közösség-ügyben, koholt vádak alapján négy év kényszermunkára ítélték, parlamenti mandátumától megfosztották. 1951-ben szabadult. Az 1956-os forradalom leverése után emigrált, előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett. A Columbia Egyetemen végzett tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora volt. Az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét kutatta. Magyarországra 1997-ben költözött végleg vissza. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. 2007-ben megkapta az amerikai Truman-Reagan Szabadság Emlékérmét, majd 2011-ben az Amerikai Magyar Koalíció kitüntetését a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdításában játszott kiemelkedő tevékenységéért. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki az amerikai magyar emigrációban végzett tevékenysége, közéleti szerepvállalása, példaértékű életútja elismeréseként. 2013-ban Radnóti Miklós antirasszista díjat, 2014-ben Bajcsy-Zsilinszky-emlékplakettet és Mindszenty-emlékérmet kapott.
Szerző
Témák
Horváth János

„Mindennel visszaéltek, amivel vissza lehet élni”

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hatalom rajtunk próbálta ki, hogyan lehet sikeresen működtetni az elnyomó gépezetet – nyilatkozta Schönberger Ádám, a józsefvárosi közösségi helyet fenntartó Marom Egyesület vezetője.
A választások után megkerült az a korábban elveszettnek mondott, kulcsfontosságú dokumentum, amely bizonyítja, hogy az Auróra Közösségi Ház bérleti szerződése érvényes. Az önkormányzat visszavonta a bírósági keresetet, az Aurórának nem kell bezárnia – adták hírül Józsefváros új, ellenzéki vezetői, Pikó András polgármester és Erőss Gábor alpolgármester.
Ne higgyük, hogy a perdöntő irat a polgármesteri hivatal pincéjében, a véletlenül leselejtezett papírok között hányódott. A VIII. kerületi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a szerződés a hatósági ügyosztályról került elő, a postai tértivevény iktatószáma alapján. Annak feltárására, hogyan fordulhatott elő, hogy az előző vezetés idején mégsem sikerült megtalálni a szerződést, belső vizsgálat folyik.
„A vizsgálat eredményétől tesszük függővé, hogy eljárást kezdeményezünk-e az ügyben, amely elvileg akár a hivatali visszaélés gyanúját is felvetheti” – nyilatkozta lapunknak Schönberger Ádám, az Aurórát fenntartó Marom Egyesület vezetője.
A VIII. kerületi Auróra utcában működő Auróra több egyszerű szórakozóhelynél. A vállaltan baloldali-liberális szellemiségű közösségi tér olyan meleg vagy például roma csoportokat, szociális kérdésekkel foglalkozó szervezeteket is befogad, amelyekre a Fidesz-féle keresztény szabadság nem terjed ki.
Az Aurórát évek óta próbálják ellehetetleníteni. A hadjárat elindításához a brit fajvédő Nick Griffin adta meg a jelet 2017 márciusában, egy Budapesten rendezett szélsőjobboldali konferencián. Griffin a „keresztény-, Európa-, hagyomány- és nemzetellenes” Soros György magyarországi főhadiszállásaként jelölte meg az Aurórát, és módfelett elcsodálkozott azon, hogy a rendezvény magyar szervezői még csak nem is hallottak erről a létesítményről.
A hazai szélsőjobboldal elszégyellte magát tudatlanságáért, a konferenciát követően rendszeressé váltak az Auróra elleni (jellemzően homofób) atrocitások. Ezzel párhuzamosan a VIII. kerületi hatóságok is beindultak. Még Kocsis Máté volt a polgármester, amikor a rendőrség nagyszabású drograzziát tartott a helyen. A rendőrök 117 embert igazoltattak, 15 huszonéves fiatalt előállították, házkutatásokat tartottak. Az eredmény: pár tabletta és némi „kábítószergyanús növényi anyag”, az egy embernél talált legnagyobb mennyiség a 2 grammot sem érte el.
A fideszes önkormányzatnak nem szegte kedvét a saját szempontjából kudarcos rendőri akció. Különféle ürügyekkel egymást követték az eljárások az Aurórával szemben, amelyek akkor is nagy erőkkel folytatódtak, amikor Kocsis Máté helyett párttársa, Sára Botond lett a józsefvárosi polgármester.
„Mindennel visszaéltek, amivel vissza lehet élni” – jellemezte az előző önkormányzat magatartását Schönberger Ádám. A Marom Egyesület vezetője szerint a hatalom „kicsiben, rajtunk próbálta ki”, hogyan lehet sikeresen működtetni az elnyomó gépezetet. Ehhez bevetette az önkormányzatot, a jegyzőt, a sajtót, az erőszakszervezeteket.
A Marom Egyesület vezetője felidézte azt az esetet, amelyről a Népszava is beszámolt a nyáron: előkerült egy különös levél, amelynek címzettjei között Sára Botond akkori fideszes polgármester és a jegyző is szerepelt. Ebben az olvasható, hogy elkezdődött az aláírásgyűjtés az Aurórával szemben indítandó birtokvédelmi eljáráshoz, az interjúk is elkészültek a Józsefvárosi Újsággal, „tehát minden a tervek szerint halad".
Az előre meghatározott cél a jogállam megcsúfolásaként nem a tisztességes, elfogulatlan eljárás lefolytatása, hanem nyilvánvalóan az Auróra megszüntetése volt. Ha az ellenzék nem győz az önkormányzati választáson, és nincs új polgármestere Józsefvárosnak, akkor – mondta Schönberger Ádám – egy eldugott papír miatt nagy valószínűséggel bezáratták volna a helyet.
Szerző